A tudomány jelenlegi állása szerint nem tudjuk, pontosan min múlik, hogy kin megy át észrevétlenül egy koronavírus-fertőzés, és mitől lesznek valakinek súlyos tünetei. A Német Fertőzéskutató Intézet szakértői szerint nemcsak a túlzott immunreakció és a gyulladásos folyamatok játszhatnak szerepet a különbségben, hanem az endotélium, vagyis az érrendszer működésképtelensége is: ha ez a gát a véráram és a szövetek között megsérül, a beteg állapota romlik – olvasható az EurekAlerten megjelent sajtóközleményben.
„Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy súlyos esetekben mely immunsejtek aktiválódnak, és milyen módon játszik szerepet az endotélium a betegség előrehaladásában” – magyarázta Christine Falk professzor, a Hannoveri Orvosi Iskola (MHH) és a Német Fertőzéskutató Intézet (DZIF) szakértője. Számos klinikai tünet, mint például a tüdő ereinek sorvadása és az akut légzési distressz szindróma, az endotéliumra gyakorolt hatásra utal.
Az endotélium az erek belső részét fedő, vékony sejtréteg, amelynek feladata a megfelelő értágulás és -összehúzódás biztosítása, szövetek védelme a mérgező anyagokkal szemben, és a gyulladás és véralvadási folyamatok szabályozása.
A tudósok 25 súlyos COVID-19-ben szenvedő beteget és 17 gyógyult beteget vizsgáltak meg, mindkét csoport megjárta az intenzív osztályt. Be tudták bizonyítani, hogy a betegség súlyossága összefügg az endotélium-réteg átszakadásával, és mérhető a gyulladásos és endoteliális plazmafehérjék vizsgálatával. Úgy tűnik, hogy mindez a betegség súlyos formájához kapcsolódik, amelyet erős gyulladásos folyamatok jellemeznek, és amelyben az endotélium tartósan károsodik. Ezen felül az is feltételezhető, hogy a súlyos covidosok felépülése ennek az endotélium-gátnak a regenerációjához kapcsolódik.
„Sikerült kimutatnunk, hogy a koronavírus-fertőzésben szenvedő intenzív osztályos betegek plazmafehérje-profiljuk alapján különböző csoportokba sorolhatók, amelyek összefüggésben állnak a betegség súlyosságával” – magyarázta Louisa Ruhl, a Signal Transduction and Targeted Therapy szakfolyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. Ez a megállapítás nagy jelentőséggel bír a súlyos COVID-19 lehetséges biomarkereinek azonosításában, valamint új terápiás lehetőségek kidolgozásában és használatában.
