Magyarország 1941. június 26-án hadat üzent a Szovjetuniónak, decemberben pedig Nagy-Britanniának és az Amerikai Egyesült Államoknak. Ettől kezdve nem volt kérdés, hogy ha a háború rosszul alakul, bizony hazánk sem ússza meg a légi támadásokat. Szinte mindenhol azt olvasni, az első csapást 1944. április 3-án mérte Budapestre a brit és az amerikai légierő. Tény, hogy ez volt a szűni nem akaró rémálom kezdete, de az első bombát a szovjetektől kaptuk 1942 szeptemberében.
A szovjet távolsági bombázók 12 bombát dobtak Kispestre, 17-et pedig a Városmajorra és a Rózsadombra: 11 ember meghalt, 61 megsebesült. Nem a károk, hanem a lélektani hatás volt megdöbbentő, de a sokk hatására legalább felgyorsult a főváros és az ország légvédelmének felkészítése. Öt nappal később újra megjelentek a szovjet gépek, de ettől kezdve a Vörös Hadsereg légiereje már csak a földön harcoló egységek támogatására jelent meg az ország felett.
Sokáig megúsztuk
A nyugati szövetségesek 1943-ban határozták el, hogy a légi támadásokat kiterjesztik Kelet-Európára is. Az osztrák célpontokat támadó amerikai gépek Tuniszból indultak, többször átrepültek a Nyugat-Dunántúl felett, de sem ők, sem a magyar légvédelem nem nyitott tüzet. Magyarország hatékony bombázására a szicíliai partraszállással, Nápoly elfoglalásával nyílt lehetőség.
Budapest a célpont (Fortepan/National Archives)
Az amerikaiak európai főparancsnoka, Eisenhower 1943 novemberében engedélyezte Magyarország bombázását, de az első parancsot csak 1944. február 2-án adták ki: „Budapest: Budapest, Hungary I/A (Industrial) Aircraft factory”, azaz a budapesti repülőgépgyárak. Szerencsére fővárosunk felett napokig ítéletidő tombolt, az akciót így elhalasztották, majd a történelem biztosított még két hónap haladékot.
A brit hírszerzés ugyanis jelentette, hogy Hitler Magyarország megszállására készül. A szövetséges hadvezetés ezért leállította a hazánk elleni bombatámadások megkezdését: várták, hogy ellenállnak-e a magyarok. Nem álltak ellen, így 1944. március 19. utána tilalmat feloldották. Hazánk a korabeli haditechnika teljes spektrumát képes volt gyártani, így komoly célpontként kerültünk fel a szövetségesek térképére.
Országosan 20 ezer halott
Miután a Nápolytól északra állomásozó amerikai Doolittle tábornok és a 15. amerikai légi hadsereg számára feloldották a Magyarország elleni bombázási tilalmat, 1944 április 3-án lehulltak az első bombák a fővárosra. Budapest kiemelt célpont volt, tekintve közlekedési csomópont jellegét, és hogy a gyárak túlnyomó többsége is itt koncentrálódott. Öt wingnek nevezett kötelék indult útnak, ami 450 bombázót és az őket kísérő vadászrepülőket jelenti. A B-24-es Liberátorok és a B-17-es „repülő erődök” a bevetésekre átlagosan 2-2,5 tonnányi robbanóanyagot hoztak magukkal. Céljuk a Dunai Repülőgépgyár és a csepeli repülőgépmotor-gyár, valamint a ferencvárosi pályaudvar volt.
Ezt követően állandósultak a légi csapások, és bár az amerikaiak – a britekkel ellentétben – igyekeztek kerülni a tisztán polgári célpontokat, Budapesten összesen 3500 ember vesztette életét. A legtöbben, 771-en a IX. kerületben haltak meg, országszerte mintegy 20 ezer áldozatot szedtek a támadások. Csaknem tízezer amerikai gép 9400 bevetésen több mint 26 ezer tonna bombát dobott le a mai Magyarország területére.
Debrecenre hullanak a bombák (Fortepan/National Archives)
A legbrutálisabb csapás
A legnagyobb pusztítást egy félig-meddig véletlen okozta. Két amerikai kötelék indult Olaszországból, az egyik „hagyományos”, a másik gyújtóbombákat vitt, hogy a bombázás után lángba borítsák a romokat. Az első kötelék azonban tévedésből Belgrádnak vette az irányt, míg a másik, a gyújtóbombákat szállító egyedül ért a már megszokott Észak-Csepel és Ferencváros fölé. Rádión kértek utasítást, a válasz pedig az volt, hogy ha már ott vannak, dobják le a terhüket.
Ugyanezt a parancsot kapta a csaknem negyven perccel később felzárkózó másik kötelék is, amely a lent tomboló tűz miatt képtelen volt behatárolni a célpontokat. Iszonyú volt a szórás – fogalmaz Pataky Iván – bombák repültek a Nagyvárad térre, de még Kispestre is. 1052 ember halt meg, több ezren megsebesültek.
