Élet-Stílus

Szex, drog és spirituális élmény

Rába Géza
Rába Géza

újságíró. 2016. 12. 10. 19:47

Egy kutatás szerint a spirituális élmény ugyanott keletkezik az agyban, mint a drog és a szex okozta örömérzés. Megkérdeztük a különböző vallások tanítóit, mit gondolnak erről. Öt vallás, öt különböző(?) válasz, öt különböző(?) hangsúly. Jó olvasást, izgalmas megismerést!
A spirituális élmény ugyanolyan tudatmódosult állapot, mint a drog, vagy a szex okozta mámor? Hol éli meg az ember a spirituális élményt az agyban, a szívben, vagy teljesen máshol? Az agy csupán egy kijelző? Létezik két egyforma spirituális élmény?
Korábban a témában:

Nemrégiben megjelent nálunk egy írás, miszerint tudósok egy kísérlet alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a spirituális élmény olyan az agynak, mint a szex, meg a drog. Illetve azt állapították, meg, hogy bizonyos spirituálisnak mondott élmények hatására, a kísérleti alanyoknál, az agynak ugyanazon területe volt aktív, mint amikor szexuális örömben, vagy épp drog okozta mámorban van része az embernek. Adta magát a kérdés, vajon mi a véleményük, mi jut eszükbe erről a kutatásról a vallások tanítóinak. Mi megmutattuk nekik az említett cikket és megkérdeztük őket.

A konkrét kérdésünk így hangzott:

Mi a véleménye arról, hogy tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a spirituális élmény olyan az agynak, mint a szex, vagy a drog?

(Válaszok a válaszadók nevének betűrendje szerint.)

Dr. Anwar Aimen

muszlim hitoktató, neurológus szakorvos és klinikai neurofiziológus szakorvos

Az ima során megélt transzcendentális élményeket a modern tudomány a módosult tudatállapotok fogalomkörébe sorolja. Tapasztalati tény, hogy a megélt ima jutalmazáshoz hasonlatos élményt nyújt a hívőnek, amely a kutatás alapján jutalmazáshoz köthető nucleus accumbens fokozott aktivitásával hozható összefüggésbe és ebből a szempontból, hasonlít a szexhez és a droghoz. Azonban elgondolkodtató, hogy a szexszel és a droggal ellentétesen a spirituális élmény során az értékeléssel, ítélőképességgel és erkölcsi döntéshozatallal összefüggésbe hozható mediális prefrontalis kéreg fokozott működését is leírták.
Ez felveti annak a lehetőségét, hogy az ima során olvasott szentkönyvek előírásai, erkölcsi tanításai, később azok végrehajtása az ima során átélt jutalmazáshoz hasonló élményt nyújtson a nucleus acumbens fokozott aktiválása útján. Talán ez lehet az oka annak a tapasztalati megfigyelésemnek, hogy a hívő muszlimok többnyire imával töltött éjszakai virrasztását követő napokon jámborabbul, kedvesebben, könyörületesebben viselkednek, mint máskor. Mohamed Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Imádkozzatok éjjel, hiszen ez a jó emberek szokása, az Uratokhoz való közeledés számotokra, általa el lesznek engedve a rossztetteitek, eltilt titeket a bűntől és eltávolítja a betegséget a testetektől” (Ahmed és at-Tirmidi). Ehhez hasonló tapasztalati megfigyelésem azonban sem a szex, sem a drog használatot követően nem volt.
Tehát a kutatás felveti, annak a lehetőségét, hogy míg a drog használat egy önmagáért való élvezet, a spirituális élmény egyfajta feltételes pavlovi reflex útján – amely a jutalmazásért felelős nucleus acumbens és az erkölcsi ítélő képességgel összefüggésbe hozható medialis frontalis lebeny között létesítene kapcsolatot – hosszú távon, a hívő viselkedését befolyásolja pozitív irányba. Minden esetre a muszlimok azért imádkoznak, mert az ima a kapcsolatot jelenti az ember és az Isten között. Az ima az iszlám egyik pillére és a vallás alaptétele. A jól elvégzett ima megerősíti az Isten létezésébe és jóságába vetett hitet, élővé teszi az elmét és a szívet, segíti a lelkiismeretet és a lelket. Megerősíti az emberben a jóságra és a tisztességre való törekvést és elnyomja a rossz és helytelen vágyakat, ahogy a Magasztos Allah mondja: „Végezd el [helyesen] az imádkozást. Bizony az ima eltilt a hitványtól és az elvetendőtől.” (Korán 29:45).

Isten tudja?

Rendszeresen jelentkező sorozatunkban öt – hazánkban is jelenlévő – világvallás képviselőinek teszünk fel kérdéseket egy-egy aktuális hír, vagy esemény kapcsán. Kíváncsiak vagyunk rá, hogyan látják a világot a 21. század elején a több száz, vagy ezer éves eszmerendszerek hazai tanítói. Milyen válaszaik vannak a mai kor emberének kérdéseire?

