Isztambul, 2016. december 11.
Hozzátartozók az egyik rendőrtiszt koporsójánál az Isztambulban tartott temetésen 2016. december 11-én, miután az előző éjjel kettős robbantás történt a Vodafone Arénánál egy labdarúgó-mérkőzést követően. A támadásban 38-an vesztették életüket, közülük 30 rendőr és 7 civil. A sebesültek számát 155-re teszik. (MTI/EPA/Sedat Suna)
Külföld

Törökország kiengedte a gyilkos szellemet a palackból

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2017. 01. 02. 19:02

Korábban a témában:

A terror teheti tönkre a török focit

Törökország akarva-akaratlanul a terrorizmus fellegvárává vált 2016-ban, a szilveszteri isztambuli merénylet pedig egyértelmű üzenet volt a terroristák részéről, hogy ez 2017-ben sem lesz másként.

Irak, Líbia, Szíria és Jemen dominóként dőlt össze pár év alatt, Egyiptom stabilitása is pengeélen táncol, és most Törökország, a regionális nagyhatalom, NATO-tagállam is az erőszak áldozataként eshet el.

Az utóbbi időben túlzás nélkül nem telt el hét valamilyen terrorakció nélkül. Robbantottak isztambuli repülőtéren, turistáktól zsúfolt utcákon, kivégezték az orosz nagykövetet, és az újévi mészárlás tette fel a sötét i-re a pontot.

Törökország szép lassan turistaparadicsomból kiszámíthatatlan csatatérré változott. Erre a címre egyetlen ország sem vágyik, pláne nem a törökök, akiknek a gazdasága amúgy is hanyatlik a tavaly nyáron elbukott katonai puccs óta. De ezt részben maguknak köszönhetik.

A kurd front

Az államot jelenleg két terrormárka fenyegeti: a kurdok és a radikális iszlamisták. Könnyű lenne az autokratikus elnökre hárítani a felelőséget, de Recep Tayyip Erdogan keze tényleg vastagon benne van a dologban.

Erdogan négy éve három évtizedes harcok után békét kötött a kurdokkal, akik Törökország 80 milliós lakosságának egyötödét teszik ki. A véres harcokban addig tízezrek vesztették életüket.

A szekuláris kurd párt helyet nyert a parlamentben, de Erdogan teljhatalma veszélyt jelentett rájuk. A szíriai helyzet mindeközben rosszabbra fordult, Törökország egyezséget kötött az Egyesült Államokkal, miszerint használhatják a szíriai határ közelében található repterüket, hogy az Iszlám Állam állomásait tüzeljék, cserébe a törökök elfogadták, hogy fellépnek a terroristák ellen.

Hónapokon belül újra kiéleződött az ellentét a kurdok és a törökök között, miután Erdogan pártja abszolút többséghez jutott a választásokon.

Így lett 2016 hattérzaja, hogy a kurdok fegyveres merényleteket, bombázásokat és rajtaütéseket hajtottak végre főként katonai és rendőrségi célpontokon. A konfliktust Jászberényi Sándor  fejtette ki bővebben a 24.hu-n ebben a cikkben.

Isztambul, 2016. december 12.
Recep Tayyip Erdogan török elnök az isztambuli Vodafone Arénánál két nappal korábban elkövetett kettős robbantás egyik rendőri áldozatának, Hasim Ustának a temetésén Isztambulban 2016. december 12-én. A támadás 38 halálos áldozata közül 30 rendőr volt, akik a Besiktas török labdarúgóklub stadionjánál biztosították a helyszínt egy mérkőzés alatt. A merényletben 155-en megsebesültek, amelynek elkövetőjeként a Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK) köthető Kurdisztáni Szabadság Sólymai (TAK) nevű csoport jelentkezett. (MTI/EPA/Tolga Bozoglu)
Recep Tayyip Erdogan az isztambuli Vodafone Arénánál elkövetett kettős robbantás egyik áldozatának temetésén Fotó: MTI/EPA/Tolga Bozoglu)

ISIS: barátból haragos

Az egyébként sem rózsás helyzetre rápakolt egy lapáttal az ISIS jelenléte.

