Tudomány

Autó alatt végzi sok sün, mióta építkeznek a Városligetben

A városligeti építkezések megkezdése óta egyre több elgázolt sün teteme fekszik a környező utak mellett. Potenciálisan viszont nemcsak a tüskéshátúak, de a mókusok, denevérek, hüllők és kétéltűek is veszélyben vannak. Mekkora veszélyt jelent az építkezés a park állatvilágára, és tesznek-e, tudnak-e tenni valamit védelmükben?
Korábban a témában:

Olvasói levél hívta fel a figyelmünket, hogy a városligeti építkezések megkezdése óta egyre több elgázolt sün teteme fekszik a környező utak mellett. Logikusan az építkezés zaja elől menekülő állatokról van szó, és potenciálisan nem csak a tüskéshátúak vannak veszélyben, a kis városi ökoszisztéma számos kisemlősnek, hüllőnek és néhány kétéltűnek is otthont ad. Akinek szárnya van, nyilván elrepül, de mi lesz például a mókusokkal, sünökkel, teknősökkel?

Ők választották élőhelynek

Budapest több mint 500 négyzetkilométeres területén egyre több őshonos, vadon élő állat találja meg számításait. A természetes élőhelyek visszaszorulásával mind több faj jelenik meg városi környezetben, persze csak azok, amelyek képesek az emberrel együtt élni.

A hiúzból soha nem lesz városlakó, de míg a sünök, mókusok, denevérek régóta velünk élnek, újabban már rókák és vaddisznók is megjelentek. Elfogadják az emberi közelség zavaró tényezőit, cserébe élelmet és élőhelyet nyernek

– magyarázza Hanga Zoltán, a Budapesti Állat és Növénykert szóvivője a 24.hu-nak.

Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője Fotó: Kovács Attila / MTI

A leginkább kedvelt területek a kisebb-nagyobb városi parkok, illetve a főváros természetes környezettel határos peremterületei.

A Városliget kapcsán fontos megjegyezni, hogy telepített parkról van szó, nem mi építettünk körbe egy természetes élőhelyet. A beköltöző állatok maguk választották az ember közelségét, éppen azért, mert elég jól alkalmazkodnak hozzá.

Nincs ok preventív beavatkozásra

A szakértő szerint nincs arra utaló adat, hogy városi parkokban folyó építkezések komoly veszélyt jelentenének a helyi élővilágra. Persze ilyenkor nagyobb a kockázat, de mentésre csak baleseti szituációban van szükség, ilyenkor a sérült állatot bárki nyugodtan beviheti a közeli állatkertbe.

Hanga Zoltán hasonlata szerint:

Kertvárosban az éjjeli nyugalom után reggel hatalmas forgalom kerekedik, mégsem gyűjtjük be a sünöket csak ezért. Az ember közelsége építkezésekkel is jár, az urbanizálódó állatok ehhez is igyekeznek alkalmazkodni.

Sokkal nagyobb károkat okoz például, ha késő ősszel, télen házbontásnál telelő denevérkolóniát fordítanak ki biztonságosnak hitt telelőhelyéről, ekkor igenis közbe kell lépni.

A kisebb, lassabb állatokat folyamatosan veszélyezteti a gázolás, a sünöket tizedeli a fűkaszálás vagy az avarégetés. Egy szó mint száz, a városligeti tereprendezés nem okoz akkora sokkot, hogy akár természet-, akár állatvédelmi okokból indokolt lenne a preventív beavatkozás.

Megkerestük a projektért felelős Városliget Zrt-t is, kérdéseink lényege az volt, tapasztalják-e a cikkünk elején vázolt problémát, illetve tesznek-e, tudnak-e valamit tenni az építkezés miatt megbolygatott terület állatainak védelmében. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Kiemelt kép: LENARTOWSKI / BSIP/AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.