A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) minden évben május végén összegzi a tagszervezeteknél megkötött bérmegállapodásokat. Az időpont megválasztása azért tér el a hagyományosan januártól decemberig vizsgált évektől, mert a legtöbb munkahelyen tavasztól tavaszig van érvényben a fizetésekről szóló egyezmény.
Kiderült: az idén sok cégnél nem lesz fizetésemelés, ám szép számmal akad olyan vállalkozás is, ahol akár 10 százalékkal magasabb bért kapnak a dolgozók, mint 2009-ben. A legtöbb munkaadó viszont 3-4 százalékos bérfejlesztést tervez, azaz a munkavállalók reálkeresete az idén épphogy csak szinten marad, de sokuknak inkább csökkenni fog.
A béren kívüli juttatások a legtöbb munkahelyen az adóztatás ellenére is megmaradtak, igaz igencsak megnyirbálták az összegét: ez a munkavállalók számára jövedelemkiesést okozott. Továbbra is a legelterjedtebb az étkezési hozzájárulás, ami jellemzően melegétkezési utalvány, a hideget ugyanis teljesen megszüntették. Az MSZOSZ-hez érkezett visszajelzések szerint csökkent az iskolakezdési támogatást adó munkahelyek száma. Az üdülési csekk népszerűsége alig nőtt, és még ma is nagyon kevés dolgozónak jár.
A bértárgyalások tapasztalatai szerint ebben az évben talán szinten tarthatók a reálkeresetek, de elsősorban a „legszegényebb” ágazatokban – és különösen a versenyszféra fizikai foglalkozású munkavállalóinál – reálkereset-csökkenés várható. Várhatóan a garantált bérminimum reálértéke is alacsonyabb lesz: a 3,9 százalékos inflációs előrejelzés mellett 1,2 százalékkal csökken. A vállalkozásoknál dolgozók ötödének ekkora a fizetésük.
2009-ben tovább nőttek az egyenlőtlenségek a fizikai és a szellemi, a beosztottak és a vezetők, illetve a fővárosi és a vidéki dolgozók között. Az ország pénzügyi stabilizációjára, a bérnövekedés visszafogására irányuló törekvések éppen azt a nagy létszámú, alacsony keresetű réteget érintették, akiknek a konjunktúra idején sem növekedett olyan mértékben a fizetésük, hogy a megélhetésükben minőségi változást érzékeljenek.
