Robert Liu, az Emory Egyetem szakértője és a csapat tagja szerint olyan volt, mintha távkapcsolóval irányították volna az agyat, hogy párkapcsolatot alakítson ki.
Bár a pár kiválasztás a rágcsálóknál nem teljesen olyan, mint az embereknél, Liuék mégis abban bíznak, hogy a jelenség idegsejti háttere sokban hasonlít az emberi szerelem kialakulásának neurális folyamatára.
A csapat először elektródákat helyezett a nőstények agyába, hogy megfigyeljék, mely hálózatok aktívak természetes párválasztás és párzás közben. A kutatók felfedezték, hogy az egyik specifikus régió kapcsolatai a párzás után, illetve az élőlények érintkezése közben élénkebbé váltak.
A csapat felfedezte, hogy a prefrontális kéreg, azaz a döntéshozásért és végrehajtó funkciókért felelős régió egy periodikusan változó – vagyis oszcilláló – neuroncsoportja egy szomszédos terület, a nucleus accumbens, azaz az örömhöz, jutalomhoz és függőséghez kapcsolódó régió neuronjait szabályozta.
A csapat azt is kimutatta, hogy a hímek fizikai jellemzői, például a szaguk és a hangjuk mind jutalomként rögzültek a nőstényeknél.
Szerelem első látásra
Miután a csapat azonosította a “szerelembeesést” irányító hálózatot, a szakértők úgy döntöttek, hogy optogenetikai eszközzel teszik aktiválhatóvá azt. Hogy ezt megtehessék, géneket helyeztek a prefrontális kéreg neuronjaiba, melyek fény hatására bekapcsolták az idegsejteket. Ezután az érintett régiót fényhatásoknak tették ki.
A kísérlet során a párzási oszcilláció frekvenciáján stimulálták a neuronokat, hogy a jutalmazó rendszerhez kapcsolódjanak. A teszt után a nőstényeknek esélyt adtak, hogy a párválasztáskor egy korábban nem látott, vagy egy már ismert hím mellett döntsenek.
A 12 nőstényből 10 választott már ismerős partnert, a 10 példányos kontrollcsoportban azonban csupán 3.
Úgy gondoljuk, hogy valószínűleg ugyanezen agyterületek vonódnak be, amikor az emberek szerelembe esnek, de nem csak ezek a területek lehetnek érintettek
– jelentette ki Liu. A kutató hozzátette, mind az emberek, mind a pockok esetében úgy vélik, más régiók is szerepet kaphatnak.
Liu kollégáival újabb vizsgálatokat tervez, hogy felmérje, hogy az egyes szociális információk, például a potenciális pár szaga és hangja miként továbbítódnak a jutalmazási régióba. A csapat azt is elemzi majd, hogy az oxitocin hogyan könnyíti meg a kommunikációt az agy egyes területei közt, amikor az ember egy preferált személy közelében van.
