Tudomány

Elaknásított területre visznek, hogy jegeskávét szürcsölve kémlelhesd Észak-Koreát

Birkás Péter / 24.hu
Birkás Péter / 24.hu
A koreai háború a hidegháború egyik legpusztítóbb konfliktusa volt, amiben milliók (katonák és civilek) vesztették életüket. Észak- és Dél-Korea harca ugyan 1953. július 27-én egy fegyverszünettel véget ért, de békeszerződés hiányában a háború hivatalosan mind a mai napig tart. A konfliktus egyik legismertebb mementója a Koreai demilitarizált övezet, ami napjainkban bárki számára látogatható turistalátványosság. Július végén be is jutottam a DMZ-be, aminek a bejárása egyszerre dermesztő és szürreális élmény.

A Samsung idén hazai pályán, Szöulban tartotta a legújabb csodatelefonjainak bemutatóját, ahová a 24.hu is meghívást kapott. Bár ma már közvetlen járattal is elrepülhetünk Budapestről Dél-Koreába, az ember nem minden nap jut el ide, és a telefonos esemény kiváló ugródeszkául szolgált, hogy kicsit közelebbről is megismerhessem az amúgy meglehetősen hányatott múltú országot, és a legnagyobb nemzeti traumájuk különleges lenyomatát, amit mindenki csak DMZ-ként ismer.

A Japánok 1910-ben annektálták Koreát, a második világháború szövetséges hatalmai pedig 1943-ban állapodtak meg arról, hogy a háború lezárulta után helyre kell állítani az ország függetlenségét. 1945-ben, Japán kapitulációját követően az ország északi részét a szovjet, a déli részét pedig amerikai csapatok szállták meg, a 38. szélességi kör mentén felosztva Korea területét.

Az eredetileg tervezett egyesítés ugyanakkor elmaradt: délen Li Szin Man került hatalomra az amerikaiak támogatásával, aki 1948 augusztusában kikiáltotta a Koreai Köztársaságot, míg északon a kommunista Kim Ir Szen jelentette be a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulását – mindkét fél maga akarta egyesíteni a Koreai-félszigetet. Az első lépést ez ügyben a Sztálin által támogatott északiak tették meg: 1950. június 25-én lerohanták Dél-Koreát, négy nap alatt elérték Szöult, szeptemberre pedig az ország déli csücskébe szorították vissza a délieket.

Az 1953-ig húzódó háborúban a déliek oldalán az ENSZ, míg az északiakén Kína csatlakozott be a több millió életet követelő, mindkét országot a földig romboló konfliktusba, aminek a panmindzsoni fegyverszünet vetett véget 1953. július 27-én – az egyezmény részeként alakult meg a Koreai demilitarizált övezet (DMZ) is.

Getty Images

A háború békeszerződés hiányában hivatalosan még mindig tart, a két ország között az elmúlt hetven évben bőven akadtak – olykor újabb életeket követelő – incidensek, de Dél-Korea időközben a világ egyik legszegényebb országából vezető gazdasági hatalommá vált, a közel tízmillió lakosú Szöul a Föld egyik legnagyobb városa, a DMZ pedig sokak számára a mindennapi megélhetés forrása, hiszen vállalkozások sora épül arra, hogy vezetett túrák keretében turistákat visznek a demilitarizált zónába.

Egy ilyen szolgáltatást igénybe véve jutottam én is 170 méterre a demarkációs vonaltól, ami egyben az észak-koreai határt is jelenti.

De mi is az a demilitarizált övezet?

A demilitarizált övezet (angolul demilitarized zone, ennek rövidítése a DMZ) egy olyan területet jelöl, amiben egy szerződés, fegyverszünet vagy egyezmény szerint a megállapodást kötő feleknek tilos katonai létesítményeket fenntartani és csapatokat állomásoztatni. A demilitarizált övezetek rendszerint két vagy több katonai hatalom vagy szövetség között fekszenek.

Irány a DMZ!

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik