Gazdaság
Single blue pawn figure between red and yellow groups

Magasról tesznek a törvénymódosításra a termékbemutatósok

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2015. 10. 22. 18:27

Szeptember 11-én módosultak a bírósági eljárást helyettesítő, alternatív, ingyenes, gyors fogyasztói panaszkivizsgálást biztosító békéltető testületek működési szabályai. Már érezhető a pozitív változás.
Korábban a témában:

Bosszantó, ha olyan terméket, vagy szolgáltatást vásárolunk, ami nem azt nyújtja, amit ígértek, és ennél is bosszantóbb, ha az igazunk érvényesítésére bíróságra kell menni. Ami költséges, hosszadalmas. De szerencsére ott van a békéltetés is, amelynél szeptember 11-étől megváltoztatták a szabályokat annak érdekében, hogy még inkább rávegyék a vállalkozásokat az együttműködésre.

A lényeg az, hogy innentől kezdve (bírság terhe mellett) kötelező részt venniük a panasszal érintett cégeknek a testületi egyeztetéseken. Korábban ez nem volt kötelező, ezért a vállalkozók egy része elbliccelte az eljárást. S hogy ez a változtatás mennyire hozott változást? Erről kérdeztük a Budapesti Békéltető Testület elnökét.

Más lett a vállalkozások hozzáállása, de vannak kivételek

Baranovszky György azt mondta megkeresésünkre, hogy míg korábban akadtak olyan ügytípusok, amelyekre jellemző volt, hogy nemigen jelentek meg a békéltetők előtt a vállalkozások – mostanra úgy tűnik, az ő magatartásukban is változás állt be. Eljönnek. A pozitív változásokról egyébként honlapjukon is beszámolnak.

FEOSZ

Maradt azonban egy szolgáltatói csoport, amely tesz a törvénymódosításra, és továbbra is fittyet hány jogszabályi kötelezettségére: a termékbemutatós cégek. Rájuk férne egy szigorú szabályozás – tette hozzá, utalva arra, hogy éppen módosítás alatt vannak a rájuk vonatkozó szabályok.

A többi cég eljön, és hajlandó az egyezségre, feltéve persze, hogy a fogyasztónak van igaza – tette hozzá. Tapasztalataik szerint egyébként a panaszosoknak 80-90 százalékban igazuk van. (Termékbemutatós esetekben viszont ez az arány szinte 100 százalék – jegyezte meg.) És többségük érvényt is tud szerezni az igazának a békéltetés segítségével.

Íme, milyen ügyekben jelenthet megoldást a békéltetés, mit mondanak, akik már próbálták:

Azt nem lehet mondani, hogy megváltozott tegyük fel a kereskedelmi, vagy pl. a hírközlési cégek hozzáállása a békéltetéshez, mert nem szektorszintű az elmozdulás, hanem inkább céges. A hírközlési vállalatok pl. korábban is együttműködőek voltak – tette hozzá. Igaz, nem feltétlenül jöttek el, de legalább egy beadvánnyal válaszoltak (üzletpolitikától függően) – most ők is megjelennek a tanács előtt. Az utazási szolgáltatók pedig korában is rész vettek a tárgyalásokon.

A kötelező jelenlét megkönnyíti az egyezséget

Baranovszky szerint azért van nagy jelentősége a kötelező jelenlétnek (vagyis hogy ne csak a panaszos legyen jelen, hanem a bepanaszolt is), mert nem jogászkodás van, hanem emberek beszélgetnek egymással. És ez segít abban, hogy a vitás kérdéseket próbálják megoldani. Ez a békéltetés lényege, erről szól az uniós irányelv és a fogyasztóvédelmi törvény is.

Ha jelen vannak a vállalkozók, akkor kénytelenek szembesülni a problémával, méghozzá az objektíven hozzáálló eljáró tanács előtt. Ez teljesen más felállás, mint amikor az íróasztal mögül elküldenek valami választ, majd csak lesz valami jeligére – mondta a Budapesti Békéltető Testület elnöke.

Bírságot még nem szabtak ki

Rákérdeztünk, hogy az eltelt bő egy hónapban arra is volt-e már példa, hogy bírságot szabtak ki. Mert ha nem jelenik meg egy vállalkozás, akkor 15 és 500 ezer forint közötti büntetést kaphat.

Baranovszky azt válaszolta, még nem, de most voltak éppen újabb termékbemutatós panaszok – ezeknél várható majd bírság, mert nem jelentek meg a tárgyaláson a szervező cégek. Ezekben az ügyekben tájékoztatják a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot, és ők járnak el, illetve bírságolnak majd.

Magyarország élen jár

Kíváncsiak voltunk, hogyan látja, az eredményesebb működéshez tényleg elegendő lesz-e hogy részvételi kötelezettséget írtak elő a vállalkozóknak. Az elnök azt válaszolta, hogy szerinte nincs másra szükség. Hozzátette még, hogy ez a magyar gyakorlat (részvétel kötelezettség+bírság) élen járó, unikumnak számít az unióban.

Az eddigi bő egy hónap azt jelzi, hogy a vállalkozások vették a lapot. Bíznak abban, hogy ez nem csak a bírságtól való félelem első hatása, valamiféle kezdeti reakció volt, vagyis hogy nem lesz visszarendeződés. Ahhoz hogy konkrétan értékelni lehessen a változást, kb. fél évre lesz szükség szerinte.

Békéltetés számokban

A békéltetési ügyek száma jócskán, mintegy 16 százalékkal megugrott tavaly óta – idén 4 ezer feletti lehet ezek száma. Idén mindössze 5 ügy került eddig bíróság elé (a pereket általában megnyerik a békéltetők), vagyis a cégek többnyire elfogadják a testület döntését. Így tényleges tehermentesíteni tudják a bíróságokat, és ami legalább ennyire fontos, rendezni képesek a vitás ügyeket. Az eljáró tanács által tett békéltetői ajánlást pedig 80 százalékban teljesítik az érintett vállalkozások, tehát a fogyasztók döntő többsége elégtételhez jut.

Egy dologban kell Baranovszky szerint még erősíteniük: még jobban megismertetni a testület működését a fogyasztókkal és a vállalkozásokkal is. Az eljárás népszerűsítésére november 2-án nyílt napot tartanak, 16-án pedig a vállalkozások képviselőit várják egy konferenciára, hogy elmondhassák, ők mit szeretnének a békéltetésben.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.