Az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ (NCAR) által vezetett új vizsgálat szerint a 2017-es Harvey hurrikánt megelőzően a Mexikói-öböl minden korábbinál melegebb volt. A szélsőséges körülmények miatt a ciklon hatalmas mennyiségű nedvességet szippanthatott fel.
Ahogy a hurrikánok az óceán felett mozognak, elősegítik a víz párolgását. Minél melegebb az óceán hőmérséklete, annál több folyadékot tud felszívni a ciklon.
A hurrikánok után általában egy hűvösebb sáv maradt az óceánban, a Harvey esetében azonban nem ez volt a helyzet. A mélyben a víz ugyanis olyan meleg volt, hogy miután a hurrikán lehűtötte a felszínt, az alsó rétegek pillanatok alatt ismét felfűtötték azt.
Kevin Trenberth, az NCAR munkatársa szerint elsőként sikerült kimutatniuk, hogy az extrém esőzés hátterében a szokásosnál gyorsabban párolgó tengervíz állt.
Ahogy a klímaváltozás tovább melegíti az óceánokat, egyre több túltöltött, a Harvey-hoz hasonló viharra számíthatunk
– nyilatkozta a kutató.
A 2017-es hurikánszezon igen mozgalmasan alakult, de a Harvey egy viszonylag elszigetelt ciklon volt. Éppen ezért Trenberth és kollégái megbízhatóan tanulmányozhatták, hogy miként nyelte el a vihar a térségben elraktározódott hőt.
A szakértők az Argo, egy automatizált, úszó mérőeszközökből álló flotta segítségével vizsgálták meg a Mexikói-öböl állapotát a Harvey előtt és után. A kutatók a csapadékmennyiség felméréséhez műholdas adatokat használtak fel.
Trenberth szerint vizsgálatuk azt bizonyítja, hogy a melegebb óceánok növelik a nagy hurrikánok kialakulásának esélyét. A szakértő hozzátette, az emberiségnek jobban fel kell készülnie az efféle szélsőséges időjárási eseményekre.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
