Nagy utat tett meg alig fél év alatt az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB), amelyet lényegében a csőd széléről rántott vissza a Gazprom tavalyi belépése. A korábban amerikai-magyar vegyes tulajdonú hitelintézetnek a nemrégiben nyilvánosságra került mérlegadatok szerint 1995 végére véglegesen megrendült a tőkehelyzete: a saját tőke az egy évvel korábbi 2,168 milliárdról 926 millió forintra csökkent, az adózás előtti eredmény pedig elérte a mínusz 1,241 milliárd forintot. A konszolidált mérleg szerint a banktevékenységből származó kamatkülönbözet 1995-ben 52,26 százalékra csökkent, mindeközben eszközoldalon 5 milliárd forintot meghaladó nem kamatozó állomány (lényegében befagyott követelés) keletkezett. A céltartalék-állomány ennek következtében a többszörösére emelkedett, és a tőkehelyzet rövidesen kritikussá vált: a saját tőke a jegyzett tőke alá csökkent. A bank könyvvizsgálója ezért olyan záradékkal látta el a mérleget, mely szerint vállalkozás folytatásához és a 8 százalékos tőkemegfelelési mutató eléréséhez jelentős tőkeemelésre van szükség.
Ekkor lépett a képbe a Gazprom leánybankja, a moszkvai Gazprombank, amely tárgyalásokat kezdett az ÁPV Rt.-vel az állam tulajdonában lévő 50 százalékos ÁÉB-részvénycsomag megvásárlásáról, majd pedig felvette a kapcsolatot a másik tulajdonossal, a Ronald Lauder-csoporthoz tartozó Közép-Európai Fejlesztési Társasággal is. Bár a tranzakciónak a hírek szerint sokan próbáltak gátat vetni (főleg az a CIB Bank, amely a Gazprom magyar leányvállalatának, a Panrusgáznak a számláját vezette), ám az ÁÉB egyre kritikusabbá váló tőkehelyzete (a saját tőke tavaly júliusban már csupán 502 millió forint volt) és más vevők hiánya rövidesen minden ellenállást elsöpört az útból. Ráadásul az orosz vevő nemcsak azt vállalta, hogy a jegyzett tőkét legalább 2 milliárd forinttal emeli, hanem azt is, hogy a részvényeket névértéken veszi meg, és nem kér a bank minősített kinnlevőségei mögé – ilyenkor egyébként szokásos – állami garanciát.
A Gazprom magyarországi terveinek komolyságát leginkább az mutatja, hogy ez a gázipari óriás első Oroszországon kívüli befektetése a pénzügyi szektorban. A Figyelőnek nyilatkozva Mihail Rahimkulov az ÁÉB elnökeként nem is rejtette véka alá: a Gazprom döntő szerepet szán a banknak Kelet-Közép-Európában tervezett beruházásai finanszírozásában. Ehhez azonban el kell érnie azt a tőkeméretet, amely már alkalmassá teszi ilyen feladatok ellátására. Ennek jegyében emelték tavaly szeptember 16-án az ÁÉB jegyzett (és készpénzben befizetett) tőkéjét egyről ötmilliárd forintra, ami a duplája a privatizációs szerződésben vállaltnak. Ezt az idén márciusban további hárommilliárd forinttal “fejelik” meg, a végső cél pedig az 50-60 millió dolláros (mintegy 10 milliárd forintos) jegyzett tőke elérése.
Szó ami szó, a vártnál nagyobb méretű tőkeinjekciónak köszönhetően az ÁÉB fél év alatt látványosan talpra állt. A tavaly november végi adatok szerint a hitelintézet mérlegfőösszege a júliusi 36 milliárd forintról alig fél év alatt közel megkétszereződött, miközben a mérleg szerinti eredmény mínuszról pluszra váltott. (Lásd erről bővebben táblázatunkat.)
Az üzleti aktivitás növelése mellett gyökeres változások mentek végbe a bank belső életében is. Egyes vélemények szerint az orosz tulajdonos még a nyugati befektetőkön is túltett abban a keménységben, amellyel a “rendrakást” végezte. Eladták például a korábban a stratégiai befektetések között szerepeltetett mikroelektronikai Interbip Rt.-t, amelyet éppen a korábbi vezérigazgató vezetése alatt álló Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. vett meg. Hasonló sorsra jutott az ÁÉB értékpapír-kereskedő cége is, amely egy magyar csoport (Pretium Holding) tulajdonába jutott. Emellett a bank kétes kinnlevőségeinek jelentős részén is túladtak.
A “végkiárusítás” mellett a szervezeti felépítésben is gyökeres változások mentek végbe. Újonnan létrehozott szervezeti egység foglalkozik például a meglévő és jövőbeni kihelyezések biztonságával, és külön szervezetbe került a stratégiai tervezés, az innováció és az ezt szolgáló marketing. Az ÁÉB irányító szervezeteibe új – főleg orosz – személyek kerültek, miközben távozott például Beszédes Antal vezérigazgató, Feleki Ferencné vezérigazgató-helyettes, illetve az elnöki főtanácsadóként és ügyvezetőként működő Schiffer Péter.
A hitelintézet aktív oldalon is jelentősen módosította tevékenységét, s előtérbe kerültek a gáz- és energiaellátás területén tevékenykedő ügyfelek. Mindez Rahimkulov szerint nem jelenti azt, hogy meg akarnának válni jó minősítésű régi ügyfeleiktől, ám az ügyfélkapcsolatokat alárendelik a bank új célkitűzéseinek. A hitelkihelyezések bővítése során pedig elsősorban azon ügyfelek igényeit tartják szem előtt, akik kapcsolatban állnak a magyar, illetve a külföldi energiaellátás szereplőivel. Kiemelt célnak tekintik az együttműködést az iparág jelentős honi cégeivel, így például a Mollal és a Panrusgázzal. Ez utóbbi egyébként már a számlaforgalmának jelentős részét is áthelyezte az ÁÉB-hez. A bank növekvő “súlyát” egyébként mutatja az a Gazpromnak közelmúltban nyújtott 160 millió dolláros konzorciális hitel is, amelyben az ÁÉB vezetése mellett többek közt a Magyar Külkereskedelmi Bank és az OTP Bank vett részt.
Passzív oldalon az ÁÉB elsősorban a devizaforrások bővítése érdekében tett erőteljes lépéseket. A közelmúltban végrehajtott kamatváltoztatások azt mutatják: a hitelintézet elsősorban a dollárban megtakarító ügyfelek hosszabb lejáratú (6-12 hónapos) betéteit részesíti előnyben. Rahimkulov ezzel együtt hangsúlyozta lapunknak a forintforrások fontosságát is. Mint mondta, a közeljövőben konkrét lépéseket is tesznek ebben az irányban: többek közt devizaalapú forintkártyát vezetnek be, s a folyószámla- és értékpapír-szolgáltatásokat is bővítik.
Az elnök ugyanakkor megerősítette: abban bízik, hogy a bank eddig is meglévő oroszországi kapcsolatait kibővítve fontos szerepet játszhat majd az orosz-magyar kereskedelmi forgalom újjáélesztésében, elsősorban az exportfinanszírozás területén. Ugyancsak a terveik közé tartozik, hogy a bank szerepet vállal az orosz államadósság finanszírozásában – bár ennek konkrét formáiról Rahimkulov nem szolgált közelebbi részlettel. Abban mindazonáltal biztos volt: az eddig kisbanknak számító ÁÉB – háta mögött a Gazprom vagyonával és nemzetközi tekintélyével – rövid időn belül Magyarország egyik legjelentősebb hitelintézetévé növi ki magát.
