Tudomány zöldövezet
San Sebastián, 2018. január 18.
Hatalmas hullám csap ki egy tengerparti sétányra az észak-spanyolországi San Sebastiánban 2018. január 18-án. (MTI/EPA/Juan Herrero)

Sötét jövő: elviselhetetlen hőhullám csaphat le hazánkra

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 04. 21. 10:00

A klímaváltozás hatására lassul a Golf-áramlás, és elméletileg teljes leállása sem elképzelhetetlen. Ha ez megtörténik, soha nem látott viharok söpörnek majd végig Európán, de a következmények jó részét még megtippelni sem tudjuk. Magyarországra elviselhetetlen forróság, hosszú, gyakori hőhullámok, villámárvizek várnak, ha nem teszünk semmit.
Korábban a témában:

Igencsak lehangoló adatokat közölt a klímaváltozással kapcsolatban az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC): a jövőben egyre gyakrabban kell szembesülnünk extrém időjárási helyzetekkel.

Az emberi hatások miatt kialakuló klímaváltozás bizonyítottan sok csapadékot és villámárvizeket, a tengerszint emelkedése miatt part menti áradásokat, valamint hőhullámokat okoz Európában, Ausztráliában és Kínában. Nő az erdőtüzek és a bozóttüzek kialakulásának kockázata, illetve a testület alaposabb vizsgálatokat sürget a Golf-áramlat gyengülése miatt.

Az MTA honlapján is tükrözött közleményt itt olvashatja, minket e roppant összetett kérdéskör két részlete érdekelt: hogyan állíthat le a felmelegedés egy emberi ésszel szinte felfoghatatlan erejű és méretű áramlatot, ennek milyen következményei lennének, illetve mit jelentenek az időjárási szélsőségek Magyarországon?

Fűti a kontinenst, szabályozza az időjárást

A Golf-áramlat alapvetően befolyásolja az Észak-Atlanti térség időjárását: sokan attól tartanak, hiányában jégkorszak köszönt térségünkre. Ennél azonban bonyolultabb a helyzet, ami soha nem látott brutális viharokat okozna főleg Észak-Amerika keleti és Európa nyugati részén, de a hatások többségét ma még előrejelezni sem tudjuk. És ez az igazán veszélyes.

A Golf-, vagy Atlanti-áramlatot elképzelhetjük úgy, mint egy hatalmas, észak-déli irányba futó folyót az óceánban, aminek mozgását alapvetően a hőmérséklet illetve a sókoncentráció észak-dél irányú különbségei határoznak meg. A hideg víz nagyobb sűrűségénél fogva lesüllyed, helyére az Egyenlítő környékéről érkező meleg víz áramlik, nagyon egyszerűen fogalmazva ez az északi „szívóerő” tartja fenn a folyamatot. Nagyjából így néz ki:

Az áramlat szállította hőnek köszönhetjük, hogy Európában télen nem kell a Szibériában tapasztalt hideggel megbirkóznunk, és az év nagy részében a nyugatról érkező légtömegek csapadékban gazdagok.

Ha beáll az egyensúly, leáll a mozgás

Nézzük akkor, hogyan rombol mindebbe a klímaváltozás:

A felmelegedéssel olvad a jégtakaró, és a klímaváltozás hatására az Atlanti-óceán északi részén több lett a csapadék. Az áramlat északi, leszálló ágánál tehát egyre több édesvíz kerül a tengerbe, ezáltal csökken a sókoncentrációja, míg a délről kiinduló meleg vízé az erős párolgás miatt egyre nagyobb

– magyarázza a 24.hu-nak Mika János éghajlatkutató, az Eszterházy Károly Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.

Egy idő után a sűrűség észak-déli irányú eltérése kiegyenlítheti a hőmérsékletből adódó különbséget, mert a híg hideg víz nem tud a sósabb, ezért sűrűbb meleg alá bukni. Az áramlat lassul és elméletben le is állhat, de a professzor szerint, ha ez egyáltalán megtörténik, az sem ebben az évszázadban lesz.

Jelenleg a Golf-áramlat leállása csak elméleti lehetőség, ám a szállítószalag gyengülését, lassulását közvetett bizonyítékokra támaszkodva tényként kezelhetjük. A gigantikus szállítószalag leállása pedig katasztrofális következményekkel járhat.

Hatására 10-15 fokkal lenne hidegebb a grönlandi térség, de a kontinensen az éghajlatváltozás miatt folytatódna a felmelegedés. Az óriási hőmérsékletkülönbség olyan extrém időjárási helyzeteket generálna Európában, amelyeket még előre jósolni sem tudunk. Annyi biztos, hogy a mostaninál sokkal erősebb ciklonok alakulnának ki

– mondja a professzor.

Elviselhetetlen hőség Magyarországon

Hagyjuk most magára a Golf-áramlatot, nézzük a cikkünk elején feltett másik kérdést: maga a klímaváltozás milyen extrém helyzeteket idézhet elő Magyarországon? Nagyon általánosan fogalmazva azt mondhatjuk, sok időjárási szélsőség erősödik, mások gyengülnek, míg egy kis részük megszűnik.

Fotó: 24.hu / Bielik István
Fotó: 24.hu / Bielik István

A rendszertelenül, egyszerre kis területen lezúduló nagy mennyiségű csapadék egyre gyakrabban okoz majd villámárvizeket. Mivel pedig a télen várható csapadéktöbblet nagy része elfolyik anélkül, hogy a talajba szivárogna, a nyári időszak várható csapadékhiányát nem tudja kiegyenlíteni, így a szárazság gyakorisága nőni fog.

Hazánkra vetítve, a legveszélyesebbnek talán az egyre erősebb és tovább kitartó hőhullámokat tekinthetjük, és nem is az a lényeg, hány fok van a nap legmelegebb órájában. Az emberi szervezet ugyanis 24 órás ciklus alapján működik, nem okoz problémát a napközbeni 40 fok sem, ha éjjel kellemes 15 fokban pihenhet.

A baj akkor van, ha a napi középhőmérséklet magas, mert ez állandó terhelést jelent. Jelenleg az Országos Meteorológiai Szolgálat akkor adja ki a legmagasabb fokú hőségriadót, ha a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három napon keresztül meghaladja a 27 Celsius-fokot.

Az ilyen időszakok lesznek egyre sűrűbbek és hosszabbak, és ha semmin nem változtatunk, az értékek még magasabbra kúsznak, 2100-ra a mért hőmérsékletek 4-5, míg az ember hőérzete hét fokkal lesz magasabb

– emeli ki Mika János.

Nagyon komoly, sőt halálos probléma: 2003-ban a hőségriasztás európai bevezetése előtt évben, kontinensünkön 70 ezer ember idő előtti halálát okozta a hőség.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Juan Herrero

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.