A Qubit szúrta ki a Science magazin cikkét, ami szerint az elmúlt 16 év Alzheimer-kutatásait egy hamisított adatokkal dolgozó tanulmányra alapozhatták. Mindez azért lehet óriási probléma, mert a terület mostanában rengeteg támogatást kapott, és ha alapvetően rossz úton indulnak el a kutatások, az további sok téves kutatási eredményt hozhat.
A hamisított adatok és a manipulált felvételek ráadásul nemcsak erre az egy tanulmányra jellemzők, hanem az egyik szerző, a Minnesotai Egyetem idegtudósaként dolgozó Sylvain Lesné legalább 20 másik tanulmányában találtak képmanipulációra utaló nyomokat, több mint 70 felvétel esetében.
A Science cikke a Nature-ben 2006 márciusában megjelent, a Minnesotai Orvosi Egyetem kutatóinak vezetésével közölt írással indítja az oknyomozást, ami mindennek alfája és omegája: ez egérkísérletekre alapozva vezette fel a későbbi Alzheimer-kutatások irányát erősen befolyásoló elméletet, miszerint az Aβ*56 nevű molekula lehet a kognitív leépülés kulcsa, ezért a gyógyszerkutatások során is annak mechanizmusára érdemes koncentrálni. A téma azért került elő, mert Matthew Schrag, a nashville-i Vanderbilt Egyetem idegtudósa egy bírósági ügyben vett részt szakértőként, és
A Cassava Sciences nevű gyógyszeripari cég Simufilam nevű kísérleti Alzheimer-gyógyszere, mint kiderült, feleslegesen tette ki mellékhatásoknak a kutatásban résztvevő betegeket, ugyanis semmi esély nem volt a gyógyulásra. Schrag és a Science magazin további vizsgálatai nyomán száznál is több manipulált képet találtak mérvadó Alzheimer-kutatásokban, és az ezek közül több mint 70-et elkövető Sylvain Lesné munkássága került a botrány középpontjába.
Más Alzheimer-kutatók már régóta kételkedtek Lesné munkásságában, kérdéses, hogyan jelenhetett meg ennyi kutatás az ő kezéből mégis. Az Aβ*56 nevű molekula pedig valahogy nem igazán akart felbukkanni a többi független Alzheimer-kutatásban sem.
Jelenleg a Nature és a Minnesotai Egyetem is vizsgálódik az ügyben, a szaklap a kutatás felülvizsgálatára figyelmeztető szöveggel látta el a több mint 2200-szor idézett tanulmányt. Ha kiderül, hogy a vádak megalapozottak, Lesné egy személyben lenne felelős rengeteg pénz felesleges elköltéséért, hamis diagnózisokért, félrekezelt emberekért és hatástalan gyógyszerek potenciálisan súlyos mellékhatásaiért.
A demencia – amelynek az Alzheimer-kór az leggyakoribb fajtája – a világ hetedik vezető haláloka és a szakértők a helyzet további romlására számítanak. Ráadásul a betegek 75 százaléka nincs diagnosztizálva. Ennek társadalmi okai is vannak, Afrikában például az ördög vagy az isten átkának tekintik, az arab világban pedig a „kharak” kifejezést használják a betegségre, ami annyit jelent: valaki, aki elvesztette az eszét. Pedig a betegség mielőbbi felismerése fontos lenne, mert bár az Alzheimer-kór valóban gyógyíthatatlan, ha időben észlelik, jelentősen lassítható a lefolyása. Magyarországon becslések szerint alsó hangon 250 ezer ember lehet közvetlenül érintett.
