Több millió évvel ezelőtt egy hatalmas víztömeg húzódott az Alpoktól a mai Magyarországon át az Aral-tóig – írja az IFLScience. Ez volt minden idők legnagyobb tava, a 2,8 millió négyzetkilométeres Paratethys-tenger.
A gigantikus, félsós vizet tartalmazó tó előzménye egy tenger volt, amely az Alpok és a Kárpátok formálódásával született meg 34 millió éve. A medence délen kapcsolódott a Földközi-tengerhez, 12 millió évvel ezelőtt ugyanakkor az afrikai és európai tektonikus lemezek ütközésével a Paratethys levált, ekkortól beszélhetünk tóról.
A Paratethys hatalmas kiterjedésű, ám sekély volt, vízmennyisége ezért csak fele lehetett a Földközi-tengerének.
A tó kialakulásával a korábban a tengert tápláló édesvizek nagy része a Paratethysre koncentrálódott. Ez komoly változást okozott a térség flórájában és faunájában, a sokszínű tengeri ökoszisztéma helyett egy kevésbé változatos édesvízi élővilág alakult ki. A gigantikus víztömeg emellett a régió klímájára is jelentős hatást gyakorolt.
A korszak Eurázsiáját érintő extrém szárazság miatt a tó szép lassan eltűnt, 9,8-7,7 millió évvel ezelőtt a víz nagy része pótlás nélkül elpárolgott. A folyamat ismételten az élővilág és az éghajlat látványos megváltozásához vezetett.
A Paratethys eltűnésével három, ma is létező víztömeg maradt hátra, ezek a Fekete-tenger, a Kaszpi-tenger és az Aral-tó. Utóbbi az emberi aktivitás miatt az elmúlt időszakban drámai zsugorodást tapasztalt.
