Gazdaság

Portré a német médiafőnökről, aki simán zsebre teszi Orbánt

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 11. 11. 14:46

Thomas Rabe, a német RTL-csoport legnagyobb tulajdonosa, a Bertelsmann-csoport vezetője a digitális média felé fordítaná a megroppant sajtóbirodalmat. Nemrégiben Magyarországon is komolyan nekiálltak a hosszú távú építkezésnek az online hídfőállásaik kiépítésére. Ez alighanem jó hír a sajtószabadságért aggódó magyaroknak, és rossz hír a Fidesznek.
Korábban a témában:

Thomas Rabe a sajtószabadság, de még inkább a korrekt piaci verseny híve. Amikor tavaly év elején személyesen tárgyalt Budapesten Orbán Viktorral, simán elérte, hogy a parlament módosítsa a brutális mértékű reklámadót, amely egyedül az RTL Klubot sújtotta. Persze, Rabénak némileg könnyű dolga volt, hiszen háta mögött tudhatta Angela Merkel teljes támogatását.

A német kancellár ugyanis korábban világosan megüzente Orbánnak: a magyar kormánynak le kell zárnia a vitás ügyeit a német nagyvállalatokkal. Bár a kérést virágnyelven fogalmazták meg a németek, azt jelentette, hogy a kormány azonnal szálljon le az RTL Klubról, különben európai ügyet csinál belőle a német kormány. Az Európai Bizottság már meg is indította a vizsgálatát a magyar kormány ellen a reklámadó miatt.

Így esett, hogy Orbán Viktor – szokásához híven – gyorsan meghátrált a nála nagyobb erő láttán, és azonnal megállapodott Rabéval. A Bertelsmann-csoport visszavonta az Európai Bizottsághoz benyújtott panaszát a reklámadó miatt (ami egyébként nem érintette a Bizottság saját vizsgálatát, amely tovább folyt), cserébe a parlament módosította a reklámadótörvényt, s megszüntette az RTL Klub diszkriminációját. A tárgyalóasztaltól mindkét fél elégedetten állt fel: az RTL Klubnak ötmilliárd helyett csak 1,2 milliárd forintot kellett fizetnie (végül ezt is visszakapták), a kormány meg elmondhatta, hogy „nem hátrált meg” Brüsszel előtt a reklámadó kapcsán.

A topmenedzser

A fenti kis közjátéknak meglehetősen hosszú távú következményei lehetnek a magyar médiapiaci viszonyokra is, és ebben éppen Thomas Rabe játszhatja az egyik kulcsszerepet. A most 51 éves topmendzsert – aki csak két évvel fiatalabb Orbánnál – 2012-ben nevezték ki a német médiavállalat első emberévé. A nagy zöld tea rajongó, hétvégenként akár 100 kilométert is lefutó, lebicikliző, leúszó Rabe menedzseri programja a kissé megroggyant médiakonglomerátum átalakítása volt. A cég ugyanis alaposan lemaradt a digitalizációra való átállásban.

A Bertelsmann csak 2012-re jutott el oda, hogy a Google, a Facebook, a Netflix, és az online videók által keltett strukturális kihívásokat megfogalmazzák maguknak, és próbáljanak valamiféle választ adni ezekre.

Rabe a legkézenfekvőbb megoldást választotta, az előre menekülést. Vezetésével a Bertelsmann erőteljes terjeszkedésbe, felvásárlásokba kezdett, meglehetős sikerrel. Hatalmas készpénz állományuknak köszönhetően, megvették a tulajdonukba tartozó Random House könyvkiadó fő piaci riválisát, a Penguin House-t, majd a két vállalat egyesítésével a világ legnagyobb könyvkereskedőjét és könyvkiadóját hozták létre.

Az akvizícióval többek között megszerezték a Financial Times kiadói jogait, illetve a világ negyedik legnagyobb zenei jogdíjait birtokló céget is (amely például a Rolling Stones jogdíjait is kezeli). E mellett Ázsiában is indítottak egy új tévét, és többségi tulajdont szereztek Kanada egyik legnézettebb YouTube csatornáját működtető vállalkozásban is. Ezzel párhuzamosan jelentősen fejleszteni kezdték a hagyományos médiatermékeik – újságok, magazinok, könyvkiadók – online lábait is.