Hasonlóan a kurd viszályhoz, az ISIS elleni harc gyökereit is Szíriában kell keresni. A kulcsszereplő itt is Erdogan volt.

A szíriai polgárháború első éveiben Erdogan eltávolodott egykori barátjától, Bassár el-Aszad elnöktől, és a szunnita lázadók pártjára állt. Ezzel párhuzamosan nőtt az ISIS ereje.

A szinte teljesen nyitott határok lehetővé tették az Iszlám Állam számára, hogy utánpótlást küldjenek Törökországba áttelepült harcosaik számára és kialakítsák a menekülési útvonalaikat.

Mire a törökök megszigorították a határellenőrzést, az ország már megtelt terroristákkal.

Amikor Oroszország Aszad segítségére sietett Szíriában, Erdogan átgondolta a stratégiát. Mivel Amerika hatástalan partnernek bizonyult a háborúban – Erdogan céljait tekintve mindenképpen -, a török vezér Putyin felé fordította a fejét.

Az Iszlám Állam átlátott a szitán, és Törökországra egyik napról a másikra jóindulatú vezetékből legfőbb ellenségként tekintett.

Elég egyszer hibázni

Egyik szervezetnek sincs oka leállni, és nem is fognak. Törökország a közös célkeresztjük lett.

Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa a 24.hu megkeresésére elmondta, a nagyszabású terrorellenes hadjárat ellenére a Kurdisztáni Munkás Párt (PKK) és az Iszlám Állam is további merényletekkel operálhat 2017-ben.

A PKK elsősorban katonai-rendőri célpontokat támad, s noha vannak civil áldozatok, állításuk szerint nem a török nép, hanem a kormány ellen irányulnak az akcióik. Ennek ellenére, a lakosság zöme elítéli őket. Az Iszlám Állam ezzel szemben frekventált helyeken véghezvitt mészárlásokkal, sokszor külföldieket támadva próbálja aláásni Törökország hírnevét, amely komoly visszaeséshez vezet a turisztikai szektorban.

A szakértő hozzátette, bár a török kormány az elmúlt időszakban minden erejével azon dolgozott, hogy kifüstölje a terrorszervezeteket az országból, ez nem sikerült makulátlanul.

December utolsó napjaiban 63 embert tartóztattak le, akiket az Iszlám Állammal hoztak összefüggésbe, mégis maradt egy ember, aki komoly mészárlást tudott rendezni. A klasszikus tézis itt is fennáll: a török szolgálatoknak elég csak egyszer hibázniuk. Gyilkos szellem szabadult el a palackból, amit nehezen lehet megállítani.

Egeresi Zoltán emlékeztetett, Erdogan többször hangsúlyozta, addig nem lesz béke, amíg ki nem szorítják az országból a Kurdisztáni Munkás Pártott. Csakhogy ez 1984 óta egyszer sem sikerült, ráadásul a PKK a szomszédos országokban is jelen van, így még ha megtisztítanák az ország keleti részét a PKK  katonáitól, egy esetleges fegyverszünet után újra visszaszivároghatnának.

Hozzátette, a bizonytalanság megmarad, és arra sincs reális esély, hogy a török kormány tárgyalóasztalhoz üljön idén a kurdokkal. 

Márciusban minden eddiginél komolyabb terrorelhárítási akciókba kezdenek a keleti országrészben, pedig az eddigi műveletek is nagyszabásúak voltak. Ráadásul népszavazás jöhet a tervezett alkotmánymódosításról, ami valószínűleg újabb robbantásokat fog hozni a kampányidőszak megzavarására.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Debrecen, 2016. szeptember 4.
Panelház ablakai csillognak napfelkeltekor Debrecenben 2016. szeptember 4-én.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.