Belföld

Húsz éve halott a miniszterelnök

Horváth Balázs
Horváth Balázs

hírszerkesztő. 2013. 12. 12. 15:11

Antall József 1993. december 12-én hunyt el.

Korábban a témában:

Ő volt a rendszerváltás utáni Magyarország első miniszterelnöke.

1990. május huszonharmadikán alakíthatott kormányt, és bő három évvel később, 1993. december tizenkettedikén halt meg daganatos betegségben.

Emlékezetes „pizsamás interjúját” 1990 októberének végén adta a köztévének. Idézzük belőle a nyitó kérdés-választ.

Antall József (Antall József)
Fotó: Cseke Csilla

„Feledy Péter: Kezdjük azzal: miniszterelnök ritkán szokott pizsamában interjút adni.

Antall József: Igen, én sem szívesen teszem. Úgy gondolom, hogy mindenkinek, a politikusnak is van magánügye, s én a betegséget is a magánügyek közé sorolom. Egyébként ritkán vagyok beteg, az egyetem elvégzésétől kezdve táppénzen sem voltam évtizedeken keresztül. De hát a mostani beavatkozás már nagyon időszerű volt – egy nyirokcsomó kivételére került sor, és ennek a vizsgálata most folyik –, de nem halaszthattam el azokat a külföldi utakat, amelyek elő voltak készítve. Ez a betegség már sújtott a helyhatósági választások utolsó időszakában, utána az angliai, a hollandiai úton, a választás napján és az Egyesült Államokban, de például egy amerikai látogatás egyeztetése, a találkozó az elnökkel – akinek a negyedórái hónapokra előre be vannak osztva – módosíthatatlan volt. És az volt az elhatározásom, hogy október 23-án még elmondom a parlamenti beszédet, részt veszek a koszorúzáson, s még a szabadságharcosok világtalálkozóján is beszédet mondtam, utána azonban már be kellett vonulnom a kórházba. A következő napon megoperáltak. A seb már kezd gyógyulni, még hátravan egy vizsgálat, és remélem, hogy – gyógyszeres kezelés után – hamarosan teljesen visszanyerem korábbi fizikai állapotomat.”

Antall betegsége fél évvel később kiújult, haláláig a kezelések mellett végezte miniszterelnöki munkáját.

Velük kezdődött

Kabinetje mögött pártja, az MDF, valamint a KDNP és – egy ideig – a kisgazdapárt állt.

Ő váltott rendszert, az ő irányításával ugrott fejest Magyarország a (vad)kaptalizmusba, a privatizációba.

Antall József (Antall József)
Fotó: Honéczy Barnabás

Miután a demokratikus ellenzék 1990-ben legyőzte a Magyar Szocialista Pártot, az MDF fő riválisa az ellenzékbe szoruló Szabad Demokraták Szövetsége lett. Nem fárasztjuk az olvasót a részletekkel, itt legyen elég annyi, hogy elébb „paktum” született a két formáció között, majd a klasszikus „népi versus urbánus” törésvonal mentén hasadva a feleknek sikerült megalapozniuk a mai „nemzetiek és nemzetellenesek” ellentétet.

Az idő (meg a nyakunkon lévő 2014-es kampány) persze megszépíti az antalli életművet. A mai úgymond középjobb, az Antall életében még liberális Fidesz szellemi atyjaként tekint a néhaira, s a bal is nosztalgiával/szeretettel réved az antalli múltba – nézzünk csak bele Bajnai Gordon szerdai videoüzenetébe.

Politikus ősök

Antall kisnemesi családból származott. Apja jogász volt, az FKGP egyik alapítója, a második világháború alatt menekülteket segített. Anyai nagyapja is megmártózott a politikában, népiskolai oktatásért felelős helyettes államtitkár volt, majd 1927 és 1935 között országgyűlési képviselő.

Antall Józsefnek két gyereke született: Antall György ma ügyvéd, Antall Péter pedig fotóriporter, ki az özvegy mellett gondozza apja hagyatékát.

Antall József rakpart (Antall József rakpart)
Fotó: MTI / Kollányi Péter

Antall József a budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE-n szerzett magyartanári, valamint könyvtárosi és muzeológusi diplomát. A levéltárban, majd a pedagógiai intézetben dolgozott. Utóbb az Eötvös Gimnáziumban tanított, ahol ’56 októberében a forradalmi bizottság élére került, valamint részt vett a kisgazdapárt újjászervezésében. A forradalom után a Toldyban jutott katedrához, ám végül, többszöri őrizetbe vételt követően, 1959-ben „politikai magatartása miatt” eltiltották a pályától.

Ezt követően két évig könyvtárosként dolgozott, majd az orvostörténeti múzeumhoz került kutatónak; 1974-től az intézet igazgatója lett.

Tizenötmillióé, lélekben

A Magyar Demokrata Fórumba Csoóri Sándor hívta. Részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában, s ő lett a párt miniszterelnök-jelöltje, majd az ország miniszterelnöke. Tán legismertebb mondata így szólt: „Lélekben, érzésben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánok lenni.”

Olvasna róla többet? Itt megteheti.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.