A magyar lakosság mind jobb védettségének elérése és az oltási program iránti közbizalom erősítése érdekében a jelenlegi, nem transzparens módon létrejött, tudományos alátámasztás nélküli, több ponton aggályos eljárásrendet véleményünk szerint célszerű fejleszteni és pontosítani. Ehhez egy részletes szakmai véleményt készítettünk, melyben tisztázzuk a harmadik oltás orvosi indokait, kiemeljük a veszélyeztetett csoportokat, ismertetjük a harmadik oltás beadására vonatkozó immunológiai és – egyelőre kevés – empirikus adatot, valamint áttekintjük a nemzetközi gyakorlatot és prioritásokat – írják szakmai ajánlásukban hazai kutatóorvosok, immunológusok.
A nyílt levelet Dr. Balkányi László PhD, orvosi tudásmérnök, Dr. Falus András DSc, immunológus, professzor emeritus, akadémikus, Dr. Ferenci Tamás PhD, klinikai biostatisztikus, habilitált egyetemi docens, Dr. Rékassy Balázs MSc, orvos, egészségügyi menedzser, Dr. Sarkadi Balázs DSc, kutatóorvos, akadémikus, valamint Dr. Weltner János, orvos jegyzi.
A szakértők szerint elsődleges feladat a következő csoportok védettségének biztosítása:
- az oltott, de valamilyen okból antitest védettséggel nem rendelkezők, valamint a 60 év feletti, Sinopharm vakcinával oltott idősek
- azok, akik egyáltalán semmilyen oltást nem kaptak még; mindehhez szükséges a vakcina visszautasítás okainak jobb megértése, az átoltottság területi, demográfiai, szocioökonómiai egyenlőtlenségeinek feltárása
- nagy kockázatú (pl. immunhiányos vagy szervátültetett) betegek, fokozott kockázatnak kitett csoportok
Ezután érdemes csak a harmadik oltásban általános populáció szintjén gondolkozni – és azt is úgy, hogy egy teljes transzparencia mellett működő, független szakértői grémiumot állítanak fel, mely a harmadik oltás kérdését, illetve a betegségen átesettek oltásának kérdését folyamatosan vizsgálja, és tudományos bizonyítékokon nyugvó javaslatokat tesz.
A kutatók erős kritikát fogalmaztak meg a már megjelent eljárásrenddel kapcsolatban is. „A most kiadott irányelvben egyetlen irodalmi hivatkozás található (az sem az ajánlás tartalmi részéhez kapcsolódóan),
még csak mellékletként vagy háttéranyagként sem érhető el semmilyen szakmai alátámasztás.
Bár a szöveg hivatkozik arra, hogy „szakmai szervezetekkel, szakemberekkel” egyeztetve készült, egyetlen szakmai szervezet vagy szakember neve sincs feltüntetve, így nem tudható, hogy kik, és milyen alapon fogalmazták meg a közzétett ajánlásokat. Egy szakmai ajánlás hitelességének alapeleme a transzparencia és a tudományos megalapozottság. Ez különösen fontos egy népegészségügyi kérdést szabályozó irányelv esetében, még inkább egy ilyen súlyú, össztársadalmi ügyben.”
A kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy kevés empirikus vizsgálat érhető el a szakirodalomban ebben a témában. Ezek nagyobb része is olyan, amelyben nem a harmadik, hanem a második oltást változtatták meg az elsőhöz képest. Ennek eredetileg jórészt nem orvosi, hanem logisztikai okai voltak: amennyiben szűkösség van a vakcinákból, akkor lényegesen egyszerűbb, ha nem szükséges mindenkinek ugyanolyan oltást adni, mint amit először kapott. Ezen túl, ha egy felmerülő – valódi vagy érzékelt – biztonsági aggodalom miatt megcsappan az oltási hajlandóság, de csak bizonyos oltás vagy oltások iránt, akkor is fontos lehet, hogy az alanynak más oltás is felajánlható legyen. Az ilyen vizsgálatokból is értékes információk származnak az oltások keverésére, illetve adott esetben
az időzítésére vonatkozóan is, de hangsúlyozni kell, hogy ezek nem közvetlenül a harmadik oltás kérdésére vonatkoznak.
A részletes nyílt levél és a szakmai ajánlások ide kattintva érhetők el.
