Tech mobilteszt

Jár a taps, amiért az LG bevállalta ezt a formabontó telefont

Ivándi Szabó Balázs / 24.hu
Ivándi Szabó Balázs / 24.hu
Régen minden jobb volt, vagy ha nem is, legalább izgalmasabb, főleg a mobilok formáját illetően. Az érintőkijelzős okostelefonok elterjedésével nem sok választása maradt a gyártóknak, mint a minél nagyobb tepsik gyártása: elöl kijelző, hátul kamera, szinte már sehol nincsenek nagy meglepetések – az LG ezen próbált csavarni egy kicsit a Wing névre keresztelt okostelefonnal. Bár jó eséllyel ők is tudják, hogy nem ezzel fognak bankot robbantani, de legalább próbálkoznak.

Mielőtt belevágnánk az LG Wing kivesézésébe, még egy kicsit nosztalgiázzunk: emlékszünk még, másfél évtizeddel ezelőtt milyen jó érzés volt használni a különböző kinyitható, kicsúsztatható mobilokat, főleg, ha rugós volt a mechanika? A dél-koreai gyártó készüléke részben ezt hozza vissza napjaink egyre unalmasabb okostelefonos világába.

A Winget kézbe véve az első benyomásunk, hogy nagy, viszonylag vastag, nehéz (ezt amúgy szeretjük, és a 2000-es Blöff óta tudjuk, a súly a megbízhatóság jele), illetve elég csúszós készülékkel van dolgunk. Az előlapon egy kamera és szenzorsziget nélküli, 6,8 hüvelykes OLED kijelző fogadja a felhasználót. Oldalt ott vannak a szokásos gombok, hátul pedig három kamerát találunk – ezekre később külön is kitérünk. Mindez persze még nem annyira extra, de amennyiben a kijelző jobb alsó sarkát balra lökjük, akkor a rugós mechanikának hála elénk tárul egy második, 3,9 hüvelykes kijelző, a telefon pedig T alakot vesz fel.

Ivándi Szabó Balázs / 24.hu Ilyen telefont nem látsz minden nap

Mire jó? Jó egyáltalán?

Az LG igyekezett saját szoftverrel ellátni telefont, hogy kiegészítse az Android változó minőségű támogatását több kijelzőhöz, de a végeredmény elég hullámzó lett. Ha már lúd, legyen kövér alapon a gyártónál attól sem riadtak vissza, hogy oldalra fordítva és fejjel lefelé is használható legyen a telefon, de emellett akadtak teljesen érthetetlen megkötések is.

A gyártó lényegében kétféle felhasználási típust különböztet meg. Az egyik, amikor egy alkalmazás használja mind a két kijelzőt, például az Asphalt 8 autós játék: a kis kijelzőn ott a térkép, míg a főkijelzőn pörög a verseny. A YouTube esetében mindez úgy néz ki, hogy felül fut a videó, alul pedig a különböző kezelőszervek jelennek meg – sajnos a kommentszekció nélkül. Ez a megoldás, ahol működik (péládul az LG saját alkalmazásainál), ott teljesen jó, de a kompatibilis appok száma igencsak harmatos, és a jövőben sem lehet arra számítani, hogy jelentősen nőne a kínálat.

Ivándi Szabó Balázs / 24.hu Hátulról is elég érdekes a kinézet.

A másik lehetőség, hogy a két kijelzőn két applikáció fut párhuzamosan: a főkijelzőn egy videó, míg az alsón a böngésző vagy éppen a Messenger. Esetleg a telefont oldalra fordítva a fő kijelzőn álló módban mehet a navigáció, a kicsin pedig a zene/podcast kezelése. Sőt: különböző alkalmazáspárokat is meghatározhatunk, amik kihajtott módban egyszerre nyílnak meg. Sajnos itt is akadnak furcsa megkötések: a Messengert vagy a böngészőt kitehetjük a kisebb kijelzőre filmnézés mellett, de az Instagram például már nem mehet alulra.

Ha találunk olyan felhasználási módokat, amikor ez a megoldás kényelmesebbé teszi a használatot, akkor nyilván van értelme a funkciónak, de a teszt heteinek tapasztalata, hogy a legtöbbször normál módban használtuk a telefont. Persze akadtak olyan pillanatok, mikor kifejezetten jól jött az LG Wing elforgatható kijelzője: az ágyban fekve jóval kényelmesebb a telefon „szűk” részét tartva teljes képernyőn élvezni a videókat.

Ivándi Szabó Balázs / 24.hu Kezelőfelület a videózáshoz.