A piaci lépések világosan kirajzolták Rabe stratégiai szándékát: a Bertelsmann-csoportot hosszú távon Európa egyik vezető digitális médiavállalatává kívánja formálni. A felvásárolt cégek egyik legdinamikusabban növekvő üzletága ugyanis az online szolgáltatások területe. A Bertelsmann könyvkiadási bevételeinek 20 százaléka már a digitális piacról jön. Minderről Rabe azt mondta, hogy a Bertelsmannál néhány éve fenyegetést láttak a digitalizációban, ma már esélyként tekintenek rá.

A Mohn-család

Furcsának tűnhet, de Európa legnagyobb médiavállalata a mai napig családi kézben van, amely sokak szerint akadályozza a hatékony és átlátható működést. A 117 ezer főt foglalkoztató, 17 milliárd eurós forgalmat generáló, 1,1 milliárd eurós tiszta nyereséget termelő cégcsoport nincs jelen a tőzsdén. A decentralizált vállalatirányítás egy nagyobb méretű családi céghez illik, semmiképpen nem egy határokon átívelő multinacionális nagyvállalathoz, mondják kritikusok.

A Bertelsmann-csoport irányítását az egyik meghatározó tulajdonos, a Mohn-család felügyeli (az alapító Bertelsmann család – többségi tulajdonosként – már régen nem szól bele az irányításba). Rabe jó barátságot ápol a Mohn-család örökösével, Christoph Mohnnal, aki a 72 éves édesanyájától vette át a Bertelsmann felügyelőbizottság elnöki tisztségét néhány éve, az irodájuk is 15 percre található egymástól. Így nem volt nehéz meggyőznie a Mohn-családot a helyes irányról, a digitális átállásról és a központosításról.

A Bertelsmann-csoport tulajdoni viszonyai. Forrás: Bertelsmann, 2016.

Ide tartozik, hogy bár elemzők szerint a cégcsoport tőzsdére vitele növelné a hatékonyságot, az átláthatóságot, illetve pluszforrásokat vonna be a terjeszkedéshez, egyelőre sem Rabe, sem Mohn nem híve a tőzsdei bevezetésnek. A Mohn-család bizalma ugyanakkor töretlen Rabe iránt, és az alighanem kölcsönös. Rabe ugyanis visszautasította a Vivendi CEO-pozícióra vonatkozó állásajánlatát 2013-ban.

Miután Rabe megkapta az áldást a Mohn-családtól, erőteljes szervezeti központosításba kezdett. A különböző üzletágaktól jogosítványokat vont el a cég güterslohi központjába, amivel egyáltalán nem nyerte el a helyi leányvállalatok vezetőinek tetszését. Egyik jobbkeze, a digitális piacokért felelős Thomas Hesse, le is mondott 2013-ban, mert nem értett egyet a szervezeti átalakításokkal.

Magyarország a képben

Thomas Rabe „szívügye” az az RTL-csoport, amelynek hosszú ideig pénzügyi vezetője volt a kinevezése előtt (a Bertelsmann nagyon büszke az élethosszig tartó munkavállalóira, arra, hogy alig van fluktuáció a cégnél). A sajtóbirodalom zászlóshajója Európa-szerte működtet kereskedelmi televíziókat, így Magyarországon is.

Viszont éppen Rabe kinevezésekor, 2012-ban durván lecsökkent az RTL-csoport hirdetési bevétele – főként Németországban, Spanyolországban, Franciaországban. Akkor ezt a vállalat vezetői a Netflix és az online videók előre törésével magyarázták.

2013-ban ilyen körülmények között jött a magyar reklámadó, amely csoportszinten 25 százalékkal csökkentette az RTL nyereségét.

Az RTL-csoport vezetői a reklámadót a sajtószabadság elleni támadásként értelmezték. Azt mondták, az felér egy elkobzással. Erre már az európai nagypolitika is felkapta a fejét, és innen már ismert a történet. A kormánnyal való csörte végül a németek teljes győzelmével végződött, ráadásul az RTL Klub híradója továbbra is keményen kritikus maradt a kormánnyal szemben. Ráadásul novemberben jött a hír, hogy az Európai Bizottság elkaszálta a reklámadót, azaz határozatban kötelezték Magyarországot, hogy szüntesse meg a 2014-es reklámadó-törvényt vagy annak uniós kérésre már tavaly módosított változatát is.

Online terjeszkedésbe kezdenek

A hírek között, a médiazajban kissé elsikkadt, hogy 2015-ös Orbán-Rabe találkozó után nem sokkal, az RTL Magyarország közölte: a Bertelsmann-csoport nemzetközi stratégiájával összhangban tovább kívánják erősíteni online jelenlétüket Magyarországon.

