Az Oxfordi Egyetem munkatársai által vezetett csapat olyan csontvázakat vizsgált, melyek a híres építménynél kerültek elő – írja az IFLScience. A szakértők a 25 emberi maradványt tanulmányozva képesek voltak megállapítani, hogy az érintett személyek hol töltötték életük nagy részét.
Az adatok alapján a többség helyi volt, és a közeli Wessexből érkezett.
Ez igencsak meglepő, hiszen az időszámítás előtti 3. évezredben a régió népcsoportjaira nem volt jellemző az ilyen mértékű mobilitás.
Sőt, a vizsgálat arra is rávilágított, hogy az érintett tíz személy valószínűleg a Preseli-hegységből érkezett, épp onnan, ahonnan a Stonhenge belső körében található kisebb kövek is származnak. Ez azt sugallja, hogy az idegenek szállíthatták az építéshez a nyersanyag egy részét. Azt ugyanakkor egyelőre nem tudni, hogy a két, egymástól igen távol élő kultúra miért hozott létre egy ilyen monumentális közös építményt.
Rick Schulting, a kutatás vezetője az IFLScience-nek azt mondta, a nyugat-walesi-wessexi kapcsolatban a miért egy igen érdekes kérdés. A szakértő hozzátette, nehéz megállapítani, hogy milyen okok miatt volt érintkezésben egymással a két népcsoport. Már csak azért is, mert kereskedelmi kapcsolatra utaló bizonyítékok nem kerültek elő.
Talán van annak értelme, hogy a Stonehenge-t azért építették fel, hogy összehozzák ezt a két közösséget
– nyilatkozta Schulting. A kutató szerint mindez találgatás, de elképzelhető, hogy családi vagy baráti kötődés alakult ki a két régió között.
A vizsgálatban a csapat a leletek stroncium-izotópjait analizálta. A növények az egyes térségekben más-más arányban veszik fel a talajból az egyes izotópokat. A növényeket elfogyasztó élőlények, például az emberek csontjaiban aztán felhalmozódnak az izotópok, ezek felmérésével pedig következtetni lehet arra, hogy az érintettek hol töltötték el életük legnagyobb részét.
Kiemelt kép: Thinkstock
