Hiába a nemzeti és nemzetközi természetvédelmi intézkedések, sok régióban a vadállat-kereskedelem továbbra is nagyon súlyos problémát okoz. A jelenség főként a szegényebb régiókban figyelhető meg, az itt élő, kiszolgáltatott rétegeknek gyakran az illegális, szürkezónás, esetleg teljesen törvényes, ám annál pusztítóbb vadászat, valamint az élő állatokkal, a zsákmányból készített termékekkel való kereskedelem jelenti az egyetlen viszonylag megbízható bevételt.
Csakhogy a rendszert valójában az alternatív gyógyászat, a műtárgy- és trófeakereskedelem, az egzotikusállat-piac és egyéb, a vadállatokat, illetve az azokból készült termékeket hasznosító területek tartják fenn. Ugyan a húst, a bőrt vagy a szőrmét akár helyben is feldolgozhatják, a kereskedelem gyakran nemzetközi jellegű, fő mozgatói pedig a gazdagabb vagy kifejezetten fejlett országok lakói.
Észak-Koreáról régóta tudott, hogy érdekelt a fegyver- és kábítószerbizniszben, egy a közelmúltban megjelent tanulmány alapján ugyanakkor a vadállatok illegális kereskedelmében is aktívan részt vesz, a tevékenység pedig olyan fajokra is kiterjed, amelyeket elvileg helyi törvények is védenek. Joshua Elves-Powell, a University College London (UCL) és a publikáció társszerzője a The Conversation felületén mutatta be az eredményeket, az alábbi galériában néhány érintett faj látható.
A szakemberek olyan észak-koreai menekültekkel készítettek interjúkat, akik vadászként, közvetítőként vagy egyéb módon ráláttak a területre.
A jelenség még szigorúan védett fajokat is érint, a hálózat pedig esetenként a kínai határon túlra is elér. Az egyik legmeglepőbb eredmény, hogy a kereskedelem nem pusztán a feketepiacon zajlik, abból az észak-koreai állam is profitál.
