Gazdaság

Akkora szabálytalanságot követtünk el, hogy a teljes uniós támogatást visszakéri Brüsszel

Baksa Roland
Baksa Roland

újságíró. 2017. 04. 19. 07:00

Az uniós pénzek pályáztatásának és szétosztásának informatikai rendszerére kapott 18 milliárd forint visszafizetését helyezheti kilátásba az EU:  Brüsszelben durva hibákat találtak a magyar projektnél. Külön kínossá teszi a történetet, hogy ezt a rendszert azóta a kormány kidobta az ablakon, és egy másikat fejlesztett ki. Pár éve a magyar állam kivásárlással szerezte meg az informatikai szoftvert kidolgozó céget. A vállalkozás egyik tulajdonosa a szerződéskötés utáni napokban meghalt.
Korábban a témában:

Noha már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kormányhivatalokkal közösen zajló, uniós pénzből finanszírozott projektje is rettentő kínos lehet az Orbán-kormánynak azt követően, hogy az Európai Bizottság szakemberei kirívó túlárazásokat azonosítottak, ez mind semmi egy másik, szintén EU-pénzt felhasználó magyar projekt körüli problémákhoz képest.

A brüsszeli tisztviselők ugyanis olyan durva szabálytalanságokra bukkantak, hogy véleményük szerint a 100 százalékos pénzügyi korrekció lenne a helyénvaló az érintett szerződéseknél. Azaz gyakorlatilag a teljes uniós támogatást vissza kellene fizetni.

Az uniós források szétosztásának és nyilvántartásának lelke az ezeket kezelő informatikai rendszer. Az uniós pénzek pályáztatását kezelő szoftvernek, amelyet egységes monitoring információs rendszerre, EMIR-re kereszteltek el, a kifejlesztésére, a működtetésére és a továbbfejlesztésére is igénybe vehetett forrásokat Magyarország. Az Európai Bizottság illetékesei a közelmúltban két projektet is górcső alá vettek (a VOP-2.1.1-2007-0001 és a VOP-2.1.1-2008-0001 kódszámúakat): a 24.hu megismerte a Miniszterelnökségnek elküldött jelentéstervezetet.

A Miniszterelnökség igyekszik élét venni az EU-kritikáknak, a tárca szerint még nem lefutott a meccs. Lapunknak elismerték a brüsszeli ellenőrzés tényét, de mivel az folyamatban van, ezért a Miniszterelnökség szerint

a bizottsági levelekben írt vélelmek nem tekinthetők sem véglegesnek, sem valósnak. A magyar félnek természetesen van álláspontja a vélelmekkel kapcsolatban, melyeket a tagállam és a Bizottság közötti jogszabályban meghatározott úton fog rendezni.

Egy idő után nem versenyeztetett a magyar fél

A magyar kormányzati szervek (hol a Miniszterelnökség, hol a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, hol a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) mint ajánlatkérők több közbeszerzést is lefolytattak 2003-tól a projekt keretében. Az első kettő még rendben is volt: az EMIR kifejlesztésével, és üzemeltetésével is a Welt 2000 Kft.-t bízták meg. A gondok egy harmadik szerződéssel kezdődtek. Bár a korábbi közbeszerzéseket kiíró ajánlatkérő saját maga állapította meg, hogy az informatikai monitoring rendszer működtetésére és továbbfejlesztésére más vállalkozások is képesek lennének, nem csak a Welt 2000 Kft., a harmadik eljárásnál mégis hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést írt ki. Azon pedig újra a Welt kapott megbízást.

A probléma a választott közbeszerzés típusával van, azt ugyanis csak kivételes esetekben lehetne alkalmazni: akkor, ha csak egyetlen szervezet vagy személy képes ellátni a feladatot valamilyen műszaki-technikai sajátosság, kizárólagos jogok, vagy művészeti szempontok miatt. Ilyenről azonban szó sem volt.

A magyar Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból vizsgálatot is indított, és – még 2004-ben – kimondta, hogy az ajánlatkérő kormányzati szerv megsértette a közbeszerzési törvényt. A magáncég nem nyugodott bele ebbe, perre ment, de nem járt jól. A bíróság is megállapította, hogy az ajánlatkérő szerv nem tudta alátámasztani a versenyt lényegében kizáró eljárás kiválasztását, nem tudta bizonyítani, hogy műszaki ok igazolná ezt.

Ezt a hibát csak tetézte, derül ki a bizottsági levélből, hogy a magyar ajánlatkérő szervek a tulajdonjogot fokozatosan átadták a Welt 2000 Kft-nek. A jogok, elsősorban a továbbfejlesztés jogának átruházásának eredménye, hogy az ajánlatkérő, leegyszerűsítve az állam, előnytelen helyzetbe, az akkor még magántulajdonban levő Welt 2000 pedig egyre jobb pozícióba került. A brüsszeli levél fel is emlegeti, hogy

nyílt eljárást kellett volna alkalmazni annak érdekében, hogy megtalálják a legjobb ár-érték arányt jelentő megoldást ….. Egy gondosan eljáró ajánlatkérő szerv elsősorban nem ruházta volna át a tulajdonjogokat.

