A regionális felmérés fő célja az volt, hogy a fogyasztók mennyire ismerik és elégedettek a vállalatok környezeti és társadalmi teljesítményével. A kutatás egyik legfontosabb és legérdekesebb eredménye, hogy bár különböző mértékben, de mindhárom ország válaszadóira jellemző, hogy elégedetlenek az országukban működő cégek társadalmi felelősségvállalás terén nyújtott teljesítményével, valamint azzal az információmennyiséggel, amit a vállalatok ezzel kapcsolatban elérhetővé tesznek számukra.
A válaszadók többsége úgy vélte, hogy a cégeknek a részvényesek, tulajdonosok érdekein túl az érintettek – mint például az alkalmazottak, helyi közösségek, fogyasztók, civil szervezetek vagy a természeti környezet – érdekeit is figyelembe kellene venniük. Ezzel az állítással a lengyel és bolgár válaszadók mintegy 80 százaléka értett egyet részben vagy egészben. a magyarok elvárásai a vállalatokkal szemben lényegesen alacsonyabbak: kevesebb, mint hetven százalékuk tartotta jogos elvárásnak azt, hogy a cégek az érintettek érdekeit is figyelembe vegyék az üzleti döntéshozatal során.
Elégedetlen bolgárok
Nagyjából kétszer annyi bolgár és magyar (közel 20 százalék), mint lengyel (10 százalék) válaszadó vélekedett úgy, hogy a saját hazájában tevékenykedő cégek többsége egyáltalán nem veszi figyelembe az érintettek érdekeit. A vizsgált országok közül Bulgáriában támasztották a legnagyobb elvárásokat az érintetti vélemények figyelembe vételével kapcsolatban, valamint az elégedetlenség mértéke is itt volt a legmagasabb.
Szintén a bolgároknál a legmagasabb azok aránya, akik számára fontos, hogy felelősen működő cégek termékeit vásárolják (60 százalék). Ugyanez az arány a lengyeleknél ötven, míg honfitársainknál csupán 40 százalék.
A sajtó szerepe
Bulgáriában és Magyarországon a válaszadók úgy vélik, hogy a vállalatok CSR iránti elkötelezettsége akkor a leghitelesebb, ha az egyes vállalatok CSR-lépéseiket a médiában mutatják be. Ellenben a lengyelek számára a különböző menedzsment sztenderdek alkalmazása lenne a leginkább hiteles módszer. Legkevésbé hiteles eszköznek a bolgárok a független fél általi hitelesítést tartották, a lengyelek és a magyarok pedig a CSR-ral kapcsolatos vállalati hirdetéseket.
A leghitelesebb információforrásként – elég nagy eltérésekkel ugyan, de – mindhárom országban a médiát említették: a bolgár válaszadók kétharmada, míg a lengyelek és a magyarok kevesebb, mint fele volt ezen a véleményen. Ez a felmérés egyik legérdekesebb eredménye, mivel nemzetközi szinten, de különösen Közép- és Kelet Európában a média hitelességének csökkenése a jellemző tendencia.
A hiteles információforrások listáján a második helyezést mindhárom országban a független, globálisan elismert, társadalmi és környezeti teljesítményt összehasonlító vállalati rangsorok érték el. A harmadik leghitelesebb információforrás a vállalatok által készített társadalmi és környezeti jelentés lett.
