Feláldozott embert is elföldeltek egy most feltárt, ősi sírban – írja a Live Science. A mintegy 2800 éves hantra Szibériában bukkantak rá, és a titokzatos szkíták temetkezési szokásainak nyomait mutatja.
A felfedezésről szóló tanulmány szerint a temetkezési hely a bronz- és a vaskor közötti átmeneti időszakból származik, ezzel a legősibb szkíta jegyeket magán hordozó sírnak számít. A hatalmas hant egy magas rangú személy végső nyughelye lehet, benne lovaglófelszerelést és díszes ereklyéket is találtak, amelyek mind hasonlítottak a szkíták alkotta tárgyakra. Ez azért érdekes, mert a szkíta nép tagjai a történelem egy későbbi szakaszában és több ezer kilométerrel nyugatabbra éltek.
A szkíták nem hagytak maguk után írásos emlékeket, csupán régészeti leletekből, valamint más népek történészeinek feljegyzéseiből ismerhetjük szokásaikat. A görög Hérodotosz a Krisztus előtti 5. században például azt írta róluk, hogy a temetések alkalmával több tucat lovat és szolgát áldoztak fel, hogy egy elhunyt király előtt tisztelegjenek. A lovakat ezután kibelezték és kitömték, majd a szolgákkal együtt kitámasztották őket a sírgödör köré, mintha körüljárnák azt.
Jelenleg úgy tudjuk, hogy a szkíták szibériai, kelet-ázsiai és eurázsiai ősökkel is rendelkeztek, azt azonban a feljegyzések és vizsgálatok ellenére sem sikerült tisztázni, hogy pontosan hogyan és hol alakult ki a szkíta kultúra.
Eredete rejtve maradt az eurázsiai sztyeppék távoli sarkaiban
– fogalmaz Gino Caspari régész, a tanulmány szerzője. A most feltárt sír azonban egy lépéssel közelebb viheti a szakértőket a rejtély megfejtéséhez.