De még ezt is tudták überelni a magyar hatóságok. Az uniós programok menedzselésével, így ellenőrzésével is foglalkozó Irányító Hatóság tudott a kérdéses projektekről, a közbeszerzési eljárásoknál ki is kérték a véleményét. Az Irányító Hatóság annak ellenére sem lépett közbe, hogy

tudott a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás jogellenes alkalmazásáról

– fogalmaz az uniós fél által írt levél.

Három, a Welt 2000 Kft-vel megkötött szerződés (2007-2008-2009-ben) is a 2007-2013 közötti uniós költségvetési ciklus alá tartozik. Ezért ezeknél léphet fel az Európai Bizottság. Ráadásul ez nem csak a korábbi, szocialista kormányok sara, mivel tudomásunk szerint az informatikai rendszerre 2007-2015 között több mint 25 milliárd forintot költöttek, és az összeg nagyobbik részét 2010 után fizették ki, a projektet a 2010-es kormányváltás után féltucatszor módosították, rendre emelve a támogatható költséget.

A brüsszeli levél kemény retorziót helyez kilátásba: jelzik, hogy az érintett szerződések értékének 100 százalékát kitevő pénzügyi korrekció az indokolt.

Ez durván 18 milliárd forint pénz visszavételét jelentené.

A Miniszterelnökség az esetleges korrekció időzítésére térve azt írta lapunknak, hogy

bármilyen pénzügyi következmény érvényesítése minimum hónapokra, de inkább évekre van.

Ráadásul, teszik hozzá,

a 2007-2013-as programozási időszakban a kérdéses projektek ellenőrzésére minden évben, összesen kilenc alkalommal sor került a hazai ellenőrző szervek, továbbá a Bizottság részéről. Ezen ellenőrzések egyike sem tett megállapítást. Továbbá minden évben Bizottság által elfogadott végrehajtási jelentéssel rendelkezünk.

Felvettük az uniós milliárdokat, aztán kidobtuk a rendszert az ablakon

Két másik hiba is van

Az Európai Bizottság további két problémára is bukkant. A magyar szervek belementek abba, hogy – a korábban szerződésben rögzítetten felül – további díj üsse a Welt 2000 Kft. markát az üzemeltetésért és a kifejlesztett EMIR licencéért. 2007-ben meghatározták, hogy mennyi jár ezekért, majd rá egy évre egy újabb megkötött szerződésben feljebb srófolták ezt. Közel 1 milliárd forintot nyert ezen a magáncég. Itt is indokolt lenne a pénzügyi korrekció az Európai Bizottság szerint, azonban van egy szabály, miszerint nem lehet halmozni korrekciókat, ezért ennél a szabálytalanságnál már nem akar visszaszedni pénzt Brüsszel.

A harmadik hiba kívülről nézve – különösen az előző kettő fényében – igazán elhanyagolhatónak tűnik. Több lépcsőben, 6-ról 25 milliárd forint fölé nőtt a 2008- projekt költsége, a magyar fél azonban nem tájékoztatta arról Brüsszelt, hogy egy idő után – durván a 15 milliárdos értékhatár átlépésekor – már nagyberuházásnak minősül a projekt. Az emiatti mulasztást csak szóvá teszi most Brüsszel, de büntetést nem helyez kilátásba.

Az egészt különösen kínossá az teszi, hogy az EMIR-t azóta a kormányzat a kukába hajította. Az új, 2014-2020 közötti uniós ciklusra egy másik rendszert fejlesztettek ki. Az állam megtehette, hogy lecseréli az EMIR-t, mert az uniós pénzek pályáztatását kezelő szoftvert magáénak mondó Welt 2000 Kft. azóta, 2014 végén kalandos körülmények között állami tulajdonba került, új nevet is kapott, így most Új Világ Nonprofit Kft.-ként fut. Tragédia is övezte az ellenséges kivásárlást, az akkor még magántulajdonban levő cég, a szoftverjogok egyik tulajdonosa, Komáromi András az adásvétel aláírása utáni napokban hirtelen meghalt. Ismerősei azt állították, nagyon megviselte Komáromit a cége körüli, állammal folytatott vita. Kiskorú gyerekei lettek az örökösök, ami a gyámhivatal engedélyének megszerzéséig lassította, hogy az állam rátegye a kezét a cégre.

Ha a magyar kormányzat nem tudja meggyőzni Brüsszelt, hogy eltekintsen a fent említett, kilátásba helyezett pénzügyi korrekciótól, úgy fennáll a veszély, hogy ez a pénz el is veszhet Magyarország számára. A 18 milliárd forintot az államnak ugyanis, mint írtuk, egy most már állami tulajdonban levő cégen kellene behajtania.

És ha sikerülne is a cég megroppanása nélkül behajtani az összeget, a pénzt bajosan lehetne más uniós projektre átcsoportosítani, így az EU-tól kapott milliárdok visszavándorolhatnak Brüsszelbe.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.