Posts outside a construction site fence near the Deutsche Bank headquarters in Frankfurt am Main, Germany, 28 September 2016. The bank has denied a report that says the German government and financial regulator are working on a rescue plan in case of financial troubles at the bank. 
PHOTO: BORIS ROESSLER/DPA
Pénzügy

Padlóra küldheti a forintot a német gigabank bukása

Angel Marianna
Angel Marianna

újságíró. 2016. 09. 30. 17:32

A Deutsche Bank bukása magával rántaná a teljes európai bankrendszert és óriási, a 2008-as válsághoz mérhető pofont adna a világ pénzpiacainak. A magyar tőzsde is veszélyben van.
Korábban a témában:

Mélyrepülésben van Európa egyik legnagyobb bankja, Németország legerősebb pénzintézete, a Deutsche Bank. A nagy múltú, rendkívül kiterjedt kereskedelmi és befektetési szolgáltatást nyújtó bank külső és belső körülmények miatt szinte ostrom alá került. Ha a német pénzintézet első dominóként eldől, nemcsak a német, hanem az attól nagymértékben függő magyar gazdaság is megérzi a bukást. A legpesszimistább lapok a Lehmann Brothers 2008-as, apokaliptikus bedőlésével vonnak párhuzamot. A Bloomberg csütörtökön aggasztó hírekről számolt be. Információik szerint több hedge fund (befektetési alap) vonja vissza pozícióit, ami komoly bizalomvesztésre utal.

A német óriás már korábban megroppant:

  • 2013 végén az Európai Bizottság több nagy pénzintézet mellett a Deutsche Bankra is óriási bírságot szabott ki kartellezés miatt. A német pénzintézetnek 725 millió eurót kellett fizetnie, mivel a kereskedői a vád szerint a bankközi hitelezés fő kamatlábainak manipulálásával ügyeskedtek.
  • Idén áprilisban a Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda adatbázisának kiszivárogtatásával robbant ki a világméretű offshore-botrány. Mint kiderült: Németországban legkevesebb ezer ember és 28 bank vette igénybe az ügyvédi iroda adóelkerülést segítő szolgáltatásait. A Deutsche Bank közreműködésével több mint 400, az üzleti tevékenység elrejtésére alkalmas offshore céget alapítottak.
  • Szeptember elején a Wall Street Journalban jelent meg, hogy az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma gigantikus, 14 milliárd dolláros kártérítést követel a német banktól, mivel a 2008-as válság kirobbanása előtt fedezet nélküli befektetéseket adott el a befektetőknek. A lapnak a bank jogászai leszögezték, hogy mivel már 2013-ban 1,9 milliárd dollárnyi kártérítést fizettek az amerikai károsultaknak, ezúttal nem mennének bele 2-3 milliárd dollárnál nagyobb büntetésbe. A Deutsche Bank ügye azután került napirendre, hogy az amerikai kongresszus több tagja is felemelte a szavát az Európai Bizottság döntése ellen, amely szerint az Apple-nek 13 milliárd eurónyi adózási büntetést kell fizetnie Írországnak. A BBC szeptember végi cikke szerint Angela Merkel kijelentette, hogy a pénzintézet nem számíthat állami segítségre, a bank pedig következetesen azt kommunikálja, hogy nincsen szüksége mentőövre. A Deutsche Bank részvényei idén 50 százalékot estek, szeptember végén egy nap alatt több. mint 7,5 százalékot, amire 24 éve nem volt példa – írja a The Guardian.
  • Augusztusban összeültek a bank csúcsvezetői. A tavaly bejelentett 15 ezer fős leépítési terveket már idén túlszárnyalták: 2016-ra 20 ezer munkavállalót eresztett szélnek John Cryan bankigazgató, aki még ennél is nagyobb megszorításokat eszközölhet. Szükség is lehet rá, mivel a 2008-as 2200 milliárd euróhoz képest idén év közepére 1800 milliárdra csökkent a bank mérlegfőösszege.
FRANKFURT AM MAIN, GERMANY - JANUARY 28: CEO John Cryan attends Deutsche Bank annual press conference  on January 28, 2016 in Frankfurt am Main, Germany. It was announce that the Deutsche Bank's management board would not receive bonuses for 2015 after it reported a full-year net loss of 6.8 billion euros and fourth-quarter net loss of 2.1 billion euros, which were attributed to write-downs, litigation charges and restructuring costs. (Photo by Michael Gottschalk/Photothek via Getty Images)
John Cryan 2016. február 21-én, a Deutsche Bank szokásos sajtótájékoztatóján bejelenti, hogy a bank vezetői nem kapnak bónuszt a 2015-ös évre. A tetemes veszteségeket a szerkezeti átalakításoknak, a peres ügyeknek és a leértékeléseknek tulajdonították. Fotó: Michael Gottschalk/Photothek via Getty Images

A legnagyobb német pénzintézet betegeskedéséről, esetleges bukásáról Kiss Mónikát, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzőjét kérdeztük. A szakértő már beszélgetésünk elején leszögezte:

a pénzpiaci aggodalmak jogosak, de a pánikra nincs ok: ez már nem az az európai bankrendszer, ami a 2008-as válsággal szembesült. 

