Az amazonasi esőerdőről az ember azt hinné, nem tűzveszélyes terület, hiszen alapvetően nedves, csapadékos a klímája. Csakhogy az erdő egy része már olyan, úgynevezett átmeneti éghajlati övbe esik, ahol van száraz időszak. Július és október között nincs mindennap esőzés, ezért korábban is előfordultak erdőtüzek, de nem olyan mértékben, mint amilyet most tapasztalunk. Az esőerdő területén az idei száraz időszakban 84 százalékkal több a tűzeset, mint tavaly ugyanekkor. Év eleje óta például 72 ezer helyen ég a „Föld tüdeje”, miközben az INPE, a brazíliai űrkutatási hivatal szerint tavaly csupán 40 ezer tűz volt ebben az időszakban.
Ember okozhatta a tüzeket
„Az erdőtüzek hozzátartoznak az erdőkhöz, a tajgán például gyakran villámlás okoz ilyesmit” – mondta el a 24.hu-nak Aszalós Réka, az MTA ÖBI Erdőökológiai kutatócsoportjának tudományos munkatársa. „A klímaváltozás ezt nyilvánvalóan felerősíti, de az Amazonasnál elsősorban ember okozta gyújtogatásra gyanakszanak a szakértők.”
A szándékos gyújtogatást a helyi farmereknek tulajdonítják, akiket a populista brazil elnök, Jair Bolsonaro közvetve, intézkedéseivel bátorít arra, hogy nyugodtan szerezzenek maguknak égetéses módszerrel szabad legelőterületeket abból az erdőből, amely hárommillió fajnak és egymillió őslakosnak az otthona. De a dolgozók valószínűleg nem tudták kordában tartani a lángokat. A legelőterülethez jutás ilyen módja már magában is óriási probléma, hiszen az égetéssel is csökken az erdőtakaró, de
„Az időjárás nem volt olyan más tavaly, hogy ilyen különbség legyen a két év között” – jegyezte meg Aszalós Réka. „Az esőerdőben kevés a kiépített út, nagyon magas a hőmérséklet, ami a helikopteres oltást is nehezíti. Itt szinte lehetetlen, hogy mi oltsuk el a lángokat. Az Egyesült Államokban egy esetleges erdőtűz eloltására jobban felkészült, profi tűzoltócsapatok vannak, felszerelt szakemberek. Brazíliában nem ez a helyzet.”
A brazil erdőtűz megfékezéséhez tehát sem a kutató, sem nemzetközi szakértők nem fűznek túl sok reményt, valószínűleg előbb-utóbb magától fog kihunyni, de az oltás nem sokat segít rajta.
Nagy bajban leszünk, ha nem sikerül eloltani
A brazil helyzet komoly problémát jelent nemcsak Dél-Amerikának, hanem az egész világnak is. Az amazonasi esőerdő ugyanis rengeteg szén-dioxidot köt meg és tárol el, és a Föld oxigénmennyiségének 20 százalékát termeli, ezért nem véletlenül nevezik a bolygó tüdejének. Az nagymennyiségű fa égése csak idén 228 megatonna szén-dioxidot engedett a levegőbe, ami elképesztő mennyiség. A probléma pedig nemcsak a szén-dioxid felszabadulása, hanem az is, hogy kipusztulnak azok a fák, amelyek később képesek lennének a levegőből ezt visszavenni, és újra megkötni.
Az erdőtüzek ráadásul nemcsak a növényekben, hanem a talajban eltárazott szén-dioxidot is képesek feloldani. „Ez az amazonasi esőerdő esetében nem akkora probléma, mint mondjuk Szibériában, ugyanis viszonylag vékony a talaj. A tajgán azonban az, ha a tűz eléri a tőzeges talajt, ahol több ezer éve rakódik el a szén, már nagyobb probléma” – mondta Aszalós Réka. „Ez az egész gyakorlatilag semmissé teszi a faültetéses munkákat, mert olyan ellenhatás, amire nem számítottunk. A száraz időszak, és az emberi felelőtlenség megváltoztatják a szénmérleget, az eddigi szénmegkötő területek kibocsátók lesznek.
Az ilyen erdőtüzek miatt belekerülünk egy olyan spirálba, ami felgyorsítja a klímaváltozást.
Talán nem meglepő, hogy a globális felmelegedéssel egyre több ilyen eseményre kell készülnünk.
