Üzleti tippek

45 milliárdnak keresnek helyet a kockázatitőkealap-kezelők

A színfalak mögött már folynak a tárgyalások a tőkére éhes hazai vállalkozások és a közel 45 milliárd forintnak befektetési helyet kereső 8 kockázatitőkealap-kezelő cég között. De vajon mi alapján választanak a befektetők a hiteligénylők közül - járt utána a Figyelő Üzlet&Siker melléklete.

Még néhány hét, és felügyeleti engedélyt kapnak az úgynevezett Jeremie-alapok. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt pályázat győztesei uniós forrásból és magánbefektetők jellemzően 70-30 százalékos arányban megoszló tőkéjéből kívánják elképzeléseiket megvalósítani. Pillanatnyilag keresik a növekedésre vágyó és arra alkalmas kisvállalkozásokat, hogy azokat tőkével, infrastruktúrával és management-tudással támogassák meg.

Ha jól csinálják, a „beavatkozással” mindenki nyer: a cégek új növekedési fázisba lépnek, a befektetők pedig az egyéb pénz- és tőkepiaci lehetőségekhez képest magasabb (egy sikeres projekt esetén évi legalább 30 százalékos) hozammal szállhatnak ki évek múltán az üzletből. Persze a kockázatuk is jóval magasabb, és sok esetben az is probléma, hogy a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) nehezen engedik be az olyan tőkéstársat, amely a cégvezetésbe, a stratégiába és gyakorlatilag mindenbe beleszól.

Kultúraváltás is

A kockázati tőkés színrelépése általában kultúraváltást is feltételez. Onnantól kezdve professzionálisabbá válik a cég működése, egy kvázi ösztönösen működtetett modell helyébe kidolgozott stratégia, üzleti terv és formalizált döntési mechanizmus lép. Márpedig ehhez nem mindenkinek fűlik a foga, főleg, ha a kultúraváltás egyúttal azzal is jár, hogy fel kell hagyni a növekedés egyik motorjául addig szolgáló adóelkerülő trükkökkel. Az alapkezelők – köztük a Jeremie-pályázat nyertesei – ezért nagyon is megnézik, mely cégekbe és milyen keretek között fektetnek tőkét.

45 milliárdnak keresnek helyet a kockázatitőkealap-kezelők 1

Összeállításunkban arról kérdeztük a 8 győztes alapkezelőt, hogy a forrásszegény vállalkozások között milyen alapon szelektálnak. Azt is elárulták, hogy az alap gründolásánál kit vontak be privát befektetőként, és pontosan mennyi pénzzel gazdálkodnak.

finext startup: egyediségre vadászva

Alapméret: 7,4 milliárd forint
Források: 5,0 milliárd forint a Jeremie-programból; 2,4 milliárd Futó Pétertől és Futó Gábortól
Tervezett éves hozam: 20

● A Futureal Holding által létrehozott kockázatitőkealap-kezelő társaság a maximálisan elérhető uniós forrásra pályázott, a mezőnyből így a legnagyobb alappal kezdheti meg befektetési tevékenységét, várhatóan a jövő év elejétől.

Futó Gábor vezérigazgató szerint körülbelül 15 vállalkozásba szállnak majd be, ezek közül várhatóan 10 lesz kifejezetten sikeres, 5 pedig – a kockázatitőke-szektorban megszokott arányokat ismerve – várhatóan elvérzik.

Ellentétben a Futureal Holding legismertebb tevékenységével, a Finext egyáltalán nem foglalkozik ingatlanbefektetésekkel, hamarosan elinduló Startup alapja a kifejezetten innovatív vállalkozásokat szeretné felkarolni.
IT-cégekbe például szívesen fektet be, valamint minden olyan vállalkozásba, amelynek terméke vagy szolgáltatása egyedi és hosszú távon is versenyképes, továbbá, amely cég képes az európai és globális terjeszkedésre. A tőkén felül infrastruktúrával, kutatóintézeti hálózattal, kiterjedt üzleti kapcsolatokkal és menedzsment tanácsadással is segítenek.

portfolion: nagybanki háttérrel

Alapméret: 6,8 milliárd forint
Források: 3,8 milliárd Jeremie; 3,0 milliárd forint az OTP Banktól
Tervezett éves hozam: 12,9 százalék

● Széles körből kíván meríteni a PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amely egy igazi nagybefektetőt tudhat maga mögött: az OTP Bankot. Ez többek között azért szerencsés, mert – mint Tóth Viktor vezérigazgató vázolja – az alap a bank értékesítési csatornáin keresztül is juthat befektetési célpontokhoz. A tervek szerint durván 200 befektetési kérelmet fognak megvizsgálni, és ezek eredményeként négy év alatt mintegy 20 tranzakciót valósítanának meg.