A külső és belső körülmények miatt kutyaszorítóba jutott bankon az Európai Központi Bank (EKB), a német kormány beavatkozása vagy piaci tőkeinfúzió segíthet. A pénzintézet nem csak a bírságok miatt került nehéz helyzetbe: az alacsony kamatkörnyezetben a bankok alig tudnak pénzt keresni, emellett a Deutsche Bank folyamatosan visszafogta a tevékenységét, amiből még kevesebb jövedelme keletkezett.

Elveszítette a legfontosabb portékáját

Kiss Mónika emlékeztet: a német gigász nem állta ki sem az európai, sem az Egyesült Államokban végzett stressztesztek próbáját. Ezek keretében a központi bankok azt vizsgálták, hogy a pénzintézetek hogyan állnák a sarat nehéz időkben, a tőkekövetelmények tekintetében milyen állapotban vannak.

A bankrendszerben a bizalom jelent mindent. A bank mindig a gentleman’s agreement világa volt. Amellett, hogy ott vannak a tőketartalékok, bizalmi rendszerről van szó: hitelezünk egymásnak, elfogadjuk a másik bonitását, tehát azt, hogy képes lesz visszafizetni a tartozását. Ez most megkérdőjeleződött a Deutsche Banknál, emiatt esik a részvényárfolyam, zuhannak a kötvények kurzusai és a bankkal kapcsolatos kockázati felárak is

– mondta lapunknak az Equilor vezető elemzője, aki kiemeli: ez az első pont, ahol a német pénzintézet sorsa befolyásolja a magyar bankrendszert is. 2016 nyarán az IMF arról beszélt, hogy a Deutsche Bank a világ legkockázatosabb bankja, a dicstelen dobogón a brit HSBC és a svájci Credit Suisse követi. A német óriásnak akkora partneri hálózata és határokon átnyúló kitettségei, beágyazottságai vannak, hogy ha fizetésképtelen lenne, akkor

óriási tőkevesztést okozna minden globális piaci szereplő számára.

A magyar bankoknak régi, jól bejáratott kapcsolatai vannak a Deutsche Bankkal, illetve az azzal együttműködő pénzintézetekkel, így a következményeket a magyar szereplőknek is viselniük kellene. Amikor egy bankról ennyire rossz hírek érkeznek, partnerei – a mi szempontunkból a magyar bankok – busás áron igyekeznek bebiztosítani magukat a piacon, vagy visszafogják a kereskedést a megbízhatatlanság gyanújába keveredett szereplővel. Minél több biztosítást – úgynevezett kockázati instrumentumot – vásárolnak piacon, úgy csökken a bank megbízhatósága. A folyamat most is tart, és elindulhat az ördögi kör: a rossz hírű banknak egyre kevesebb lesz a befolyó jövedelme, ami további bizalomvesztéshez vezet.

De ez csak a probléma egyik fele. Mivel a Deutsche Bank korábban egy jó hírű, megbízható szereplő volt, sok tőzsdei instrumentum mögött megtaláljuk. Kiss Mónika magyarázata szerint a banknak nemcsak saját kötvényei és hitelei vannak, hanem több opciós vagy nem opciós terméket is kínál. Ezek és az ezekre épülő további befektetési termékeknél a Deutsche Bank kvázi garanciaként szolgál, ha ezeket nem tudná kifizetni lejáratkor, a vásárlók nehéz helyzetbe kerülnének. Egy ilyen forgatókönyv kész tőzsdei apokalipszishez vezetne:

a teljes európai bankszektor részvényárfolyama erősen csökkenne, így például az OTP-papíroké is. 

Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy 2721 fiókjával, százezer alkalmazottjával a Deutsche Bank a német gazdaság egyik ütőere.

Egy nagyobb leépítést megszenvedne Németország GDP-je is. Magyarország egyik első külkereskedelmi partnereként mi is érzékelnénk a negatív hatásokat.

Az elemző ugyanakkor hozzáteszi: nem valószínű, hogy erre sor kerül. A bank gyengülése hatással van euró-forint árfolyamra: az utóbbi napokban a 306/307 forintos szintről péntekre 310 forint környékére gyengült a hazai deviza árfolyama.

Erdogan csak provokál?

A Portfolio pénteken arról írt, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök tanácsadója a Twitteren felvetette, hogy Törökországnak

fontolóra kell vennie, hogy vagyonalapja vagy az állami bankok segítségével megvásárolja a Deutsche Bankot.

Kiss Mónika szerint ezt a kósza ötletet a helyén kell kezelni, a gazdasági vezetők nem értékelik túl sokra. Emkékeztet: Erdogan néhány napja arról nyilatkozott, hogy Törökország megérdemli az 5 százalék feletti GDP-növekedést, illetve hogy a hitelminősítők néhány penny-ért megadják a szükséges osztályzatot az országnak. Az elemző szerint ezek a megszólalások csak a figyelemfelkeltést szolgálják, nem gazdasági megfontolások állnak mögöttük.

Bár a teljes összeomlásra nincs nagy esély, mind a piaci szereplők, mind a felügyeleti szervek a fiókban tartanak egy vészforgatókönyvet, mert ha a Deutsche Bank elbukik, magával rántja a teljes európai bankszektort is.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.