A Kaliforniai Egyetem szakértője szerint az alvási szokások genetikai sajátosságokra vezethetőek vissza. Dr. Louis Ptacek neurogenetikus úgy fogalmazott, hogy az egyén kronotípusa, azaz a napi teljesítőképességének csúcspontja a génektől függ, és pontos ismerete segíthet az egészségesebb életmód kialakításában. “Akár tetszik, akár nem, voltaképpen a szüleink mondják meg, mikor jön el a lefekvés ideje. Mégpedig a gének segítségével, amelyeket ránk hagyományoztak” – mondta a kutató.
Kép forrása: Thinkstock
Mindenkinek van úgynevezett cirkadián ritmusa, azaz belső órája, melyet idegsejtek százezrei alkotnak a hipotalamuszban, szárny alakú alakzatban. A hipotalamusz felelős a testi funkciók nagy részéért, a hormonok termelésétől kezdve a testhőmérsékleten át a folyadékháztartás vezérléséig. A belső óra fény hatására mindennap újraindul.
Mivel egy nap a földi időszámítás szerint 24 órából áll, jogosnak tűnik a feltételezés, hogy az emberi test is hasonlóképpen működjön. Dr. Ptacek azonban felhívta a figyelmet, hogy ez korántsem így van, éppen ezért különül el élesen a baglyok és a pacsirták típusa. A szélsőségesen bagoly természetű családoknál, ahol a Családi Késleltetett Alvásfázis szindrómát lehet megfigyelni, ugyanazon gének eltérő mutációit találták.
Szeretne még többet tudni, olvassa el a folytatást a Házipatika oldalán!
Ön éjjeli bagoly? Esetleg hajnali pacsirta? Írja meg nekünk kommentben!
