A sötét, téli periódus elsősorban a világosság és a napfény hiánya miatt meggyötri a testet és a lelket – tél végére tápanyagkészleteink megfogyatkoznak szervezetünk egyre inkább „lemerül”, a napsütés hatása szó szerint léleksimogató. Karácsony után már egyre hosszabbak a nappalok, de a napi egy-két perc nem jelentős változás, az ember mind jobban várja a tavaszt.
Március 20-án pedig eljött a várva várt pillanat, hajnali 4:07:09 másodperckor bolygónk átszáguldott a tavaszponton. Ez a tavaszi napéjegyenlőség napja, a fény és sötétség éves periodikájában pedig vízválasztó dátum:
Egy hónap múlva, április 20-án már 14 óra telik el napkelte és napnyugata között, majd a világosság június 20-án éri el, a nyári napfordulón, amikor 16 órán keresztül láthatjuk a Napot. De mit jelent a tavaszpont, és miért változik egyáltalán a világos és sötét periódus időtartama?
Ekliptika és égi egyenlítő
A tavaszpont egy képzeletbeli „hely” bolygónk pályáján, az égi egyenlítő és az ekliptika metszéspontján. Képzeljünk el egy hatalmas gömböt, aminek Földünk a középpontja, majd vetítsük rá az Egyenlítőt, így kapjuk meg az égi egyenlítő vonalát. A Földről nézve az állócsillagokhoz képest a Nap mozog az éggömbön, egy év alatt ír le egy kört, ez az ekliptika.
Utóbbi pedig két helyen metszi az égi egyenlítőt: az egyik a tavaszpont, a másik az őszpont, ma este pedig a tavaszponton száguldunk át olyan 107-109 ezer km/óra sebességgel.
Dől a bolygó
A nappalok és éjszakák napról-napra változó időtartamának oka a Föld forgástengelyének dőlése: a már említett ekliptika síkjához képest nagyjából 66,5, a merőlegeshez mérten 23,5 fok. A Nap körüli pályáján ezt végig megőrzi, ezért nagyon leegyszerűsítve a nyári időszakban az Északi-sark „bólint” kicsit jobban a Nap felé, télen pedig a déli.
Csillagunk pedig azon a féltekén látható több ideig a horizont felett, amelyik „felé néz”.
Van azonban az évnek két napja, a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség, amikor a Föld helyzete miatt a tengelyferdeség nem befolyásolja a napsugarak beesési szögét, pontosabban e két napon a sugarak derékszögben érik az Egyenlítőt. Ennek következménye, hogy idén március 20-án, a tavaszi napéjegyenlőség napján 12 órán át van sötét és 12 órán keresztül világos Földünk minden pontján.
