Közélet

„Szerinted ki gerjed arra, hogy fiúk egymás fenekéből esznek mackósajtot?”

Rónyai Júlia
Rónyai Júlia

újságíró. 2016. 08. 24. 16:20

Gyomorforgató feladatokkal szívatták az elsőéveseket a Budapesti Corvinus Egyetem gólyatáborában: egymás fenekéből kellett mackósajtot kiharapniuk. Más főiskolán - a Blikk értesülése szerint - egymás intim szőrzetét kellett alkoholba keverve elfogyasztani, korábban pedig az ELTE táborában történt nemi erőszak váltott ki felháborodást. A táborok visszatérő vendégeinél érdeklődtünk, gyakoriak-e a hasonló incidensek, és mi változott az elmúlt évek botrányainak hatására.
Korábban a témában:

Alkoholba kevert fanszőrzet, fenékből kievett mackósajt, orális szex pálinkásüveggel: egyre hajmeresztőbb gólyatábori beszámolók kerülnek elő.

Ezek a sztorik azonban nem újkeletűek: 2014 óta téma az egyetemisták gólyatábori viselkedése, ekkor derült ki ugyanis, hogy egy lányt megerőszakoltak az ELTE Tanító- és Óvóképző kara által szervezett fonyódligeti táborban. Az elkövető annak ellenére dolgozott fotósként a rendezvényen, hogy korábban már keveredett szexuális visszaélés vádjába.

A történet hatására egy, az ELTE Államtudományi -és Jogi Karához (ÁJK) köthető eset elszenvedője is előlépett. A 2013-as gyöngyösi táborban a támadó, egy első éves fiú a szobájában rontott rá éjjel a Mira néven megszólaló lányra: lefogta és maszturbálni kezdett.

A Hallgatói Önkormányzathoz (HÖK) tartozó szervezők nem értesítették az egyetemet a történtekről, sőt, Mira visszaemlékezése szerint  igyekeztek eltussolni, egyszerű tábori pletykának beállítani az esetet. A lány akkor azt mondta: a gólyatáborban minden a szexuális játékokban történő részvételre buzdított, a folyamatos alkoholfogyasztástól a megalázó feladatokig – egy fiúnak például Mira mellei közül kellett felest innia.

Az ELTE-ről hozott példák még az enyhébben közé sorolhatók. Más egyetem táborában állítólag műpéniszt kellett a diákoknak a szájukba venni. Volt, hogy csókot kértek a szervezők plusz pontokért cserébe, ami végül addig fajult, hogy két lány a nyilvánosság előtt orálisan kielégítette egymást.

Egy egykori szervező pedig egyenesen azt állítja: külön italkombinációt kísérleteztek ki arra, hogyan kell kiütni a lányokat.

A fenti cikk szerint a táborvezetők sokszor szándékosan alakítanak ki olyan hangulatot, amelyben könnyen tudják szexuálisan kihasználni, esetenként megalázni a gólyákat. A feladatokat huszon-harmincéves férfiak ötlik ki, míg a gólyák többsége tizenéves lány.

Miután Mira a nyilvánosság elé tárta az ügyet, az nem maradt következmények nélkül: az ÁJK ma már nem szervez gólyatábort, az évkezdés előtt orientációs napokon vesznek részt a diákok. Itt oktató- és hallgatómentorok is jelen vannak, az utóbbiakat szigorú szempontok alapján választják ki, és külön etikai kódexet alkalmaznak a munkájukkal kapcsolatban – mondta el Czabán Samu, az ÁJK Hallgatói Önkormányzatának elnöke a 24.hu megkeresésére.

Sujtó Attila, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) elnöke pedig az alábbi közleményt juttatta el hozzánk:

2015 óta a gólyatábori feladatokat HÖK-ös szervezőknek előzetesen engedélyeztetni kell. Nem szerepelhetnek köztük olyan feladatok, amelyek keretében a résztvevők alkoholt fogyasztanak, vagy amelyek a szexualitásra vonatkozó utalást tartalmaznak, és a szervezőknek fokozott figyelmet kell fordítani valamennyi résztvevő testi épségének, egészségének megóvására, emberi méltóságának, önrendelkezési jogának tiszteletben tartására.

Ha hihetünk a BCE közleményének, náluk is hasonló szigorításokra számíthatunk majd az obszcén eseteket követően.

“Szerinted ki gerjed arra, hogy fiúk egymás fenekéből egyenek mackósajtot?”

Egy a 24.hu-nak Ádám néven nyilatkozó egykori diák 15 éven át, egészen a tavalyi évig volt az ELTE-s gólyatáborok visszatérő résztvevője. Ő úgy gondolja: a most napvilágot látott perverz eseteknek más egyetemen is kevés lehet a valóságalapja.

Szerinted ki gerjed arra, hogy fiúk egymás fenekéből egyenek mackósajtot? A gólyák maguktól is elég hülyék tudnak lenni, sőt, hajlamosak ebben egymást túllicitálni, ám az itt említett kirívó esetek egyikével sem találkoztam. A probléma általában akkor van, amikor anyuci-apuci fülébe jut, mit csinált a gyereke a gólyatáborban. Aki azért jön, hogy jól érezze magát, az jól fogja. Aki inkább hisztizne, az pedig egyébként is talál rá alkalmat.

Az újoncok általában csoportokra osztva versengenek egymással különböző feladatokban, ezekre azonban minden esetben nemet lehet mondani. A tipikusnak mondható feladatok Ádám szerint inkább ártalmatlan játékoknak tekinthetők:

Főleg szituációs feladatokat kell elképzelni, mint például a Beugróban. Régebben sor került itatós játékokra is, de az elmúlt 15 évben, az én tapasztalatom szerint senkit nem puhányoztak le, ha nem akart részt venni ezekben. Volt ezen kívül olyan verseny is, ahol minél hosszabb kötelet kellett ruhákból kötni. Itt a bugyi és a melltartó érte a legtöbb pontot, de ennél húzósabb, szexuális jellegű feladatra nem került sor.

