A large number of refugees are walking north on the road along the Danish E 45 Motorway in a near to Kliplev, Denmark, 9 September 2015. The refugees don't want to be registered in Denmark and are trying to make it to Sweden on foot. Photo: Benjamin Nolte/dpa
Külföld

Plakátolnak, határt zárnak, keménykednek, mégsem magyarok, kik ők?

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2015. 12. 28. 17:10

Dániában ugyanaz megtörtént, mint Magyarországon az idei évben. Ugyan komolyabb karhatalmi-menekült összecsapás nem alakult ki, de ugyanúgy látni lehetett, ahogy menekültek sokasága vonul az autópályán, ahogy lezárják a határt, ahogy leállítják a vonatokat, ahogy megkurtítják a menedékkérők jogait és ellátását. És miközben egy balos és egy jobbos kormány is ad hoc jelleggel próbált úrrá lenni a válságon, a dánok szépen megúszták, hogy céltáblává váljanak, ezt a szívességet megtette nekik Magyarország.
Az idei év arról szólt, hogy olyan országoktól is kaptuk az ívet, akik talán jobban is orra estek és kapkodtak menekültügyben. Íme, egy nyugati mintaállam, ami többször hasra esett.
Korábban a témában:

2015 abszolút a menekültválságról szólt, nem kis részben pedig arról, hogyan szültek őrületes kritikákat Nyugat-Európában Orbán Viktor kormányának migránsellenes lépései. Azóta sok minden történt, és jelenleg ott tartunk, hogy mini-Schengenről beszélnek nyugaton, Ausztria és Szlovénia is kerítést épít, a finnektől utaznak haza a menekültek, Svédország pedig közölte, hogy megtelt.

Azonban akad egy érdekes kis nyugati ország, ahol idén parlamenti választásokat is tartottak, ami régóta kilóg a sormintából, mégis csak hevenyészetten kapott a durva támadásokból:

Dánia.

A dánok a hétvégén azzal kerültek be a hírekbe, hogy ők már nem a menekültek elhelyezéséről szóló dublini rendelet ellen acsarkodnak, hanem az ENSZ komplett menekültügyi egyezményét akarják felülvizsgálni. Ezt maga Lars Løkke Rasmussen miniszterelnök mondta, miután már 18 ezer menedékkérőt regisztráltak Dániában is. Rasmussen indoka egyébként nagyon ismerős lehet, előfordulhat, hogy épp Lázár Jánostól szedte:

Ha valaki két vagy három évet töltött Törökországban, a háborútól védett helyen, akkor mehet ezek után Európába, hogy ott menedékjogot kérjen? A jelenlegi szabályok ezt lehetővé teszik, de tárgyalni kell erről.

Mindez kiválóan illeszkedik az eddigi sormintába, ami már az előző kormány, Helle Thorning-Schmidté is képviselt. Dániában az idegenellenességnek megágyazott, hogy merényletet kíséreltek meg februárban a Mohamedet kutyatesttel ábrázoló karikaturista, Lars Vilks ellen, ő túlélte a lövöldözést, de két ember meghalt, többen megsérültek.

Plakátok és választások

Nyáron aztán kiderült, a “Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!” feliratú plakátok ötletét a dán baloldal kampánya adta, ami hasonlóakkal operált. Júniusban közölték, tetszik nekik a menekültek kvázi kiszervezésén alapuló osztrák modell, elemeznék az átvételét. (Ebből volt balhé Bősön: az osztrák és a szlovák kormány megegyezett, hogy 500 olyan menedékkérőt helyeznek el itt, akiknek eljárása még folyamatban van. A helyiek nem kértek az ötletből.) A választásokon közben győzött Rasmussen jobbos pártja, ami ráadásul külső segítséget kap a parlamenti szavazásokon a radikális, idegenellenes jobboldaltól.

COPENHAGEN, DENMARK - SEPTEMBER 24 :  People in Copenhagen protest against the violence that refugees are facing in Hungary on September 24, 2015. Recep Yasar / Anadolu Agency
Koppenhágai tüntetés a menekültekkel való magyarországi bánásmód ellen. Recep Yasar / Anadolu Agency

Augusztusra a dán kormány is odáig jutott, hogy az embercsempészeknek és menekülteknek külföldön felállított plakátokon és újsághirdetésekben akartak üzenni, hogy nem érdemes Dániába jönni. Ezzel párhuzamosan Dánia csökkentette 45 százalékkal a menekülteknek szánt támogatásokat (ami még így is, alsó hangon havi 250 ezer forint körüli pénzt jelent), sok támogatási formát pedig feltételekhez (pl. munkaviszonyhoz, nyelvtanuláshoz) kötöttek, de a családegyesítést is megnehezítették.

Kínzóan ismerős történet

A dánoknál aztán szeptember elején pörögtek fel az események, ahogy Magyarországon is. Miközben megjelentek az első elrettentő hirdetések a libanoni lapokban, a Svédország felé tartó migránsok egyre nagyobb számban lépték át a dán-német határt. Először elkezdték visszavinni a menekülteket Németországba, majd 9-én a két ország közti vasúti forgalmat is leállították. A helyzet addig fokozódott, hogy megtörtént az, ami Magyarországon:

a menekültek gyalog indultak el az autópályán, ami a svéd határhoz vezet.

Miközben Dánia egyre jobban bezárta a menekültzsilipeket, a svédek ekkor még vígan mondták, hogy jöhet bárki, akit üldöznek otthon. Így a menekültek között is elterjedt, hogy Dániában nem szabad maradni, mielőbb tovább kell állni Svédországba. A dánok át is engedtek hamar mindenkit, de a svédek ekkor már nem örültek ennek. Novemberben már a norvégok és a németek is átvették a dán mintát, ők is külföldi hirdetési kampány mellett döntöttek, Dánia pedig úgy határozott, visszaküldi Szíriába a harci repülőit (ha ide is kéne magyar párhuzam, akkor a 110, Irakba vezényelt őrző-védő magyar katona lenne jó példa).

Mindenki betelt

Dánia azonban a saját csapdájába esett: a norvégok és a megtelt svédek is őket másolva lecsökkentették a menedékkérőknek adható pénzeket és elkezdték szigorúan ellenőrizni a határokat. Ennek az lett a vége, hogy a dán-svéd határ egyetlen “szárazföldi” részén, az Öresund-hídon félig leállt a vonatközlekedés. A dánok úgy megijedtek az egész helyzettől, hogy december elején például nemet mondtak arra egy népszavazáson, hogy szorosabbra fonják a belügyi politikát a többi EU-tagállammal.

A mostani ENSZ-szel kapcsolatos friss hír előtt közvetlenül egy kínos hír vont magára nagyobb figyelmet: amikor a dánokat a nácikhoz hasonlították, mert a menekültek értékeit elkobozzák az ellátásukért cserébe. Azzal védekeztek, hogy a dán munkanélküliektől is elvárják, hogy minden ingóságukat eladják, és csak akkor forduljanak az államhoz segítségért, ha már tényleg nincs egy árva vasuk sem.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

A police officer (R) directs a woman carrying a bunch of flowers near the Manchester Arena in Manchester, northwest England on May 23, 2017 following a deadly terror attack at the concert at the venue the night before. 
Twenty two people have been killed and dozens injured in Britain's deadliest terror attack in over a decade after a suspected suicide bomber targeted fans leaving a concert of US singer Ariana Grande in Manchester. / AFP PHOTO / Oli SCARFF
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.