Akkor az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet munkatársai egy a 3,5 millióhoz esélyt adtak annak, hogy hibáról lehet szó, az azóta eltelt két hónap kísérleteinek köszönhetően jelenleg egy a 300 millióhoz a tévedés lehetősége.
S bár a tudományosság igényeinek már a júliusi eredmények is megfeleltek, a „hivatalossághoz” szükség volt arra is, hogy ezek lektorált tanulmány formáját öltsék. A témát ismerve talán nem meglepő, hogy a két írás – az egyik a nagy hadronütköztető, a másik az ATLAS munkásságát összegzi – nem egyszerű olvasmány.
S bár részecskefizikáról van szó, mégis költőinek neveznénk, hogy a tudományos dolgozatok épp abban a Physics Letters B nevű szaklapban jelentek meg, melyben a Higgs-bozon nevét is adó Peter Higgs eredetileg felvetette az „isteni részecske” létezését.
