Vannak olyan nyelvek, amit már alig használ valaki. Az ilyen nyelveknek alig van már beszélője vagy teljesen kihaltak. Az UNESCO listáján ezek is szerepelnek. Ilyen nyelv például a Bolíviában élő indiánok nyelve az uru vagy a kolumbiai totoró.
Ahogy a nyest.hu – nyelvészeti hírportál írja – egy nyelv veszélyeztetettségét három kritérium alapján határozzák meg. Egyik ezek közül a beszélők száma, a másik a beszélők életkora, a harmadik, hogy a következő generációnak milyen arányban adják tovább a nyelvet.
Ebben az értelemben egy milliós nyelv is veszélyeztetettnek számít, ha már csak a 70 év felettiek beszélik.
Ilyen bizonytalan jövőjű nyelv a pikárd. Amelynek 700 ezer beszélője van még, de hihetetlenül olvad bele a francia nyelvbe. A középkorban még komoly irodalma volt, de mára már folyamatosan veszti el pozícióját, beszélni csak az 50 felettiek tudják.
A romani nyelvet, a cigányság hagyományos nyelvét is számon tartja a lista. 2,5 millióan beszélik a romanit Európában, de szinte csak az idősebb korosztály. A zsidóság nyelve, a jiddis sincs jobb helyzetben (a jiddist jelenleg 3 millióan beszélik anyanyelvükként). A százezres beszélőszámmal rendelkező finnugor nyelvek, az ezra, moksa, mari, az udmurt és a komi is kivétel nélkül erősen veszélyeztetettnek számítanak.
Ahhoz, hogy összehasonlíthassuk a fent említett számokat, a nem fenyegetett nyelvekkel a veszélyben lévőket, tudnunk kell, hogy a legtöbben a világban ma kínaian szólalnak meg, mintegy egymilliárdan. A magyar a világon a 62. legbeszéltebb nyelv, az uráli nyelvcsalád legnépesebb tagja. Becslések alapján 15,5 millióan használják.