Videózásnál van értelme

A kihajtható megoldásnak videózásnál van igazán haszna, de mielőtt erre kitérnénk, először lássuk, milyen kamerákat kapott az LG Wing. Összesen három egység áll a rendelkezésünkre: egy 64 megapixeles normál látószögű, egy 13 megapixeles ultraszéles, illetve még egy 12 megapixeles ultraszéles látószögű kamera. A 64 megapixeles főegységhez nem kell sok magyarázatot fűzni, a nagyítást is ezzel oldja meg a telefon, van is honnan vágni, még háromszoros zoomnál is elfogadható képet kapunk, normál látószögön pedig kiváló a minősége, még sötétben is.

A 13 megapixeles nagylátószögű objektív semmi extrát nem kínál, láttunk már ilyet, de azért felmerül a kérdés: miért van belőle kettő?

Azért, hogy ezt a második kamerát használni tudjuk, el kell forgatni a nagy képernyőt, és a fotós alkalmazás ilyenkor automatikusan át is vált a megfelelő módra. Bár a telefon törzsét függőlegesen fogjuk, a kamera képét elfektetve kapjuk, az alsó kijelzőn pedig extra kezelőszerveket kapunk. Bár csak szoftveresen, de ilyen helyzetben olyan képstabilizáló rendszert szimulál a telefon, mintha egy DJI Osmo gimbalt használnánk.

Egy digitális joystick segítségével tudjuk mozgatni a kameraképet, de a rendszer valódi előnye, hogy séta közben tükörsima, remegésmentes videó készíthető. Ezt ráadásul megspékelhetjük azzal, hogy a készülék tetejéből előbukkanó 32 megapixeles szelfikamera képét is rögzítjük, majd utólag variálhatunk, hogy a néző melyiket lássa nagyban, és melyiket egy kisebb ablakban. Ezen felül timelapse videót is készíthetünk, méghozzá úgy, hogy a joystick segítségével némi mozgást is rakhatunk a kamera képébe. Fényképezés terén ezen extrák nélkül is jól teljesít a telefon, és a képstabilizálásnak hála a Wing kifejezetten jó társ lehet a videósok számára.

Galéria
Csanádi Márton / 24.hu

Amit még tudni kell

Mint telefon nem fecsérelnénk sok szót a készülékre. Egy kifejezetten jó, gyors androidos mobillal van dolgunk: a Qualcomm jól sikerült Snapdragon 765G processzora a tavalyi OnePlus Nordhoz hasonlóan teszi a dolgát. Emellé jár még 8 GB RAM, 128 vagy 256 GB háttértár, és nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a telefon képes csatlakozni az 5G hálózatokhoz is.

Ami részünkről hatalmas pozitívum, hogy a teszt során a 4000 milliamperórás akkumulátor nagyon jól bírta a gyűrődést: kétnapos használatot bőven sikerült kiszednünk a készülékből. Az LG saját kezelőfelületét a magunk részéről kedveljük, de aki a Google-féle „pucér” rendszert szereti jobban, annak nem ez lesz a jó irány.

Ivándi Szabó Balázs / 24.hu

A telefonról összességében elmondható, hogy egy jól összerakott, jól működő eszköz, de a kihajtható kijelző előnyeinek kiaknázhatóságát illetően azért bőven vannak kétségeink. Ettől függetlenül nagyra értékeljük, hogy az LG bevállalta ezt a formabontó megoldást, és azt már mindenki maga tudja eldönteni, hogy az emlegetett funkciók megérnek-e neki minimum 250 ezer forintot, ugyanis mostanában már ennyiért is le lehet csapni az LG Wingre.

LG WING specifikációk:

  • Chipset: Qualcomm Snapdragon 765G 5G, Snapdragon X52 5G modemmel integrálva
  • Főképernyő: 6,8 hüvelykes, FHD+ P-OLED FullVision (2460 x 1080 / 395 ppi)
  • Másodlagos képernyő: 3,9 hüvelykes, G-OLED (1240 x 1080 / 419 ppi)
  • Memória: 8 GB RAM
  • Háttértár: 128 vagy 256 GB (2 TB-ig bővíthető)
  • Hátlapi kamerák: 64 MP OIS (F1,8 / 78°/ 0.8µm); 13 MP széles (F1,9 / 117° / 1.0µm), 12 MP ultraszéles (F2,2 / 120° /
  • 1.4µm)
  • Előlapi kamera: 32 MP nagylátószögű (F1,9 / 79.6° / 0.8µm)
  • Akkumulátor: 4000 mAh
  • Operációs rendszer: Android 10.0 (Q OS)
  • Méret: 169,5 x 74,5 x 10,9 mm
  • Tömeg: 260 g
  • Hálózat: 3G; 4G LTE-A; 5G
  • Kapcsolat: Wi-Fi 802.11 a, b, g, n, ac; Bluetooth 5.1; NFC; USB Type-C (USB 3.1 Gen 1 kompatibilis)
  • Egyéb: képernyőbe épített ujjlenyomat-olvasó; Qualcomm Quick Charge 4.0+ töltési technológia; vezeték nélküli töltés

Ajánlott videó

Olvasói sztorik