Gazdaság

Portré a német médiafőnökről, aki simán zsebre teszi Orbánt

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 11. 11. 14:46

Thomas Rabe, a német RTL-csoport legnagyobb tulajdonosa, a Bertelsmann-csoport vezetője a digitális média felé fordítaná a megroppant sajtóbirodalmat. Nemrégiben Magyarországon is komolyan nekiálltak a hosszú távú építkezésnek az online hídfőállásaik kiépítésére. Ez alighanem jó hír a sajtószabadságért aggódó magyaroknak, és rossz hír a Fidesznek.
Korábban a témában:

Thomas Rabe a sajtószabadság, de még inkább a korrekt piaci verseny híve. Amikor tavaly év elején személyesen tárgyalt Budapesten Orbán Viktorral, simán elérte, hogy a parlament módosítsa a brutális mértékű reklámadót, amely egyedül az RTL Klubot sújtotta. Persze, Rabénak némileg könnyű dolga volt, hiszen háta mögött tudhatta Angela Merkel teljes támogatását.

A német kancellár ugyanis korábban világosan megüzente Orbánnak: a magyar kormánynak le kell zárnia a vitás ügyeit a német nagyvállalatokkal. Bár a kérést virágnyelven fogalmazták meg a németek, azt jelentette, hogy a kormány azonnal szálljon le az RTL Klubról, különben európai ügyet csinál belőle a német kormány. Az Európai Bizottság már meg is indította a vizsgálatát a magyar kormány ellen a reklámadó miatt.

Így esett, hogy Orbán Viktor – szokásához híven – gyorsan meghátrált a nála nagyobb erő láttán, és azonnal megállapodott Rabéval. A Bertelsmann-csoport visszavonta az Európai Bizottsághoz benyújtott panaszát a reklámadó miatt (ami egyébként nem érintette a Bizottság saját vizsgálatát, amely tovább folyt), cserébe a parlament módosította a reklámadótörvényt, s megszüntette az RTL Klub diszkriminációját. A tárgyalóasztaltól mindkét fél elégedetten állt fel: az RTL Klubnak ötmilliárd helyett csak 1,2 milliárd forintot kellett fizetnie (végül ezt is visszakapták), a kormány meg elmondhatta, hogy „nem hátrált meg” Brüsszel előtt a reklámadó kapcsán.

A topmenedzser

A fenti kis közjátéknak meglehetősen hosszú távú következményei lehetnek a magyar médiapiaci viszonyokra is, és ebben éppen Thomas Rabe játszhatja az egyik kulcsszerepet. A most 51 éves topmendzsert – aki csak két évvel fiatalabb Orbánnál – 2012-ben nevezték ki a német médiavállalat első emberévé. A nagy zöld tea rajongó, hétvégenként akár 100 kilométert is lefutó, lebicikliző, leúszó Rabe menedzseri programja a kissé megroggyant médiakonglomerátum átalakítása volt. A cég ugyanis alaposan lemaradt a digitalizációra való átállásban.

A Bertelsmann csak 2012-re jutott el oda, hogy a Google, a Facebook, a Netflix, és az online videók által keltett strukturális kihívásokat megfogalmazzák maguknak, és próbáljanak valamiféle választ adni ezekre.

Rabe a legkézenfekvőbb megoldást választotta, az előre menekülést. Vezetésével a Bertelsmann erőteljes terjeszkedésbe, felvásárlásokba kezdett, meglehetős sikerrel. Hatalmas készpénz állományuknak köszönhetően, megvették a tulajdonukba tartozó Random House könyvkiadó fő piaci riválisát, a Penguin House-t, majd a két vállalat egyesítésével a világ legnagyobb könyvkereskedőjét és könyvkiadóját hozták létre.

Az akvizícióval többek között megszerezték a Financial Times kiadói jogait, illetve a világ negyedik legnagyobb zenei jogdíjait birtokló céget is (amely például a Rolling Stones jogdíjait is kezeli). E mellett Ázsiában is indítottak egy új tévét, és többségi tulajdont szereztek Kanada egyik legnézettebb YouTube csatornáját működtető vállalkozásban is. Ezzel párhuzamosan jelentősen fejleszteni kezdték a hagyományos médiatermékeik – újságok, magazinok, könyvkiadók – online lábait is.

A piaci lépések világosan kirajzolták Rabe stratégiai szándékát: a Bertelsmann-csoportot hosszú távon Európa egyik vezető digitális médiavállalatává kívánja formálni. A felvásárolt cégek egyik legdinamikusabban növekvő üzletága ugyanis az online szolgáltatások területe. A Bertelsmann könyvkiadási bevételeinek 20 százaléka már a digitális piacról jön. Minderről Rabe azt mondta, hogy a Bertelsmannál néhány éve fenyegetést láttak a digitalizációban, ma már esélyként tekintenek rá.

A Mohn-család

Furcsának tűnhet, de Európa legnagyobb médiavállalata a mai napig családi kézben van, amely sokak szerint akadályozza a hatékony és átlátható működést. A 117 ezer főt foglalkoztató, 17 milliárd eurós forgalmat generáló, 1,1 milliárd eurós tiszta nyereséget termelő cégcsoport nincs jelen a tőzsdén. A decentralizált vállalatirányítás egy nagyobb méretű családi céghez illik, semmiképpen nem egy határokon átívelő multinacionális nagyvállalathoz, mondják kritikusok.

A Bertelsmann-csoport irányítását az egyik meghatározó tulajdonos, a Mohn-család felügyeli (az alapító Bertelsmann család – többségi tulajdonosként – már régen nem szól bele az irányításba). Rabe jó barátságot ápol a Mohn-család örökösével, Christoph Mohnnal, aki a 72 éves édesanyájától vette át a Bertelsmann felügyelőbizottság elnöki tisztségét néhány éve, az irodájuk is 15 percre található egymástól. Így nem volt nehéz meggyőznie a Mohn-családot a helyes irányról, a digitális átállásról és a központosításról.

A Bertelsmann-csoport tulajdoni viszonyai. Forrás: Bertelsmann, 2016.

Ide tartozik, hogy bár elemzők szerint a cégcsoport tőzsdére vitele növelné a hatékonyságot, az átláthatóságot, illetve pluszforrásokat vonna be a terjeszkedéshez, egyelőre sem Rabe, sem Mohn nem híve a tőzsdei bevezetésnek. A Mohn-család bizalma ugyanakkor töretlen Rabe iránt, és az alighanem kölcsönös. Rabe ugyanis visszautasította a Vivendi CEO-pozícióra vonatkozó állásajánlatát 2013-ban.

Miután Rabe megkapta az áldást a Mohn-családtól, erőteljes szervezeti központosításba kezdett. A különböző üzletágaktól jogosítványokat vont el a cég güterslohi központjába, amivel egyáltalán nem nyerte el a helyi leányvállalatok vezetőinek tetszését. Egyik jobbkeze, a digitális piacokért felelős Thomas Hesse, le is mondott 2013-ban, mert nem értett egyet a szervezeti átalakításokkal.

Magyarország a képben

Thomas Rabe „szívügye” az az RTL-csoport, amelynek hosszú ideig pénzügyi vezetője volt a kinevezése előtt (a Bertelsmann nagyon büszke az élethosszig tartó munkavállalóira, arra, hogy alig van fluktuáció a cégnél). A sajtóbirodalom zászlóshajója Európa-szerte működtet kereskedelmi televíziókat, így Magyarországon is.

Viszont éppen Rabe kinevezésekor, 2012-ban durván lecsökkent az RTL-csoport hirdetési bevétele – főként Németországban, Spanyolországban, Franciaországban. Akkor ezt a vállalat vezetői a Netflix és az online videók előre törésével magyarázták.

2013-ban ilyen körülmények között jött a magyar reklámadó, amely csoportszinten 25 százalékkal csökkentette az RTL nyereségét.

Az RTL-csoport vezetői a reklámadót a sajtószabadság elleni támadásként értelmezték. Azt mondták, az felér egy elkobzással. Erre már az európai nagypolitika is felkapta a fejét, és innen már ismert a történet. A kormánnyal való csörte végül a németek teljes győzelmével végződött, ráadásul az RTL Klub híradója továbbra is keményen kritikus maradt a kormánnyal szemben. Ráadásul novemberben jött a hír, hogy az Európai Bizottság elkaszálta a reklámadót, azaz határozatban kötelezték Magyarországot, hogy szüntesse meg a 2014-es reklámadó-törvényt vagy annak uniós kérésre már tavaly módosított változatát is.

Online terjeszkedésbe kezdenek

A hírek között, a médiazajban kissé elsikkadt, hogy 2015-ös Orbán-Rabe találkozó után nem sokkal, az RTL Magyarország közölte: a Bertelsmann-csoport nemzetközi stratégiájával összhangban tovább kívánják erősíteni online jelenlétüket Magyarországon.

