Egyre nagyobb hullámokat kavar az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése a bankkonszolidációról. A vizsgálatban érintett pénzintézetek és a Pénzügyminisztérium (PM) egyaránt bizottságot állított fel a jelentésben foglaltak kivizsgálására és az esetleges személyi felelősség megállapítására.
A számvevői vizsgálatot logikus lenne a többi, konszolidációban részt vett pénzintézetre is kiterjeszteni, hiszen egy összességében közel 350 milliárd forintnyi államkötvényt felemésztő akcióval el kell számolni – véli Balázs Ágnes, a PM helyettes államtitkára. A tárca egyébként számos ponton szakmai vitában áll a számvevőkkel (szerintük például a Magyar Hitel Bank 2,1 milliárd forintos kötvényjuttatása a céltartalékolási rend akkori megváltozása miatt nem volt szabálytalan), mindazonáltal a pénzügyminiszter bizottság felállítását rendelte a jelentésben foglaltak kivizsgálására. Ennek élén Balázs Ágnes áll, aki mellett az ügyben nem érintett tisztségviselők és független szakértők is részt vesznek a munkában. A bizottságnak 30 napon belül kell asztalra tennie azt a jelentést, amely alapján a pénzügyminiszter kialakítja álláspontját az ÁSZ-vizsgálatban foglalt kezdeményezésekkel és az esetleg elmarasztalható személyek felelősségrevonásával kapcsolatban.
Mint ismeretes, az ÁSZ három pénzintézetnél (MHB, Konzumbank, Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank) vizsgálta, hogy a hitel-, bank- és adóskonszolidáció során betartották-e a vonatkozó kormányrendelet és a számviteli törvény előírásait. Mint arról lapunkban is beszámoltunk (Figyelő 1996/34-35. szám), a számvevők több ezer egyedi szerződés átvizsgálását követően számos esetben rögzítettek szabálysértésre, illetve korrupcióra utaló jeleket. (Az ÁSZ igazgatójának a témával kapcsolatos írása lapunk 50. oldalán olvasható.)
Az MHB vizsgálatot indít, illetve kártérítési eljárást kezdeményez azon korábbi vezetők ellen, akik felelőssé tehetők a felfedett visszaélésekért – tudatta közleményben Bielek Péter, a pénzintézet igazgatóhelyettese. A bank vezetősége az ÁSZ ajánlását megfogadva munkaprogramot állít össze a szükséges intézkedésekre, és annak végrehajtását folyamatosan ellenőrzi. A számvevők az MHB-nál elsősorban azt kifogásolták: nem tartották be a követelések minősítésére vonatkozó szabályokat, ami összességében mintegy 200 millió forint többlet-kamatterhet okozott a költségvetésnek. Az adóskonszolidáció vizsgálata során pedig számszerű eltérésekre és szabálytalanságokra derült fény. A fele részben MHB-tulajdonban álló Leumi Hitelbank esetében pedig hiányolták a számvevők, hogy a jelentős hitelezési veszteségek ellenére a bank nem kezdeményezett személyi felelősségrevonást.
A Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank részvétele a konszolidációban nem üzleti alapon, hanem az állam “végrehajtójaként” történt – mondta Huszty András, a pénzintézet vezérigazgatója. A bank számára a megvásárolt követelések kezelése mind a mai napig nagy terhet jelent, ám az apparátus – a szakmai és technikai háttér hiánya ellenére – vélekedése szerint jól dolgozott. Ezt mutatja, hogy az ÁSZ vizsgálata sem nyilatkozik elmarasztalóan a bank tevékenységéről, csupán rögzíti a visszaélés lehetőségét. A jelentés mindössze két bekezdése fogalmaz meg az MBFB számára intézkedési programot: egyrészt javasolja, hogy a bank vizsgálja ki, miért nem érvényesült a hitelkonszolidációs szerződéseknél a szerződéses fegyelem. Másrészt pedig gondoskodjon arról, hogy a jövőben olyan szerződéseket kössenek, amelyek végrehajtása nem követel külön értelmezést vagy módosítást. A vezérigazgató ezen ajánlások alapján vizsgálatot indított, amelynek szeptember 20-án esedékes eredményétől függően – ha szükséges – személyi felelősségrevonást is kezdeményez.
