Szappanbuborékok felszínén szállított virágporral sikerült megtermékenyítenie körtefákat egy japán kutatócsoportnak – számolt be róla a BBC hírportálja.
A méhek számának globális csökkenése miatt kutatnak régóta a beporzás alternatív útjai után. Most japán kutatók buborékágyúból fújták ki a finom gömböcskéket, melyek 95 százalékban sikeresen porozták be a körtefák virágait. Jelenleg a beporzó szappanbuborékokat kilövő drónokat tesztelik.
A beporzás sok gyümölcs- és zöldségféle termesztésének alapja, ezért a kutatók többféle módszert megvizsgáltak már. Amikor drónok közvetlenül szórtak pollent a növényekre, az eljárás közben károsították a virágokat, noha csak két centiméteresek voltak.
Mijako Eidzsiro, a japán Tudományos és Technológiai Kutatóintézet munkatársa egy nap az otthonukhoz közeli parkban játszott a kisfiával, buborékokat fújtak. Az egyik buborék a gyerek arcára szállt, Mijako innen merítette az ötletet.
„A fiam arcának semmi baja se lett a buboréktól, ezért az jutott eszembe, hogy a virágoknak se ártana a szappanbuborék és ideális szállítója lehetne a pollennek” – mondta.
Laboratóriumban mikroszkóppal megállapították, hogy a buborék valóban szállítja a virágport. Mijako és kollégái olyan „kémiailag feljavított” buborékot fejlesztettek ki, amelyiknek darabja akár 2000 virágporszemet is szállít.
A találmányt egy körtéskertben próbálták ki. A buborékok kilövése után mintegy két héttel jelentek meg a gyümölcskezdemények nagyjából olyan mennyiségben, mint amikor méhek nélkül, kézzel, tollseprűvel porozzák be a gyümölcsfákat.
„Nem volt jelentős különbség a kézi és a szappanbuborékos porzás sikere között, az utóbbi nagyjából 95 százalékot ért el az előbbihez képest” – magyarázta Mijako.
Persze alapvetően nem ilyen pótmegoldásokat kellene kitalálnunk, hanem azon dolgoznunk, hogy megmentsük a méheket, de nem árt felkészülni a legrosszabbra sem. A beporzók ugyanis tömegesen pusztulnak. Nem csak a háziméhekről van szó, hanem például 700 vadon élő rokonukról, lepke-, légy-, szúnyog-, bogár- és egyéb rovarfajok ezreiről, amelyek számtalan vad- és haszonnövény szaporodását biztosítják.
Magyarországon a legfontosabb beporzóink a méhek: 700 vadon élő fajuk őshonos, „létszámra” viszont értelemszerűen a nyugati háziméh, más néven mézelő méh állománya a legjelentősebb. Azt is mondhatjuk, mézelőméh-nagyhatalom vagyunk,
Termesztett haszonnövényeink mintegy egyharmada kizárólag szélbeporzású, a másik kétharmad 60–70 százalékának termés és/vagy magképzéséhez az állatok is bőségesen hozzájárulnak, 15 százaléka pedig teljes egészében ki van nekik szolgáltatva.
A buborékos rendszernek is megvannak még a maga hibái: egyelőre nem tudják a kutatók sem, hogyan oldják meg a beporzást, ha szeles vagy esős az idő. Így tényleg ehelyett inkább a beporzók védelmére kellene koncentrálni.