A tőke legalább felét növekedési szakaszban lévő vállalkozásokba fektetik, a fennmaradó részt innovatív és induló cégeknek szánják, amelyek például az IT, a biológiai kutatás-fejlesztés és az alternatív energetikai megoldások területén aktívak. A tranzakciók mérete 50 millió forinttól 400 millióig terjedhet, az elvárt hozamok pedig igen széles skálán – 15 és 40 százalék között – szóródnak.

morando: nyitottan, agrárfókusszal

Alapméret: 6,51 milliárd forint
Források: 4,55 milliárd Jeremie; 1,96 milliárd forint három magánforrásból, egyenlő arányban: Mészáros Lászlótól (Budapesti Kommunikációs Főiskola, Bruxinfo, korábban Info Rádió) a 2001-ben alapított 40 hektáros Gödöllői Ipari Park révén; Gansperger Gyulától (korábban ÁPV Rt., Wallis, Kész Zrt.) és befektető társaitól a Constans Invest Kft. révén; Gazda Tamástól (Emfesz) a Vertical Investment Kft. révén
Tervezett éves hozam: 22 százalék

● Vannak preferált befektetési célterületei a Morando induló alapjának, de Csuhaj V. Imre igazgatósági elnök hangsúlyozza, hogy semmilyen ágazatot nem zárnak ki, amely nincs az unió tiltólistáján. A humán élettudományok és az állatgyógyászat innovatív cégeihez a gödöllői Szent István Tudományegyetemmel és az Eur-Jet Medical Kft.-vel ápolt jó kapcsolata révén van kötődésük.

A megújuló energiaforrások világához az egyetem mellett működő FVM Mezőgazdasági és Gépesítési Intézet és az Innostart Alapítvány a kapocs. A Morando vezetése hisz a kisszériás gyártástechnológiában is, vagyis olyan cégekben, amelyek nagy multiknak szállítanak be olyan egységeket, amellyel a nagyobb gyártók a kis volumen miatt nem foglalkoznak. A befektetési érdeklődés meghatározó célterülete az agrárgazdaság.

A sors pikantériája, hogy a Csuhaj V. Imre közvetlen kapcsolatrendszerét adó gödöllői térség vállalkozásait nem lehet az alapba bevonni, ehhez ugyanis a közép-magyarországi fejlesztésekre fókuszáló Co-investment Alap pénzeire kellett volna pályázni (a Co-investment jellemzőit lásd az Etalon Capitalról szóló ismertetésben). A gödöllői intézmény azért mégiscsak hasznos bázis: országos hálózatú agráregyetem lévén az ország más térségeit is közel hozza, de emellett a Morando a győri, a szegedi és a pécsi egyetemmel is együttműködést épít ki a kutatás-fejlesztés területén.

Csuhaj V. Imre ugyanakkor az állami tőkejuttató programokban, más kockázati tőke cégekben is partnert keres, mondván: e befektetők bizonyos esetekben kiegészíthetik egymást. Ami pedig az elvárt hozamot illeti, a magánbefektetők praxisában az elmúlt években az éves 50–60 vagy akár 100 százalékos hozamú befektetések sem voltak ritkák, így a négy év alatt 24 befektetéssel tervezett éves átlagos hozamterv, bár mindenképpen ambiciózus, az elnök szerint elérhető.

portfolion: nagybanki háttérrel

primus capital: innovatív célpontokkal

Alapméret: 6,20 milliárd forint
Forrás: 4,34 milliárd Jeremie; 1,86 milliárd forint magántőke több helyről: az alapkezelőtől, a Primus Alapok eddigi befektetőitől, a Primus Capital Central Europe III. alapból, az Aegon Magyarországtól és a StoneOne elnevezésű csehországi alapok alapjából
Tervezett éves hozam: 18–20 százalék

● A technológiai és az innovatív szektorok mikro-, kis- és középvállalkozásai élveznek előnyt a 2003 óta korai szakaszú befektetőként tevékenykedő Primus Capital esetében. Mint Bruckner Zoltán, az alapkezelő igazgatója vázolja, terveik szerint a befektetések számának körülbelül a fele lesz kezdeti fázisú és innovatív vállalat.

A résztvevők eddigi invesztíciói egyébként 88 százalékban kkv-k, illetve 62 százalékban kezdeti fázisú cégek voltak, és az 5 fős alapkezelői csapat eddig összesen 25 cégnél jutott el a kiszállásig. Az alap egészére vetítve a duplázás a nettó minimumcél, vagyis azt szeretnék elérni, hogy a költségek, a díjak, valamint az esetleges veszteségek levonása után is megkétszereződjön az alapba fektetett összeg.

dbh group: északi érdeklődéssel

Alapméret: 5,0 milliárd forint
Források: 3,5 milliárd Jeremie; 1,5 milliárd forint holland Charisma Capitaltől
Tervezett éves hozam: 15 százalék

● Jelenleg 15–20 projekt van a DBH Group látóterében. Az alapkezelő kockázatitőke-alapja az észak-magyarországi és az észak-alföldi régióra koncentrál. Debrecenben ugyanis szolgáltatásokkal, innovációs ipari infrastruktúrával és irodaházzal is rendelkezik, míg Miskolc mellett, Felsőzsolcán további 3200 négyzetméternyi ipari létesítmény épül. Ezt ígéretes, innovatív kkv-knak adják bérbe, mely cégek potenciális befektetési célpontok is lehetnek.

