Tudomány

23 halott: ez volt a legnagyobb baleset a Balatonon

Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum / Fortepan
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum / Fortepan

Az 1918-ban épült csavargőzös sokáig a Duna két partja között szállította az utasokat, majd a II. világháborúban, a Markó utca magasságában elsüllyedt. Később kiemelték és újra forgalomba állították, majd 1950-ben a Balatoni Hajózási Vállalat tulajdonába adták: a BHV siófoki műhelyében átalakították, ekkor kapta a Pajtás nevet – írja a Múlt-kor.hu.

Az átalakítás során azonban még a legalapvetőbb műszaki követelményeket sem vették figyelembe, műszaki és stabilitási próbát sem végeztek. Indulás után a hajó fara felemelkedett, orra lesüllyedt, állékonysága csökkent. A látványosan billegő és dülöngélő hajó kapitánya jelentette a problémát, de ezzel az illetékesek a szabotázsvádak időszakában nem foglalkoztak, 1954. május 30-án be is következett a katasztrófa.

22 utas és a hős fűtő

Kora délelőtt, verőfényes időben hatfőnyi személyzettel és 180 utassal (közülük sokan a gyereknapot ünnepelték a hajókázással) futott ki Balatonfüredről. Amikor éles jobbkanyarral Tihany felé fordult, a móló másik oldalán éppen az évadnyitó vitorlásversenyt indították. Az utasok nagy része a hajó bal oldalára tódult, mire a jármű erősen megdőlt. A rémült emberek most a másik oldalra rohantak, ettől az amúgy is ingatag hajó jobbra billent. A kapitány a dőlést a kormány elfordításával akarta kiegyensúlyozni, de nem járt sikerrel, a Pajtás ismét balra dőlt és süllyedni kezdett.

A hullámsírban 22 utas és a fűtő lelte halálát, aki az utolsó pillanatban még kiengedte a gőzt a kazánból, így a hajó nem robbant fel.

A legfiatalabb áldozat hét, a legidősebb 68 éves volt. A fenéken megülő Pajtás félig kiállt a vízből, így az utasok zöme felkapaszkodhatott az oldalára vagy a tetejére. A mentést a vitorlásverseny résztvevői gyorsan megkezdték, és a parton állók közül is sokan segítettek.

Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum / Fortepan

Teljes hírzárlat, elkenés

A perceken belül kiérkező államvédelmisek azonban nem a mentéssel foglalkoztak. A mólót lezárták, még a rendőröket sem engedték oda, a turisták fényképezőgépeiből kihúzkodták a filmet, a szemtanúkat megfenyegették, hogy nem beszélhetnek senkinek arról, amit láttak.

A politikai vezetés csak arra ügyelt, hogy a világ ne szerezzen tudomást a szerencsétlenségről. A balesetről csak egyetlen szűkszavú közlemény jelent meg a Szabad Nép című pártlapban, ez 12 halottról számolt be. Ezt követően Rákosi Mátyás teljes hírzárlatot rendelt el.

A végzetes baleset után azonnal letartóztatták Heisz Pált, a Pajtás kapitányát, nyolc hónapig volt előzetes letartóztatásban. A vízből kihalászott hajónapló tanúsította, hogy nem volt túlterhelve a jármű, így elkerülte a halálbüntetést. Állást sokáig nem kapott, végül a siófoki kikötőben lett felügyelő, a balesetről soha senkinek nem beszélt.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik