Konkrét eredményekről még nem tudott felvilágosítást adni, de a jelenleg Berlinben tartózkodó Vezér Éva, a Filmunió igazgatója a magyar.film.hu-nak elmondta: a díjazott filmek iránt nagy érdeklődés mutatkozik a fesztiválszervezők részéről. Különösen a Taxidermia, a Fehér tenyér és a Friss levegő népszerű, de a további díjnyertes alkotásokra is kíváncsiak a külföldiek.
Nem akar kellemes lenni – Taxidermia
Pálfi György második filmjéről, a Magyar Filmszemle fődíját kiérdemlő Taxidermiáról legalább annyit fognak beszélni, mint a Hukkléról, de egészen más okokból, írja Dan Fainaru, a Screendaily kritikusa. “A három generáción átívelő családtörténetet feldolgozó horrorfilm számos művészmozi-látogatót fog zavarba hozni a szexualitás, a zabálás és az önfeláldozás meg nem alkuvó képsoraival, de a film szokatlan és hátborzongató humora a fesztiválszervezők nagy örömére fog szolgálni”, vélekedik a szerző. Azt is hozzáteszi, hogy a médiában kialakult vita és a gondos piaci tálalás az átlagosnál jobb eredményeket nyújthat a nézőszám tekintetében.
A másik nemzetközi lap, a Variety szerint a Taxidermia új mércét állított fel a testi horror műfajában. A cikk szerzője szerint Pálfi a természet rejtélyeit itt is sajátos bűverővel mutatja be, de a rácsodálkozás különös módon egyoldalú érzeteit ezúttal az érkékre irányuló teljes frontvonalú támadással cseréli fel. A film első része Eddie Cockrell szerint a közép-európai ultranyomor szókimondó ábrázolása, a második felér a Monthy Python bármelyik munkájával, míg a tetőpont David Cronenberg legrosszabb rémálmait idézi. “Habár az egész mégis jóval kevesebb mint a részek összessége, azért többről van szó, mint légyszárny tépkedő gyerekjátékok moziváltozatáról”, zárja némileg ellentmondásosan kritikáját Cockrell.
Szimpatikus főhős – Fehér tenyér
A Screendaily a Fehér tenyérről is lelkes kritikát közöl, szintén Dan Fainaru tollából. A kritikus leginkább a főszereplő Dongó gyermekkori visszaemlékézeseiről szóló részéket tartja lenyűgözőnek, mind képi megoldásaiban, vágásában, mind pedig a színészi munkát illetően. Különösen a kifejező arcú gyermekszínészt, Orion Radies-t, és a tanítványait terrorizáló edzőt alakító veterán román színészt, Gheorghe Dinicá-t gondolja a film erősségének. Fainaru ugyanakkor kevésbé szereti a Kanadában játszódó részeket, ahol szerinte a forgatókönyv bizonytalanná válik és számos kérdés marad nyitva. Szerencsére a főszereplő iránti nagyfokú szimpátia, amit a rendezőnek sikerül megteremteni, mégis megmenti a filmet, vélekedik a kritikus.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