Szibériában is nagy a gond
Ugyanúgy hallani most a szibériai erdőtüzekről is, mint az amazonasiról, ami nem sokkal kisebb probléma a bolygónak: azt hihetnénk, hogy arrafelé a bozótos ég, ahogy Kaliforniában is, ahol pár éve volt nagy probléma a terjedő tűz. Sajnos ezzel szemben mindkét országban gyakran éri el a katasztrófa a fenyveseket is, amelyek erdőtűz esetén ugyanúgy nagy mennyiségű sok szén-dioxidot tolnak vissza a levegőbe. Az esőerdő pusztulása azért óriási tragédia, mert ennek a legmagasabb a szén-dioxidmegkötő képessége a bolygó erdői közül.
A szén-dioxid levegőbe kerülése és a fapusztulás mellett az itt élő természeti népeknek, élővilágnak sem tesz jót, ha az esőerdő lángol. „Az erdőtüzek kis mértékben jót tesznek az erdőknek, megújulásra késztetik őket, ez főleg a tajga területén igaz” – mondta Aszalós Réka. „De az Amazonas esetében ez nem így van, ebben az erdőtípusban természetes módon nagyon kevés erdőtűz van, ráadásul az itt élő embereknek, állatoknak, növényeknek az élőhelye amúgy is folyamatosan csökken, az ember által gyújtott tüzek pedig tovább pusztítják ezt az élőhelyet, ami katasztrofális következményekkel jár. Ugyanezt a gyors biodiverzitás-csökkenést okozza Indonéziában az esőerdők nagyütemű levágása a pálmaolaj-termelés miatt.”
Az erdőtűznek ráadásul komoly közvetlen egészségügyi következményei is vannak: annyi szén-monoxid tartalmú füst kerül a levegőbe, ami már az emberi egészségre is káros. Nemrég érkeztek képek Sao Paolóból, ahol délután elsötétült az ég a füsttől, a környező városokban már annyira komoly a probléma, hogy károsabb a szennyeződés, mintha mindenki elszívna naponta nagyjából egy doboz cigarettát.
A politika szedi szét az esőerdőt
„Ami Brazíliában folyik, az valójában klímaháború” – jelentette ki az MTA szakértője. „Nem csak természeti, hanem politikai kérdés is. A brazil elnök tagadja a klímaváltozást, és intézkedéseivel bátorítja a mezőgazdasági dolgozókat és fakitermelőket, hogy pusztítsák az erdőt. Az esőerdők jó része nem védett terület. Az ember okozta tüzeket pedig nem nagyon lehet bizonyítani.”
A brazil kormányon jelenleg nagyon nagy a nyomás, hogy tegyen valamit az erdőtűz megfékezéséért, annak ellenére, hogy
Több ország támogatások megvonásával fenyegetőzik Brazília felé, ha nem tesz valamit, a helyi kormány pedig azt állítja, nincs erőforrása megfékezni a lángokat. Olyan hírességek is kiállnak az ügy mellett, mint például Ariana Grande vagy Leonardo DiCaprio, ez is segíthet abban, hogy a nyilvánosság figyelmét felhívják a katasztrófára, és olyan emberekhez is eljuthasson a tűz híre, akik egyébként nem figyelnének az ilyenekre.
Az átlagember is segíthet viszont abban, hogy az Amazonas megmeneküljön. „Elsősorban a politikusokra kell nyomást gyakorolni, amit meg lehet tenni olyan szervezetek támogatásán keresztül, mint a Greenpeace a Rainforest Trust vagy a WWF” – mondta Aszalós Réka. „A legtöbbet viszont akkor tehetjük, ha a klímaváltozással kapcsolatban igyekszünk helyes döntéseket hozni. Több magyar civil szervezettel dolgozunk most együtt, akik fákat ültetnek, ilyen a 10 millió fa mozgalom vagy a MyForest például, akik a civil lakosságot mozgósítják faültetésre. Ha kicsinek is tűnik, nem érdemes elbagatellizálni ezeknek a jelentőségét, mert ha sokan csinálják, kialakul az emberekben a tudatosság, lelkesek lesznek, és jobb döntéseket hoznak.” A szakértő felhívja azonban a figyelmet arra, hogy csak őshonos fákat érdemes telepíteni, hogy ne borítsuk fel az ökológiai egyensúlyt.
Főkép: Carl DE SOUZA / AFP
