Tudomány zöldövezet

Ha nem sikerül megmenteni a méheket, ezzel a módszerrel túlélhetünk

Korábban a témában:

Szappanbuborékok felszínén szállított virágporral sikerült megtermékenyítenie körtefákat egy japán kutatócsoportnak – számolt be róla a BBC hírportálja.

A méhek számának globális csökkenése miatt kutatnak régóta a beporzás alternatív útjai után. Most japán kutatók buborékágyúból fújták ki a finom gömböcskéket, melyek 95 százalékban sikeresen porozták be a körtefák virágait. Jelenleg a beporzó szappanbuborékokat kilövő drónokat tesztelik.

Az erdők nélkül elpusztulnak a beporzók, mi pedig éhen halunk
Vannak olyan országok, ahol egyes méhfajok csak az erdőkben találhatók meg.

A beporzás sok gyümölcs- és zöldségféle termesztésének alapja, ezért a kutatók többféle módszert megvizsgáltak már. Amikor drónok közvetlenül szórtak pollent a növényekre, az eljárás közben károsították a virágokat, noha csak két centiméteresek voltak.

Mijako Eidzsiro, a japán Tudományos és Technológiai Kutatóintézet munkatársa egy nap az otthonukhoz közeli parkban játszott a kisfiával, buborékokat fújtak. Az egyik buborék a gyerek arcára szállt, Mijako innen merítette az ötletet.

„A fiam arcának semmi baja se lett a buboréktól, ezért az jutott eszembe, hogy a virágoknak se ártana a szappanbuborék és ideális szállítója lehetne a pollennek” – mondta.

Kép: Getty Images

Laboratóriumban mikroszkóppal megállapították, hogy a buborék valóban szállítja a virágport. Mijako és kollégái olyan „kémiailag feljavított” buborékot fejlesztettek ki, amelyiknek darabja akár 2000 virágporszemet is szállít.

A találmányt egy körtéskertben próbálták ki. A buborékok kilövése után mintegy két héttel jelentek meg a gyümölcskezdemények nagyjából olyan mennyiségben, mint amikor méhek nélkül, kézzel, tollseprűvel porozzák be a gyümölcsfákat.

„Nem volt jelentős különbség a kézi és a szappanbuborékos porzás sikere között, az utóbbi nagyjából 95 százalékot ért el az előbbihez képest” – magyarázta Mijako.

Drónokkal két méteres magasságból 90 százalékos volt a sikerráta.Persze alapvetően nem ilyen pótmegoldásokat kellene kitalálnunk, hanem azon dolgoznunk, hogy megmentsük a méheket, de nem árt felkészülni a legrosszabbra sem. A beporzók ugyanis tömegesen pusztulnak. Nem csak a háziméhekről van szó, hanem például 700 vadon élő rokonukról, lepke-, légy-, szúnyog-, bogár- és egyéb rovarfajok ezreiről, amelyek számtalan vad- és haszonnövény szaporodását biztosítják.

Nagy baj lehet, a méhpusztulás csak a jéghegy csúcsa
Gondoljunk a koronavírus-pánik lendületében kiürült élelmiszerboltokra: ez állandósulhat, ha nem állítjuk meg a beporzó rovarok tömeges pusztulását.

Magyarországon a legfontosabb beporzóink a méhek: 700 vadon élő fajuk őshonos, „létszámra” viszont értelemszerűen a nyugati háziméh, más néven mézelő méh állománya a legjelentősebb. Azt is mondhatjuk, mézelőméh-nagyhatalom vagyunk,

a több mint egymillió magyar méhcsalád az ország területére vetítve a legek közé tartozik Európában.

Termesztett haszonnövényeink mintegy egyharmada kizárólag szélbeporzású, a másik kétharmad 60–70 százalékának termés és/vagy magképzéséhez az állatok is bőségesen hozzájárulnak, 15 százaléka pedig teljes egészében ki van nekik szolgáltatva.

A buborékos rendszernek is megvannak még a maga hibái: egyelőre nem tudják a kutatók sem, hogyan oldják meg a beporzást, ha szeles vagy esős az idő. Így tényleg ehelyett inkább a beporzók védelmére kellene koncentrálni.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.