Nagyjából 12 millió évvel ezelőtt alakult ki a világ legnagyobb tava, a Paratethys – írja az IFLScience. A 2,8 millió négyzetkilométeres, az Alpoktól a mai Kazahsztánig húzódó, vagyis a mai Földközi-tengernél is nagyobb területet elfoglaló víztömeg Afrika és Eurázsia ütközésének hatására jött létre.
Az enyhén sós tó 5 millió éves fennállása során különböző klímaingadozások hatására legalább négyszer összezsugorodott, majd újra megtelt vízzel. Nagyjából 7,6-7,9 millió évvel ezelőtt arra is volt példa, hogy 250 métert esett a tó vízszintje.
A legnagyobb zsugorodása során a víz mennyiségének harmadát, és területe kétharmadát veszítette el a Paratethys. Ennek hatására a területe középső régiójában, hozzávetőlegesen a mai Fekete-tenger területén a megmaradó víz sótartalma jelentősen megnőtt, és elérte a mai óceánokét.
Nagy hatással volt az állatvilágra
A Paratethys változásai természetesen a tengeri és a szárazföldi élővilágra is jelentős hatással voltak. Míg sok vízi állat kihalt, a hatalmas tóban rengeteg olyan faj élt, ami sehol máshol: kagylók, rákok, tengeri emlősök, ám ezeknek sokszor kisebb változatai.
A mai Irán területén, az egykori Paratethystől északra a mai birkák és kecskék elődei éltek, míg a tótól délre a mai zsiráfok és elefántok ősei. A kutatók úgy vélik, hogy ezek az állatok a négy hosszabb száraz időszak miatt vándoroltak délre, és így alakult ki a mai afrikai szavannák állatvilága.
A tó sorsa végül 6,7-6,9 millió évvel ezelőtt megpecsételődött, amikor a mai Égei-tenger területén egy olyan kivezetője képződött, ami megtalálta az utat a Földközi-tengerbe, s leapasztotta a tó vizét, egy hatalmas vízesés formájában. A Kaszpi-tóban az egykori tó vizében kifejlődött fajok utódai a mai napig megtalálhatók.
