A négy orvosi egyetem összefogásában lezajlott egy országot átívelő tesztelés. Arról, hogy mennyi tesztből lehet biztonságos eredményeket megállapítani, Simon Péter elmondta: „megbízható tesztek használatával közel 20 000 mintavétel mellett matematikailag nagy biztonsággal megállapítható, hogy mennyien fertőződtek meg országosan. Ez a mintavételi szám 5-10 százalékos fertőzöttséget jó eséllyel pontosan kimutat. Ugyanakkor már
nehezebb a dolgunk, ha az embereknek csupán ezreléke esett át a fertőzésen, hiszen akkor érezhetően nehezebb megtalálni az átfertőzött alanyokat.
Tehát, ha nagyon kevesen fertőződtek meg, a biztosabb kimutatásukhoz több mintavétel kell.”
Nem valószínű, hogy egyhamar országosan nyájimmunitás alakul ki. „A modellek nem kedvezőek ebből a szempontból. Én magam is jó pár modellt megnéztem, szimulációkat futtattam, és az látszik, hogy
ilyen mértékű járványügyi korlátozások mellett nagyon nehéz nyájimmunitást elérni.
Egyesek szerint 60-70 százalékos védettség kell a nyájimmunitás kialakulásához, amit eddig egyetlen ország járványügyi modellje alapján sem lehetett elérni” – tette hozzá Simon Péter.
A december óta tartó járványhelyzet során számos forgatókönyvről, megoldási stratégiáról hallottunk. Arról, hogy miért nincsen egy jól működő bevált recept, Simon Péter elmondta: „a járványok lefutásának modellezésekor csak az adott pillanat paramétereit lehet ismerni.
Mivel a tényezők a járvány alakulásával együtt változnak, azok számadatait csupán becsülni lehet.
Szerintem nincs olyan járvány, aminek a lefutását az elejétől kezdve meg lehet mondani. A paraméterek olyan széles skálán mozoghatnak, hogy idő kell, amíg megismerjük a folyamatot annyira, hogy vissza tudjunk következtetni a paraméterek értékére. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a járványok lefolyásával foglalkozó modellek néhány főbb paraméterből állnak, de a valóságban sok részletet kell figyelembe venni: például a népsűrűséget és az egyes emberek útvonalait. Ezeket a modellalkotásnál további tényezőkre kell bontani: a népsűrűség nem csupán egy szám, hanem területenkénti eloszlással kell számolni, és így tovább.”
A szakember szerint sok esetben a tapasztalat előbb mutatja meg a helyesnek tűnő irányt, mint a modellek. Arra például nem lehet matematikai modellekkel keresni a választ, hogy egy maszkban a vírusok hogyan reagálnak, tovább jutnak és fertőznek-e. Arra viszont a matematika jó eséllyel ad választ, hogy a maszk által csökkentett fertőzési ráta hogyan befolyásolja a járvány terjedését. E szerint helyes használat mellett jelentősen csökkenthetik a fertőzést a fizikai akadályok, ebben az esetben már a maszkok alkalmazása is.
A teljes cikk az ELTE honlapján olvasható.