Ennek megfelelően létrehozták a cégcsoport Digitális- és Fejlesztési Igazgatóságát, illetve idén szeptemberben az M-RTL Zrt. bejelentette, hogy 30 százalékos tulajdonrészt vásárolt az online tartalomszolgáltatási piacon jelentős szerepet betöltő Central Digitális Média Kft-ben. (A CDM a top3 online média cég közé tartozik az összesített látogatottsági adatok alapján. Olyan értékes márkákat tulajdonol, mint például az Nlcafe.hu, a Startlap.hu, a Házipatika.com, a Vezess.hu vagy lapunk, a 24.hu is). Úgy tudjuk, a tranzakciót az RTL hazai menedzsmentje kezdeményezte a német központ felé, amit végül Thomas Rabe hagyott jóvá.  

Bár a hazai RTL 2008-tól kezdve időről-időre próbálkozott – saját erőből, saját hatáskörben – az online üzletáguk felfuttatásával, az többször is kudarcot vallott. Hol megszűnt, hol újjá alakult az újmédia divíziójuk. A mostani bejelentés azért is más, mert az utóbbi két-három évben ismét “nagyot változtak a tartalomfogyasztási szokások”, másrészt a CDM-el együtt most egy nagy elérésű disztribúciós felületet is vettek a jelentős mennyiségű online videóik terjesztéséhez. És persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy az átfogó digitális jelenlét erősítése a német cégközpontban csak 2012 óta – Thomas Rabe vezetésétől kezdve – kiemelt stratégiai célja a Bertelsmannak.

Mi várható a médiapiacon?

Magyarországon 2010-től a kormány erőteljesen beavatkozott a médiapiacba, és mára több százmilliárdnyi adóforintból létrehozta a saját lakájmédiáját. A kormánykritikus média felszámolásával, átalakításával, új kormánybarát lapok, televíziók indításával a sajtószabadság egyértelműen meggyengült, a kiegyensúlyozott médiatér leszűkült. Mindennapossá váltak a hírhamisítások, és egyre több lett az elhallgatott hír.

A Népszabadság ellehetetlenítésével és a Médiaworks megyei lapjainak bekebelezésével újabb szög került a sajtószabadság koporsójába. Mára oda jutottunk, hogy az évi 80 milliárdból fenntartott köztévé, és az Andy Vajna-féle TV2 a műsoridő 95 és 89 százalékában vegytiszta kormánypropagandát sugároz.

Azonban Orbán Viktor autoriter rendszere feltehetőleg nem fog itt megállni. 2018-ban választások lesznek, és a Fidesz a sajtópiac maradékát is le fogja tarolni a győzelem érdekében. Piaci hírek már régen azt rebesgetik, hogy az Origo után az Index lehet a következő, amire a kormány ráteheti a kezét. Ezt erősíti, hogy a napokban választották le a CEMP cégcsoportról a Portfoliót és a Pénzcentrumot is kiadó céget. És amit a médiapiacon rebesgetnek, az Magyarországon eddig még mindig meg is valósult.

Hosszú távra terveznek

Orbán pár éve, Kötcsén mondta ki, hogy nálunk megszüntetni, vagy legalábbis a minimálisra kell csökkenteni a liberális médiateret. Szerinte Merkelt is a liberális média vitte tévútra Németországban. Ezzel természetesen lehet vitatkozni, de ha mindez csak ürügyül szolgál a szabad sajtó megszüntetésére, az több mint elítélendő.

Ne legyenek kétségeink: amit a magyar sajtópiacon látunk, az a miniszterelnök személyes útmutatásai, politikai terve alapján történik. Bár a miniszterelnök és a mindenható NER az RTL-t is kicsinálta volna, ez végül a német kormánynak köszönhetően nem sikerült.

Ezért úgy véljük, az RTL-csoport dinamikusnak ígérkező, magyarországi online terjeszkedése  mindenképpen üdvözlendő hír.

A német Bertelsmann-csoport híres a hosszútávfutó stratégiájáról. Lassan indulnak be egy piacon, de kitartó, folyamatos építkezéssel végül sikeresen lehagyják a versenytársaikat. A fentiek alapján, úgy tűnik, számukra csak most kezdődött el igazán az online építkezés időszaka Magyarországon. Nagyon reméljük, ez a lendület 2018 után sem fog kifulladni.

(A cikkhez felhasználtam a Financial Times, és a Spiegel írásait Thomas Raberől, illetve köszönet Szalay Dániel kollégámnak a magyar médiapiaccal kapcsolatos segítségéért)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Pécs, 2015. július 9.
Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a megújult pécsi Virágh-ház átadásán 2015. július 9-én. A háttérben Páva Zsolt, Pécs polgármestere (b) és Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az Országgyűlés döntése értelmében több, jelenleg állami tulajdonban lévő ingatlan kerülhet vissza egyházi tulajdonba.
MTI Fotó: Sóki Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.