Ennek megfelelően létrehozták a cégcsoport Digitális- és Fejlesztési Igazgatóságát, illetve idén szeptemberben az M-RTL Zrt. bejelentette, hogy 30 százalékos tulajdonrészt vásárolt az online tartalomszolgáltatási piacon jelentős szerepet betöltő Central Digitális Média Kft-ben. (A CDM a top3 online média cég közé tartozik az összesített látogatottsági adatok alapján. Olyan értékes márkákat tulajdonol, mint például az Nlcafe.hu, a Startlap.hu, a Házipatika.com, a Vezess.hu vagy lapunk, a 24.hu is). Úgy tudjuk, a tranzakciót az RTL hazai menedzsmentje kezdeményezte a német központ felé, amit végül Thomas Rabe hagyott jóvá.  

Bár a hazai RTL 2008-tól kezdve időről-időre próbálkozott – saját erőből, saját hatáskörben – az online üzletáguk felfuttatásával, az többször is kudarcot vallott. Hol megszűnt, hol újjá alakult az újmédia divíziójuk. A mostani bejelentés azért is más, mert az utóbbi két-három évben ismét “nagyot változtak a tartalomfogyasztási szokások”, másrészt a CDM-el együtt most egy nagy elérésű disztribúciós felületet is vettek a jelentős mennyiségű online videóik terjesztéséhez. És persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy az átfogó digitális jelenlét erősítése a német cégközpontban csak 2012 óta – Thomas Rabe vezetésétől kezdve – kiemelt stratégiai célja a Bertelsmannak.

Mi várható a médiapiacon?

Magyarországon 2010-től a kormány erőteljesen beavatkozott a médiapiacba, és mára több százmilliárdnyi adóforintból létrehozta a saját lakájmédiáját. A kormánykritikus média felszámolásával, átalakításával, új kormánybarát lapok, televíziók indításával a sajtószabadság egyértelműen meggyengült, a kiegyensúlyozott médiatér leszűkült. Mindennapossá váltak a hírhamisítások, és egyre több lett az elhallgatott hír.

A Népszabadság ellehetetlenítésével és a Médiaworks megyei lapjainak bekebelezésével újabb szög került a sajtószabadság koporsójába. Mára oda jutottunk, hogy az évi 80 milliárdból fenntartott köztévé, és az Andy Vajna-féle TV2 a műsoridő 95 és 89 százalékában vegytiszta kormánypropagandát sugároz.

Azonban Orbán Viktor autoriter rendszere feltehetőleg nem fog itt megállni. 2018-ban választások lesznek, és a Fidesz a sajtópiac maradékát is le fogja tarolni a győzelem érdekében. Piaci hírek már régen azt rebesgetik, hogy az Origo után az Index lehet a következő, amire a kormány ráteheti a kezét. Ezt erősíti, hogy a napokban választották le a CEMP cégcsoportról a Portfoliót és a Pénzcentrumot is kiadó céget. És amit a médiapiacon rebesgetnek, az Magyarországon eddig még mindig meg is valósult.

Hosszú távra terveznek

Orbán pár éve, Kötcsén mondta ki, hogy nálunk megszüntetni, vagy legalábbis a minimálisra kell csökkenteni a liberális médiateret. Szerinte Merkelt is a liberális média vitte tévútra Németországban. Ezzel természetesen lehet vitatkozni, de ha mindez csak ürügyül szolgál a szabad sajtó megszüntetésére, az több mint elítélendő.

Ne legyenek kétségeink: amit a magyar sajtópiacon látunk, az a miniszterelnök személyes útmutatásai, politikai terve alapján történik. Bár a miniszterelnök és a mindenható NER az RTL-t is kicsinálta volna, ez végül a német kormánynak köszönhetően nem sikerült.

Ezért úgy véljük, az RTL-csoport dinamikusnak ígérkező, magyarországi online terjeszkedése  mindenképpen üdvözlendő hír.

A német Bertelsmann-csoport híres a hosszútávfutó stratégiájáról. Lassan indulnak be egy piacon, de kitartó, folyamatos építkezéssel végül sikeresen lehagyják a versenytársaikat. A fentiek alapján, úgy tűnik, számukra csak most kezdődött el igazán az online építkezés időszaka Magyarországon. Nagyon reméljük, ez a lendület 2018 után sem fog kifulladni.

(A cikkhez felhasználtam a Financial Times, és a Spiegel írásait Thomas Raberől, illetve köszönet Szalay Dániel kollégámnak a magyar médiapiaccal kapcsolatos segítségéért)

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.