A tavalyi gólyatáborban már pszichológus megfigyelők is jelen voltak, úgyhogy gyöngyfűzéshez hasonló feladatokat adtak, szigorúan alkohol nélkül. A hírhedt erőszakolós eset óta a biztonsági szolgálatok is mindig ott vannak. Ők sajnos annyira értenek a mulatni vágyó, otthonról frissen szabadult gyerekekhez, mint egy majom az agysebészethez. Ezt érte el a hisztimédia

– teszi hozzá.

Ide kapcsolódhat az a májusi incidens, amelynek során az ELTE rendezvényén szolgálatban lévő biztonságiak több diákot is bántalmaztak.

Ádám szerint azonban nem a gólyatáborok intézményének megváltoztatása lenne a megoldás:

Az összes gólyatábor alapvetően egy kaptafa, de jó muri. Kicsit összehozza a gyerekeket, hogy valami közösség legyen. Maga az egyetem erre alkalmatlan: mindenki más órarend szerint, más órákra jár, így sokszor csak 90 perces barátságok köttetnek. Akik viszont a táborban összerázódnak, azok általában sokáig együtt is maradnak.

“Nem szabad hagyniuk, hogy megalázd magad”

Másik megkérdezettünk, a szintén álnéven nyilatkozó Dávid épp a kritikus időszakban, 2009-2014 közt volt az ELTE ÁJK-s gólyatáborok vendége. Habár más egyetemmel nincs tapasztalata, azt mondja: szerinte az ELTE-n kizárt lett volna a mackósajtos eset. Ezzel együtt szerinte nem baj, hogy a média foglalkozik a táborok ügyével, mert szőnyeg alá söpört, súlyos problémákra világítanak rá a cikkek.

Régebben hallottam róla, hogy a gólyáknak orális szexet kellett imitálni, az ilyen játékok azonban kikoptak. Megfigyelhető volt egyfajta önkontroll is a szervezők részéről: évről évre átbeszélték a tapasztalatokat, finomulnak a feladatok.

 

Az instruktorok kötelessége volt, hogy vigyázzanak a résztvevőkre, felügyeljék a biztonságukat. Az ő dolguk volt például, hogy lefektessék aludni azt, aki már elvetette a sulykot az ivással.

Ha valaki megalázó helyzetbe kerül, az később a többiek céltáblájává válhat, és az egyetemen is folytatódhat a stigmatizáció – ezért is fontos, hogy ezt megelőzzék, különösen az okostelefonok és a videózás elterjedése óta.

Ekkoriban az egyetem nem ellenőrizte az instruktorokat. Szimpátia alapján, minimális alkalmassági próbák után választották ki őket az öntevékeny csoportok. Ezzel együtt a többség Dávid szerint rendesen végezte a feladatát. Ha be is került egy-két rossz arc, akár a diákok, akár a HÖK-ös szervezők részéről, azt általában helyretették: hazaküldték a táborból, netán később sem engedték gólyák közelébe,

Ráadásul az instruktorok fele lány volt, szóval elég nagy baromság, hogy csak a kiéhezett idősebb pasik mókája lett volna ez.

Dávid is azt mondja, hogy a résztvevőknek semmilyen feladat nem volt kötelező. Sőt, az sem volt jellemző, hogy bárki negatívan ítélje meg őket, ha visszakoznak. Aki a “bevállalós” feladatokból nem vette ki a részét, az a sportversenyeken is gyűjthetett pontokat a csapatának.

A legutóbbi táborban az volt a legpikánsabb feladat, hogy plusz pontokat osztottak, ha egy lány levette a pólóját, és megnézhették melltartóban. Mindig akadt persze, akinek nem tetszett annyira a tábor hangulata, túl merésznek találta a feladatokat – a legtöbb szervező igyekezett, hogy az ilyen résztvevők is jól érezzék magukat.

Ami Mira ügyét illeti, Dávid egyetért, hogy a HÖK képviselőinek jelenteniük kellett volna az egyetem felé az eseményeket. Szerinte nem mindenért terheli a szervezőket a felelősség: ők – ebben az esetben is – a szobájába vitték az akkor már nagyon ittas lányt, és lefektették aludni. Az esetet azonban utólag semmiképp nem kellett volna eltussolni.

Úgy gondolom, szürke zónában mozgunk, amikor felelősöket keresünk. Az egyetem vezetése jól tudta, hogy nem irodalmi estek zajlanak a táborokban, mégsem tettek semmit – a hallgatóktól meg hiába várták volna, hogy majd önként rohannak a pórázért. Utólag a vezetőség mindent rákent a HÖK-re és az instruktorokra, pedig sokan lelkiismeretes munkát végeztek. Dicséretes, hogy a tanár urak észbe kaptak, de nem akkor kellett volna, amikor már kitört a balhé. Egyébként komoly kétoldali bizalomvesztés volt az egyetem meg a diákok között. Senki nem mondta ki, hogy igen, “mi is hibáztunk”: a hallgatók azért, mert az egyetem nem állt ki mellettük, az egyetem meg azért, mert minden felelősséget rátolt a hallgatókra.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

BUDAPEST, HUNGARY - JULY 24: Katinka Hosszu reacts during the Women's 200IM final on day eleven of the FINA World Championships at the Duna Arena on July 24, 2017 in Budapest, Hungary. (Photo by Ian MacNicol/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.