Igencsak lehangoló adatokat közölt a klímaváltozással kapcsolatban az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC):
Az emberi hatások miatt kialakuló klímaváltozás bizonyítottan sok csapadékot és villámárvizeket, a tengerszint emelkedése miatt part menti áradásokat, valamint hőhullámokat okoz Európában, Ausztráliában és Kínában. Nő az erdőtüzek és a bozóttüzek kialakulásának kockázata, illetve a testület alaposabb vizsgálatokat sürget a Golf-áramlat gyengülése miatt.
Az MTA honlapján is tükrözött közleményt itt olvashatja, minket e roppant összetett kérdéskör két részlete érdekelt: hogyan állíthat le a felmelegedés egy emberi ésszel szinte felfoghatatlan erejű és méretű áramlatot, ennek milyen következményei lennének, illetve mit jelentenek az időjárási szélsőségek Magyarországon?
Fűti a kontinenst, szabályozza az időjárást
A Golf-áramlat alapvetően befolyásolja az Észak-Atlanti térség időjárását: sokan attól tartanak, hiányában jégkorszak köszönt térségünkre. Ennél azonban bonyolultabb a helyzet, ami soha nem látott brutális viharokat okozna főleg Észak-Amerika keleti és Európa nyugati részén, de
A Golf-, vagy Atlanti-áramlatot elképzelhetjük úgy, mint egy hatalmas, észak-déli irányba futó folyót az óceánban, aminek mozgását alapvetően a hőmérséklet illetve a sókoncentráció észak-dél irányú különbségei határoznak meg. A hideg víz nagyobb sűrűségénél fogva lesüllyed, helyére az Egyenlítő környékéről érkező meleg víz áramlik, nagyon egyszerűen fogalmazva ez az északi „szívóerő” tartja fenn a folyamatot. Nagyjából így néz ki:
Az áramlat szállította hőnek köszönhetjük, hogy Európában télen nem kell a Szibériában tapasztalt hideggel megbirkóznunk, és az év nagy részében a nyugatról érkező légtömegek csapadékban gazdagok.
Ha beáll az egyensúly, leáll a mozgás
Nézzük akkor, hogyan rombol mindebbe a klímaváltozás:
A felmelegedéssel olvad a jégtakaró, és a klímaváltozás hatására az Atlanti-óceán északi részén több lett a csapadék. Az áramlat északi, leszálló ágánál tehát egyre több édesvíz kerül a tengerbe, ezáltal csökken a sókoncentrációja, míg a délről kiinduló meleg vízé az erős párolgás miatt egyre nagyobb
– magyarázza a 24.hu-nak Mika János éghajlatkutató, az Eszterházy Károly Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.
Egy idő után a sűrűség észak-déli irányú eltérése kiegyenlítheti a hőmérsékletből adódó különbséget, mert a híg hideg víz nem tud a sósabb, ezért sűrűbb meleg alá bukni. Az áramlat lassul és elméletben le is állhat, de a professzor szerint, ha ez egyáltalán megtörténik, az sem ebben az évszázadban lesz.
Jelenleg a Golf-áramlat leállása csak elméleti lehetőség, ám a szállítószalag gyengülését, lassulását közvetett bizonyítékokra támaszkodva tényként kezelhetjük. A gigantikus szállítószalag leállása pedig katasztrofális következményekkel járhat.
Hatására 10-15 fokkal lenne hidegebb a grönlandi térség, de a kontinensen az éghajlatváltozás miatt folytatódna a felmelegedés. Az óriási hőmérsékletkülönbség olyan extrém időjárási helyzeteket generálna Európában, amelyeket még előre jósolni sem tudunk. Annyi biztos, hogy a mostaninál sokkal erősebb ciklonok alakulnának ki
– mondja a professzor.
Elviselhetetlen hőség Magyarországon
Hagyjuk most magára a Golf-áramlatot, nézzük a cikkünk elején feltett másik kérdést: maga a klímaváltozás milyen extrém helyzeteket idézhet elő Magyarországon? Nagyon általánosan fogalmazva azt mondhatjuk, sok időjárási szélsőség erősödik, mások gyengülnek, míg egy kis részük megszűnik.
A rendszertelenül, egyszerre kis területen lezúduló nagy mennyiségű csapadék egyre gyakrabban okoz majd villámárvizeket. Mivel pedig a télen várható csapadéktöbblet nagy része elfolyik anélkül, hogy a talajba szivárogna, a nyári időszak várható csapadékhiányát nem tudja kiegyenlíteni, így
Hazánkra vetítve, a legveszélyesebbnek talán az egyre erősebb és tovább kitartó hőhullámokat tekinthetjük, és nem is az a lényeg, hány fok van a nap legmelegebb órájában. Az emberi szervezet ugyanis 24 órás ciklus alapján működik, nem okoz problémát a napközbeni 40 fok sem, ha éjjel kellemes 15 fokban pihenhet.
A baj akkor van, ha a napi középhőmérséklet magas, mert ez állandó terhelést jelent. Jelenleg az Országos Meteorológiai Szolgálat akkor adja ki a legmagasabb fokú hőségriadót, ha a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három napon keresztül meghaladja a 27 Celsius-fokot.
Az ilyen időszakok lesznek egyre sűrűbbek és hosszabbak, és ha semmin nem változtatunk, az értékek még magasabbra kúsznak, 2100-ra a mért hőmérsékletek 4-5, míg az ember hőérzete hét fokkal lesz magasabb
– emeli ki Mika János.
Nagyon komoly, sőt halálos probléma: 2003-ban a hőségriasztás európai bevezetése előtt évben, kontinensünkön 70 ezer ember idő előtti halálát okozta a hőség.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Juan Herrero
