A Budavári Sikló egyik végállomása az Alagút Duna-parti bejáratánál, a másik a Budavári-palota és a Sándor-palota között található. A legelső, még gőzüzemű siklót Széchenyi Ödön indítványozására építették 1868 és 1870 között. A tervezője Wohlfahrt Henrik volt.
Valójában a várban dolgozó emberek helyzetének megkönnyítésére épült, hiszen nekik elegük volt abból, hogy minden nap fel kellett „mászniuk” a hivatalba. Eleinte Budai Hegypályának nevezték.
Jelentőségét jelzi, hogy 1928-ig, az autóbusz-közlekedés beindulásáig az I. kerületben ez a vasút volt az egyetlen tömegközlekedési lehetőség a Vár megközelítéséhez.
Gellért és Margit:
1986. július 4-én már villanymotor-hajtású vasútként indult újra, ugyanis a II. világháborúban komolyan megsérült a bombázások miatt (az alsó állomás egyébként sértetlen maradt). Eddig az évig számtalan terv készült az újraindítására.
Ma kifejezetten szép látványt nyújt, hiszen 2009-ben felújították a kocsikat (is). Aki gyalog akar felmenni az Alagúttól, az a másik oldalon a Király-lépcsőn ezt megteheti.
Ami a technikai részleteket illeti: a kocsik lépcsőzetes szerkezetűek, a szintkülönbség 50 méter, az emelkedés szöge 48 százalékos, hossza 95 méter. Kocsinként egyszerre 24 utast lehet szállítani.
És egy kicsit gyorsabban:
Jelenleg 1 másodperc alatt 1,5 métert tesz meg a kocsi (eleinte 3 méter volt ez a szám). Ez azt jelenti, hogy 63 másodperc alatt már meg is tesszük az utat. Az Alagút felőli pályát Északinak nevezik, itt BS 1 – Margit közlekedik, a másik sínen BS 2 – Gellért néven a másik kocsi.
A sikló egyik kocsija lefelé, a másik vele párhuzamosan felfelé indul el. Minden nap reggel fél 8-tól este 10-ig közlekedik. Manapság évi 500 ezer és 1 millió ember használja – a jegy egy picit talán drága (840 forint csak egy útra).
AJÁNLOTT LINK:
Légifotó a Siklóról (legifoto.hu)
A Budavári Siklóról (wikipedia.hu)
A BKV menetrendje a Siklóra (bkv.hu)
A Siklóról (budapest.varosom.hu)
A Sikló története (retrofeeling.blog.hu)