Felőlük egyébként már most sok megkeresés érkezik, de Erdei Sándor cégvezető szerint a magyar–holland üzleti kapcsolatok fejlesztésével eltöltött 15 év során kialakított kapcsolatrendszer, illetve a nemzetközi konferenciákon érkező érdeklődések is segítenek a projektek kiválasztásában. A DBH esetében különösen fontos a magyar–holland kapcsolat (A vonzó hollandi – Figyelő, 2009/3. szám), hiszen a cégvezető már eddig is mintegy 100 millió eurónyi holland tőke Magyarországra csábításában segédkezett.

Erdei Sándor a biotechnológiát, az informatikát, az egészségügyet és a megújuló energiát említi megcélzott ágazatként, de mint mondja, minden technológia-intenzív iparágra nyitottak.

dbh group: északi érdekldéssel

central-fund zrt.: mindenevő jelleggel

Alapméret: 5,0 milliárd forint
Forrás: 3,5 milliárd Jeremie; 1,5 milliárd magánforrás: Varga Zoltántól, a Central Csoport tulajdonosától és elnökétől, a Videoton Holdingtól és a BC Central Europe Savings Ltd.-től; utóbbi vállalkozás Kádas Péter kanadai álla polgár, illetve további három magánbefektető tulajdona

● A Central-Fund megállapodást kötött a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemekkel, és hasonlóra törekszik Győrött és Szombathelyen is. Ezek a szerződések a térség innovatív vállalkozásainak megtalálásában segíthetik az induló alapot. A fókuszba került szektorok közül Szigeti Károly befektetési igazgató az informatikát, a szoftverfejlesztést, a telekommunikációt/internetet, a biotechnológiát és a környezetvédelmet említette, de az alap amúgy „mindenevő”: a start-upok mellett érettebb, akár már 5 éve működő cégeket is keres.

A Central-Fund 2009 áprilisában már elindult egy tisztán magánforrásból létrehozott alappal, amely leginkább alultőkésített cégek átstrukturálására szakosodott. Ennek az alapnak ugyan még nincs befektetése, de a tervek szerint egy éven belül 2 tranzakciót zárhat. Szigeti Károly szerint a meglevő konstrukció segíthet abban, hogy azok az ígéretes projektek, amelyek méretük vagy profiljuk miatt nem fértek be a portfólióba, most bekerülhetnek az új alapba.

big george’s Nv equity: perspektíva-szemlélettel

Alapméret : 4,0 milliárd forint
Források: 2,8 milliárd Jeremie; 1,2 milliárd Nagygyörgy Tibortól és Nyíri Viktortól
Tervezett éves hozam: 15 százalék

● Előrehaladott tárgyalásokat folytatnak több hazai kkv-val az alap magánbefektetői, akik elsősorban az egészségügy, a biotechnológia, az informatika, az internet média, az alternatív energia, valamint a szolgáltatások területén keresnek kiemelkedő növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokat. „A lényeg, hogy az adott cég megfelelő és elkötelezett menedzsmenttel, terméke vagy szolgáltatása pedig akár nemzetközi perspektívával is rendelkezzen” – fogalmazott Nagygyörgy Tibor.

Legalább 40 százalékban innovatív vállalkozásokat keresnek, több hazai tudásközponttal (például a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvánnyal, az Innocenter Innovációs Központ Közhasznú Nonprofit Kft.-vel, továbbá a veszprémi Pannon Egyetemmel, a gödöllői Szent István Egyetemmel, és a Szegedi Tudományegyetemmel) kívánnak együttműködni. Az alap jellemzően 30–450 milliós tőkét fektet majd be, de akár 10 milliós invesztíciók is elképzelhetők.

etalon capital: irány közép-magyarország

Alapméret : 4,0 milliárd forint
Források: 4,0 milliárd forint Jeremie
Tervezett éves hozam: 15 százalék

● A többi Jeremie-győztestől eltérően az Etalon Capital az egyetlen, amely nem az úgynevezett Közös Alapra, hanem a Co-investment Alapra pályázott. Ennek megfelelően az Etalon nem az ország fejletlen régióira koncentrál, hanem kifejezetten közép-magyarországi befektetéseket keres.

További különbség, hogy míg a Közös Alap esetében a magánbefektetők – minimum 30 százalékban – közvetlenül az alap tőkéjéhez járulnak hozzá, addig a Co-investmentnél a majdani konkrét befektetésekhez keresnek privát befektetőtársakat; akik személyét ilyenformán ebben a fázisban még nem lehet nevesíteni.

Ami a konkrét befektetési célpontokat illeti, Tánczos Péter igazgatósági tag (amúgy az Etalon Capital 100 százalékos tulajdonosának, az Euroventures Kft.-nek az ügyvezetője) az infotechnológiát, az élelmiszer-feldolgozást és az egészségügyet említi, hozzátéve, hogy körülbelül 10–12 hazai vállalkozásba tudnak majd invesztálni.

morando: nyitottan, agrárfókussza

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik