Közélet

A szülés nem betegség – anyákat kérdeztünk, milyen külföldön szülni

Első hallásra hajmeresztőnek tűnhet a kormány új ötlete, hogy a szülő nők saját kérésükre, komplikációmentes szülés és az orvos jóváhagyása esetén már 24 óra után újszülöttjükkel együtt elhagyhatnák a kórházat. A kormány magyarázata szerint ez a gyakorlat nyugati mintát követne, és szó sincs arról, hogy ágyhiány miatt vezetnék be, sőt az eddigi gyakorlattal ellentétben, amikor a kórházak minimum 72 órás kezelés esetén kapták meg a teljes tb-finanszírozást a szülés után, a jövőben a 24 órás kezelés után is megkaphatnák a térítést.

Az ötlet nem feltétlenül ördögtől való, de kétséges, hogy a romokban heverő magyar egészségügyben zökkenőmentesen meg tudna valósulni. Ezen a véleményen van az egyik nagynevű budapesti klinika nőgyógyásza is, aki a 24.hu-nak elmondta, nagyon szimpatikusnak tartja a rendeletmódosítás-tervezetet, mert szerinte a terhesgondozást és a szülést itthon „túlmedikalizálják”. A jelenlegi finanszírozás miatt teljesen egészséges anyukákat 3-4 napig a kórházban tartanak, amit általában semmi sem indokol.

Úgy véli, összességében jó dolog, ha hamarabb hazatérhetnek a kismamák, de a magyar intézményrendszert korántsem tartja késznek erre a döntésre.

A 24 órás elbocsátás csak akkor lehet veszélytelen, ha olyan erős a védőnői rendszer, és jó a gyermekorvosi ellátottság, hogy a szakemberek naponta meg tudják látogatni az anyukákat az otthonaikban. Ha nincs meg a megfelelő utógondozás, akkor ez megint csak egy elhamarkodott döntés lesz, egy meggondolatlan intézkedés, aminek nem ismert a hosszú távú kimenetele. Jelenleg a védőnők – főleg a kis településeken – nagyon túlterheltek, az idejük jó része adminisztrációval telik, és nincs kapacitásuk arra, hogy ennyi nőt látogassanak.

A nőgyógyász szerint rengeteg veszélyt rejthet magában, ha, mondjuk, szakemberhiány miatt kilökik az anyákat a kórházból. Lehet bármennyire problémamentes egy szülés, a következő napokban felléphetnek váratlan problémák, például vérzés, légzészavar, de a baba akár be is sárgulhat, ami súlyos idegrendszeri károsodásokat okozhat, ha nem kezelik időben.

Fotó: MTI / Balázs Attila

Biztonságot ad az a néhány nap

Csordás Ágnes Katalin, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke úgy látja, főképp az engedélyről döntő kórházi szakembereknek lesz nagy felelősségük, de az alapellátás több szereplőjére, így a házi gyerekorvosokra, háziorvosra és a védőnőre is nehezen teljesíthető többletfeladatokat róhat.

A védőnőnek az újszülöttet és a gyermekágyas édesanyát jelenlegi szabályok szerint a hazaérkezést követően 48 órán belül kell meglátogatnia. Gondot jelenthet, hogy ahhoz az édesanyához, akinek újszülöttje egészséges, és szülés után 24 órával már otthon van, és probléma adódik, a védőnőnek minél előbb a helyszínre kell sietnie. Normál esetben előre tervezett és leegyeztetett, meghatározott ideig tartó látogatást tesznek a családoknál a védőnők, így nem biztos, hogy azonnal el tudnak menni az anyához és a babához. Vagy csak úgy, hogy a védőnő lemondja egy másik családnál tervezett látogatását.

Ráadásul több feladattal és felelősséggel is jár egy egynapos baba és anyukájának a gondozása, hiszen utóbbi még nem biztos, hogy birtokában van azoknak a tudnivalóknak, amiket a kórházi tartózkodása alatt megkaphat.

Kitoltak a védőnőkkel, a beígért pénz negyedét kapják
Az államtitkárság által megígért havi 30-35 ezer forintos fájdalomdíjból 8 ezret kapnak meg.

A kórházban a szülés után újszülött kori szűréseket kell végrehajtani, Csordás Ágnes Katalin szerint problematikus lehet az is, hogy ezek között van, amelyik nem biztos, hogy 24 órán belül elvégezhető. Ugyan a szülés előtt a várandósság 34. hétig elvileg megnevez házigyerekorvost a család, de az újszülött valós gondozása a bejelentkezéstől indul. Szükség van tehát az édesanya és a házigyermekorvos/háziorvos közötti szoros együttműködésre is, hogy az orvosi ellátás az alapellátásban minél előbb elinduljon. Az elmaradt szűrővizsgálatot is csak a kórház végezheti el, ahova vissza kell mennie az anyának.

Mindenképp biztonságosabb, ha az első napokat a kórházban töltik az édesanyák

– véli a szakember, aki arra is rávilágított, hogy ha baj van (például jelentősen besárgul a baba), akkor a védőnő is csak annyit tud tenni, hogy visszaküldi a kórházba az újszülöttet és az anyukát a szükséges vizsgálatok elvégzésére.

Úgy látja, ha tényleg életbe lép a 24 órás lehetőség, akkor elsősorban azok fognak élni vele, akik nem vállalják az otthonszülést, de jobban szeretik az otthoni környezetet. Az édesanyák többsége azonban biztonságosabbnak tartja, és kiegyensúlyozottabb is, ha a szülést követő  első pár napban kórházi szakemberek segítségével ismeri meg újszülöttjét, sajátítja el a szoptatási technikát és az egyéb tudnivalókat.

Túl korai

Mivel a kormány a nyugati gyakorlatra hivatkozik, megkerestünk néhány külföldön szülő nőt is, hogy meséljenek szülőszobai tapasztalataikról.

Rita évek óta Franciaországban, Lyonban él, kisfia is ott született. Az édesanya hagyományos állami kórházban hozta világra babájukat, természetes úton és teljesen problémamentesen.  Négy napot töltött a szülészeten, ami teljesen megszokott a francia kórházakban.

A franciáknál nagy hangsúlyt fektetnek az anya kényelmére és nyugalmára. Abból indulnak ki, hogy ha az anya jól van, az a csecsemőre is pozitívan hat.

A bent töltött idő alatt az anya és a baba végig együtt lehet, a nővérek pedig megmutatják a legfontosabb dolgokat, a szoptatást, a fürdetést és a pelenkacserét. Rita szerint ez a négy nap pont ideális, az újdonsült anyuka ki tudja pihenni magát, és odafigyelnek minden rezdülésére. Őt például az utógondozás alatt kétszer vagy háromszor is megvizsgálta az orvosa.

Fotó: Thinkstock

Zsanett Németországban hozta világra mindkét gyermekét, teljesen zökkenőmentesen. Ennek ellenére kisfia születésénél három napig maradtak a kórházban, ami számára teljesen optimális volt. A gerincérzéstelenítő miatt meglehetősen kimerültnek érezte magát másnap, újdonsült anyukaként pedig hatalmas segítséget jelentett, hogy a nővérek segítették a szoptatásnál.

A lányomnál már ment minden rutinból. Nagyon boldog voltam, hogy már a második napon hazamehettem. Érzéstelenítést sem kaptam, szóval minden flottul ment.

Németországban egyébként 3-4 nap a bevett gyakorlat – mondja Zsanett. Ő a 24 órás hazamenetelt túl korainak tartja.

A szülés nem betegség

Franciaországgal és Németországgal ellentétben Angliában teljesen természetes, hogy akár a szülést követő pár órában hazaengedik a mamát és a babát – ezt már Klári mesélte a 24-nek.

Itt nem betegségként tekintenek a szülésre, ezért ha a várandóság alatt minden rendben ment, akkor a szülésnél nincs is jelen orvos, csak szülésznő. Nálam sajnos akadt némi komplikáció, ezért azonnal hívták az orvost, aki a császármetszést találta a legbiztonságosabbnak. Ennek ellenére a szülést követő második napon már otthon aludtunk, és ez még hosszúnak is számít itt. A szülés közben kialakult fertőzés miatt antibiotikumot kaptunk mindketten, ezért kellett ennyi ideig bent feküdnünk.

Nekem egyébként tök jó élményeim vannak a brit terhesgondozással és a szüléssel kapcsolatban is – folytatja az édesanya. Klári egy percig sem érezte azt, hogy ne kapna elég figyelmet vagy odafigyelést, holott amíg az ismerősei Magyarországon havonta jártak ultrahangra és hetente orvoshoz, addig ő mindössze kétszer volt ultrahangon és négyszer szülésznőnél.

Kiemelt azonban egy rendkívül lényeges gyakorlatot:

Angliában nem kirakják az anyákat a kórházakból. Nem kötelező hazamenni, ha még nem állsz készen rá. Én is maradhattam volna, csak úgy éreztem, bent nem tudnak többet segíteni, és szerettem volna otthon lenni a férjemmel és a kislányommal. A kórházban azt mondták, 10 napig bármikor visszamehetek, ha segítségre szorulok. Jellemzően azok mennek haza pár óra után, akiknek van otthon nagyobb gyermekük, és a baba gondozásában is rutinosabbak.

Klári kiemelte azt is, hogy a kórházból való kiengedés után 24 órával, 5 nappal es 10 nappal is házhoz megy egy szülésznő ellenőrizni, hogy minden rendben van-e a babával és az anyával.

Nem hagyják magára az embert az után sem, hogy kiengednek.

Fotó: MTI / Czika László

Jakuzzi is jár a szüléshez

Judit egy éve az Egyesült Államokban, Oregonban él, néhány héttel ezelőtt ott adott életet első gyermekének. Az ő élményei kifejezetten idegenül csenghetnek a magyar fülnek. Amerikában ugyanis az ObamaCare egészségügyi törvénycsomagnak köszönhetően (amelyet a Trump-adminisztráció épp visszavonni készül) az itthoni magánkórházak színvonalán működnek az állami szülészeti osztályok – meséli alig egy hónapos élményeit Judit.

Ahogy megérkezel a kórházba, külön szobát kapsz, és itt is hozhatod a világra a csecsemődet. A fürdőszobában jakuzzis kád van, az apuka pedig végig bent lehet veled. A baba és az apa számára is van külön ágy. Az újszülöttet egy pillanatra sem viszik el, a szobában fürdetik meg és teszik rendbe. Bármire szükséged van, csak szólnod kell, és hozzák. Ha vajúdás közben fagyit kívánsz, akkor azt, de ha jeges vizet szeretnél, azt is adnak neked.

Egy anyukával két-három nővér is foglalkozik, akik átlag húsz percenként ellenőrzik, hogy minden rendben zajlik-e. A koszt első osztályú, az ágy pedig zseniális, gombnyomásra állítható a kívánt pozícióba – lelkendezett az anyuka, aki elmondta azt is, hogy az ajánlott bent tölthető idő másfél nap, „de ha igényed van rá, akkor tovább is maradhatsz. Én például csak három nap után mentem haza, mert a 32 óra vajúdás és egy kisebb komplikáció után nagyon kimerültnek éreztem magam.”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik