Gordon Brown a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban tartott hétfői nemzetközi sajtóértekezleten jelentette ki először személyesen, hogy gondolkodott az idő előtti választásokon.
Brown szombaton robbantotta az utóbbi évek legnagyobb brit belpolitikai bombáját azzal, hogy hivatalosan bejelentette: nem tervezi előrehozott választások kiírását idén őszre, sőt 2008-ra sem. Az őszi választásokat szinte tényként kezelő – hivatalosan és egyértelműen egyszer sem cáfolt – találgatások hetek óta uralták a brit lapok első oldalait és a brit belpolitikát is. A spekulációkban még lehetséges választási dátumok is szerepeltek; ezek közül elemzők november 1-jét tartották a legvalószínűbbnek.
Természeti katasztrófákra fogta a döntést
Brown azonban a BBC televíziónak szombat este adott – részleteiben vasárnap sugárzott – interjúban kijelentette: nem ír ki választásokat, mert a megmérettetés előtt meg akarja mutatni a választóknak, hogy a változásokról kialakított elképzeléseit kormánya miként valósítja meg.
A miniszterelnök, aki a nyár elején vette át a tisztséget a tíz év után leköszönt Tony Blairtől, magyarázólag hozzátette: kormánya a nyár folyamán válságok sorával – terrortámadási kísérletekkel, árvízzel, száj- és körömfájás-járvánnyal, pénzügyi felfordulással – volt kénytelen foglalkozni. Brown szerint ezek rövid távú sikeres kezelésére építve is lehetett volna ugyan választást kiírni, de ő inkább azt akarja bemutatni, hogy irányítása alatt a Munkáspárt milyen hosszú távra szóló
Már a dátumot találgatták
Ezek kiírásáról előzőleg heteken át folyt a találgatás a sajtóban és a brit politikai szereplők körében. A lapok szerint e spekulációkat Brown tanácsadói gerjesztették, és már lehetséges választási dátumok is forgalomban voltak – leginkább november 1-je -, amikor a kormányfő végül közölte, hogy mégsem lesznek választások az idén, sőt valószínűleg jövőre sem.
Brownt beiktatása óta foglalkoztatta az előrehozott választások gondolata (MTI/EPA)
Brown a hétfői sajtóértekezleten kijelentette: jóllehet biztos benne, hogy a kormányzó Munkáspárt megnyerte volna az idő előtti választásokat, ő előbb be akarja mutatni kormánya hosszú távú terveit – írja a BBC. Hozzátette: a nyári válságsorozat – terrortámadási kísérlet, árvíz, száj- és körömfájás-járvány, pénzügyi felfordulás – miatt még nem volt alkalma vázolni a társadalomnak az egészségügy, az oktatás, a lakáspolitika és a gazdaság átalakításáról szóló elképzeléseit.
Gordon Brown közölte: minden felelősséget magára vállal a választási ügy kezelésével kapcsolatban történtekért. Tagadta ugyanakkor, hogy döntésében – amellyel az utóbbi időszak legnagyobb brit belpolitikai viharát kavarta – a Labour hirtelen népszerűségvesztése és a konzervatívok előretörése vezérelte. A Munkáspárt előzőleg hónapokig jelentős előnnyel vezette a népszerűségi listákat, és a sajtó tényként kezelte, hogy Brown ezt kihasználva idő előtti választásokon erősíti meg saját mandátumát.
A konzervatívok felé fordultak a választók
A legutóbbi egy hétben elvégzett közvélemény-kutatások azonban a választói pártpreferenciák hirtelen és teljes árfordulását mutatták. Elemzők ezt főleg azzal magyarázzák, hogy az ellenzéki Konzervatív Párt múlt hét eleji éves kongresszusán jelentős adókönnyítési terveket jelentettek be.
Ezek közül is a legnépszerűbbnek az az ígéret bizonyult, hogy a toryk – kormányra kerülésük esetén – a jelenlegi 300 ezer fontról egymillió fontra emelnék az örökösödési adó ingatlanértékének alsó határát; ezzel minden átlagos brit lakóingatlan kikerülne a hagyatéki illeték megfizetésének kötelme alól.
Gordon Brown miniszterelnök azonban a hétfői sajtóértekezleten erről azt mondta: a javaslatról folyó vita során el fogja magyarázni az embereknek, hogy “elmúltak azok az idők, amikor politikusok úgy ígérgethettek, hogy fogalmuk sem volt arról, honnan teremtik elő a pénzt az ígéretek teljesítésére”.