A korábban megjelent írásainkból ide kattintva szemezgethet.

Darvas István

rabbi

A kérdés alapjául szolgáló cikkben is megjelenik, hogy csak egy adott csoportot, a mormonokat vizsgálták, ezért semmiféle szabályszerűség nem állapítható meg, de a borfogyasztásról azért beszélhetünk ennek kapcsán. Peszáh ünnepén, a két Széder-este alkalmával összesen nyolc pohár bort iszunk meg, ami egyik bölcsünknek annyira nehezére esett, hogy a Peszáh után hét héttel következő Sávuot ünnepig borogatta a homlokát. Spirituális élmény lehetett a javából! Van olyan részegségről szóló hagyományunk, amely éles határvonalat tesz a spiritualitás és a stimulánsok használata közé. Történt, hogy Áron, a főpap két fia, Nádáv és Ábihu valamilyen hibát elkövettek a szentélybeli szolgálatuk során, és ezért kijött a tűz az Örökkévaló színe elől, megemésztette őket és meghaltak az Örökkévaló színe előtt”(3Mózes 10:3). Nádáv és Ábihu tragédiája kapcsán nem egyértelmű, hogy mi volt a vétkük. Bölcseink egy része szerint részegen mentek be a Szentélybe, miként erre a tórai szövegből következtetni lehet: „És szólt az Örökkévaló Áronhoz, mondván: Bort és részegítő italt ne igyál, te és fiaid veled együtt, midőn bementek a gyülekezés sátorába, hogy meg ne haljatok…” (uo. 8-9). Szimha Bunim (1767-1827) megfogalmazta, mi a gond a részegen végzett szolgálattal: „A kohén köteles volt emelkedett lélekkel és örömmel végezni szent szolgálatát. Miért tiltja a Tóra ittas papok belépését a Szentélybe? Hiszen a zsoltárban (104:15) írva van: „Bor vidítja az ember szívét”. Igaz, de a Tóra különbséget tesz a külső hatásra kiváltott, illetve a belső öröm között. Írva van ugyanis az is: „Az Örökkévaló cselekedetei egyenesek, vidítják a szívet” (Zsoltárok 19:9). Isten parancsainak teljesítésekor az utóbbira kell támaszkodni, és miként a Tóra megtiltotta, nem szabad külső „segítséget” igénybe venni.

 

Könyvborító

Megjelent az Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok című könyv!

A könyvesboltokban és az interneten is megvásárolható az Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok című könyv, amelyben a 24.hu Isten tudja rovatának legizgalmasabb írásai kaptak helyett szerkesztett formában, szószedettel, névmutatóval és a válaszadók életrajzaival kiegészítve. Hat tematikus fejezetbe rendezve kerültek megjelenésre a cikksorozat legjobb írásai. A különböző vallások tanítóinak válaszai így bármikor levehetőek a könyvespolcról is. Keresse a könyvesboltokban, vagy a Nők Lapja Könyvklub webáruházában!

Oláh Miklós

görögkatolikus lelkész

A szex, vagy a drog? Mindkettőt csak túlzott és elfajzott formájában ismeri a mai világ. Pedig alapjában véve mindkettő elfogadható, és értékes része emberségünknek és életünknek.
A szex egyrészt az élet szolgálatának, másrészt társunk elfogadásának kedves mozzanata: indítéka és motorja. Természetes, szükséges, fontos és Istentől megáldott része az emberi mivoltunknak.
A drog abból az alapvető igényből származik, ami megvan bennünk a kiegyensúlyozott, pozitív látásra, örömre és a belső békére, kellő mértékben. Ennek – a drog által előidézett – élménynek, vagyis a jó közérzetnek, boldogság-érzetnek alapvető formája például az étel és ital kellő mennyiségű fogyasztása, a jóllakottság, a kiegyensúlyozottság, a testi-lelki harmónia.
A hiba – mindkét téren – a mértéktelenség és a mohóság. Így és ezért válnak ezek az alapvető és értékes tényezők ártalmassá.
Ezek érzékelése az idegrendszerünkön, legfőképpen az agysejtjeinkben „tudatosul”, akár csak a spirituális élmények. A különbség az, hogy az agysejtek azonos (vagy csak azonosnak tűnő?) reagálásainak egészen mások a forrásai a szex, a drog, vagy a lelki élmények esetében.
„A spirituális élmény olyan az agynak, mint a szex, vagy a drog?” Ebből látszik, hogy az agyunk is materialista. Az ember azonban jóval több, mint az agysejtjeinek halmaza.

