A gyémánt zsizsiket, latin nevén Entimus imperialist. Ausztráliában kártevőként és az egyik legnagyobb ormányosbogárféleként ismerik. Az is érdekes, hogy ormányosbogárként hosszú orrával tojásokat ültet a helyi növények szárába és leveleibe, de a tudósok egy ennél sokkal izgalmasabb tulajdonságára derítettek fényt elektronmikroszkóppal.
Kitinpáncéljukon apró gödrökben nemcsak ránézésre tűnik úgy, mintha gyémántok rejtőznének, az ott megtalálható anyag tulajdonságaiban az ékszerként viselt gyémánthoz hasonlóan viselkedik.
De persze ezek nem igazi gyémántok, mivel a gyémántok létrejöttéhez, kristályosodásához a szén igen nagy fokú nyomására lenne szükség. Ilyen nagy nyomás csak a földköpeny kéregalatti rétegeiben 140–190 km mélységben fordul elő.
A zsizsik hátán rejlő ékszerpöttyök kitinből épülnek föl gyémántszerű kristályokat alkotva. A felfedezésnek nemcsak a bogár- és ékszerkedvelők örülhetnek, hanem az anyagtudósok is, akik mesterségesen állítanának elő hasonló fotonikus kristályokat ipari célokra.
