A légszennyezés évente több ember haláláért felelős, mint a HIV/AIDS, a tuberkulózis és a malária együttesen – írja a Zöldpálya az Air Quality Life Index (AQLI) jelentésre hivatkozva. A levegőben szálló részecskék pedig rosszabb hatással vannak a várható élettartamra, mint a dohányzás vagy a háborúk. A kutatás szerint egy átlagember 2,2 évet veszít az életéből a légszennyezés miatt.
hiszen a szárazság és a hosszan tartó hőhullámok miatt kialakuló masszív erdőtüzek tovább rontják a levegő minőségét, ami a legfrissebb kutatások szerint akár öngerjesztő folyamatot is beindíthat. A légszennyezés a bolygó legsúlyosabb külső fenyegetése az emberi egészségre nézve, viszont ezt nem kezeljük a helyzet súlyosságának megfelelően – figyelmeztetett Michael Greenstone professzor, az AQLI-jelentés egyik szerzője. A kutatók ugyanakkor rámutattak, hogy a koronavírus miatti lezárások bizonyítják, hogy a légszennyezés mértékét könnyedén tudnánk csökkenteni, ez nagyjából csak politikai akarat kérdése.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) elemzői szint megvizsgálták a civilizációt fenyegető problémákat és megállapították, hogy a klímaváltozásnak több olyan következménye is van, amelyek a tüdőnk egészségét negatívan befolyásolják. A magasabb hőmérsékletek miatt megnőhet a talaj közelében az ózon mennyisége, ami káros a légzőszervekre, de a hőség a légúti megbetegedések lefolyását is súlyosbíthatja. Az egyre gyakoribb hőhullámok szintén negatívan hatnak az egészségi állapotunkra: a légúti betegségekkel küzdőknél a korai elhalálozás kockázata meghatszorozódik – minden egyes Celsius foknyi melegedéssel.
Az emelkedő hőmérséklet és a levegő szén-dioxid tartalma hozzájárul, az allergiás embereket negatívan érintő pollenfélék mennyiségének növekedéséhez. Ezzel összefüggésben, az extrém viharok pedig gyakorlatilag „megdarálják” a pollenrészecskéket, amelyek így mélyebbre tudnak hatolni a tüdőszövetekbe és komolyabb légúti problémákat okozhatnak. A szélsőséges időjárási események, például a por-, és homokviharok pedig a pollen mellett vírusokat, gombaspórákat, vagy az erdőtüzekből származó koromrészecskéket akár több száz kilométerre is elrepíthetik, ez pedig egyszerre sok embernél válthat ki asztmás rohamokat.