 

agykutatás

Tornóczky Gusztáv József

vaisnava (Krisna-hívő) oktató, jógaoktató

A spirituális élményekkel kapcsolatban a világ számos területén végeznek kutatásokat társadalomtudományi és természettudományi területeken. A lét végső kérdéseivel való foglalkozás jelen van mai modern társadalmunkban is ugyanúgy, mint miden előző korban. Lelkünk mélyéről fakad Istennel és az élet céljával való belső és külső kutatás igénye.
A Védák szerint mi lelkek, akik eljöttünk Krisnától igaziból itt is Őt keressük, de egy olyan módon, ami végül szomorúságot és „kiszáradást” okoz legbelül. Ha ebben az állapotban felismerjük Istent és az Ő irgalmába és jóakaratába vetjük teljes bizalmunkat, akkor megnyílik az út, hogy visszatérjünk Hozzá. Eközben az embernek saját őszintesége és Krisna kegyelmei által lelki megtapasztalásokban van része. Ezek csodálatos, a szívet meglágyító és felemelő érzések, gondolatok együtt, ahogy Isten egyre jobban felemeli a lelket és kinyilvánítja Magát. Ez jelenti a valódi lelki életet, ami a lélek „igazi élete”, ébrenléte.
Az alkalmi majd egyre fokozódó lelki megtapasztalások végtelen boldogságot jelentenek a hívő ember számára és így egyre jobban Isten felé fordul, elveszíti érdeklődését a világi elfoglaltságok iránt és mindent Krisnával összhangban szeretne tenni. Ez a boldogság teljességgel leírhatatlan mélységét tekintve ugyanakkor testünkre is kihatással van: boldogságérzés, beleborzongás, sírás és más hasonló tüneteket tapasztal a hívő.
A védikus ismeretelmélet szerint három módon jutunk ismeretekhez: 1. érzékszervi felfogás, 2. elvont következtetés és 3. lelki megtapasztalás (kinyilatkoztatás). Az agy vizsgálata egy bizonyos módszerrel érdekes információkat és ismereteket adhat.

Csatlakozzon az Isten tudja Facebook oldalához, hogy mindig az elsők között értesüljön a frissen megjelenő cikkekről! Kattintson ide és kedvelje az Isten tudja facebook oldalát!

Végh József

buddhista tanító

Indiában, nem csak Buddha hagyományában, a filozófiai gondolkodás a konkrét példákon alapult. Ezekre tekintettel, sokkal óvatosabban, illetve másként általánosítottak, mint mi már az általános iskolában megszoktuk. Így én sem tudok „spirituális élményről” beszélni általánosságban. Egyedi, személyes tapasztalások vannak, a tudományos kísérletekben pedig mesterségesen létrehozott helyzetek és körülmények. Buddha tanításainak a segítségével végtelen sok tudatállapotba helyezkedhetünk bele és élhetjük meg ezeken keresztül egy időben az egységet a kettősségben, a kettősséget az egységben.
Ezt mi legbelül, középen, a „szív fészkében” figyeljük meg, nem az agyban. Az agynak egyfajta kijelző szerepe lehet, ahol láthatjuk, de befolyásolhatjuk is az eseményeket, miközben azok maguk nem ott és nem akkor történnek.
A konkrét példa szerepéhez visszatérve a szex vagy a drog is elég általános kérdés. Életünk minden egyes pillanata különbözik a többitől. Különösen igaz ez olyan folyamatokra, amelyek két emberen egyszerre múlnak. A buddhizmus belső gyakorlatainak a nézőpontjából minden mozdulat, falat étel, korty ital, módosítja a tudatállapotunkat. Ezek között lehet, hogy nincs olyan számottevő különbség, de megfigyelhetjük és beláthatjuk ezeket, hogy a segítségükkel magunk dönthessük el, mit teszünk. A Dhammapadában Buddha azt mondja (373): “Azt a szerzetest, aki lecsendesedett tudattal belép bensője üres házába, emberi ésszel felfoghatatlan öröm éri, minden jelenséget úgy lát, ahogyan azok vannak.” Ez az ember feletti öröm más helyütt része annak a folyamatnak, amelyben a ragaszkodástól mentes szeretet és jóság egy teljesen kiegyensúlyozott, többé már részre nem hajló, kimozdíthatatlan szeretetté válik. Ez viszont sohasem okozhat függőséget.

A kiegyensúlyozottság jegyében…

Az Isten tudja rovat aktuális kérdéseit alkalmanként öt – hazánkban is jelen lévő –, a világon is elterjedt vallás egy-egy képviselőjének tesszük fel. Több felekezetet is bevonunk, így előfordul, hogy egyik héten a keresztény vallást a római vagy a görögkatolikus, következő héten a református vagy evangélikus egyház képviseli, ahogy az is megtörténik, hogy a buddhistáknál a théraváda-, a mahájána-, a vadzsrajána- vagy épp a zen-buddhizmust képviselő tanítók váltják egymást. A válaszadók nevére kattintva elolvashatják a tanítók rövid életrajzát is.

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.