Tudomány zöldövezet

Máig kihat az egészségünkre a pestisjárvány

NOBEASTSOFIERCE / SCIENCE PHOTO LIBRARY via AFP
NOBEASTSOFIERCE / SCIENCE PHOTO LIBRARY via AFP

Az 1300-as években Európában pusztító pestisjárvány olyan erős genetikai nyomot hagyott az emberiségen, amely jelenleg is összefügg egyes betegségek kialakulásával – írja az MTI egy frissen megjelent kutatásra hivatkozva, amelyben a korabeli áldozatok maradványainak DNS-ét vizsgálták.

A több évszázados emberi maradványok DNS-elemzése megállapította, milyen mutációk segítettek túlélni a pestisjárványt, amely a becslések szerint akár 200 millió ember halálát okozhatta. A kutatók már kezdetben is sejtették, hogy egy ilyen mértékű katasztrófa befolyásolhatta az emberi evolúciót. Ennek bizonyításához mintát vettek 206 korabeli csontváz fogaiból, így pontosan meg tudták határozni, hogy az egyes maradványok a járvány előtti, alatti, vagy utáni időkből származnak. Az elemzett csontok közül volt, amelyek londoni járvány-tömegsírokból, több pedig dániai temetőkből került elő.

A tanulmány kiemelkedő eredményei az ERAP2 elnevezésű génmutációival kapcsolatosak. Aki a megfelelő változatot hordozta, annak 40 százalékkal megnőtt az esélye, hogy a pestist túlélje. Ez a gén irányítja azoknak a fehérjéknek a képződését, amelyek a szervezetbe hatoló mikrobákat felaprítják, a darabokkal megismertetik az immunrendszert, hogy az hatásosabban találjon rá az ellenségre és semlegesítse. A génnek különböző változatai léteznek, vannak, amelyek jól működnek, mások semennyire sem, és az ember mindkét szülőjétől örököl egy-egy példányt belőlük. A szerencsések azok voltak, akik apjuktól is, anyjuktól is a gén jól működő verzióját kapták meg.

Ezt a változatot adták tovább utódaiknak a túlélők, a gyerekek az unokáknak, így a hasznos génmutáció gyorsan elterjedt.

Hendrik Poinar, a McMaster Egyetem evolúciógenetikusa szerint két-három nemzedék alatt tíz százalékos változást láthattak, ez az eddig ismert legerőteljesebb szelekciós esemény az emberi evolúcióban. Az eredményeket a pestisbaktérium (Yersinia pestis) segítségével ellenőrizték: a hasznos génváltozatot hordozó mai emberek vérmintáján azt látták, könnyebben ellenáll a kórokozónak, mint azoké az embereké, akik nem rendelkeznek ezzel a mutációval.

A pestissel szemben jól védő génmutáció még ma is gyakoribb, mint a Fekete Halál előtti időkben. A probléma viszont az, hogy a génváltozat és egyes autoimmun betegségek, köztük a bélgyulladással járó Crohn-betegség között is kapcsolatot fedeztek fel. Így ami egykor a túlélést segítette, ma pont hogy ronthat a hordozója egészségi állapotán.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik