Tech

Tízéves lett az Instagram, de mit adott eddig a világnak?

Az Instagram egy évtized alatt áthuzalozta az életünket: hatással van arra, mit eszünk, kiket figyelünk, hol nyaralunk, mire költjük a pénzünket, hogyan viszonyulunk a testünkhöz. Még mindig a Facebook egyik legfontosabb felületéről van szó, ami úgy tűnik, a jövőben is velünk marad. És egy érdekes új jelenségre is felfigyelhettünk a járvány alatt.

Mi jut először eszünkbe az Instagram nevét hallva? Avokádós pirítós, barnára süttetett virslicombok, filterek, influenszerek, gondosan morzsolt sajttal hintett konfitált kacsacombos kajafotók, pezsgőzés a medencénél, illuminált hétvégék pillanatait világ elé táró, 24 óra után eltűnő sztorik, kósza lájkok apropóján kitört párkapcsolati összezördülések.

De nem volt ez mindig így.

A képmegosztó szolgáltatás idén október hatodikán tölti be a tizedik életévét, tehát egy évtizednek kellett eltelnie, hogy több mint egymilliárd ember készülékén fusson a mobilalkalmazás, és váljon korunk önreprezentációs felületévé, ahol a felhasználók megmutatják, kik ők valójában – vagy kik szeretnének lenni. Az elmúlt évtizedből pár érdekes, elgondolkodtató (és hátborzongató) számot is ki lehet emelni:

  • az Instagram jelenleg legkedveltebb képe egy tojást ábrázol, amit 54 millió ember szívecskézett be,
  • legtöbben, méghozzá 239 millióan Cristiano Ronaldót követik,
  • az egyébként is furcsa történésekkel teli 2020-ban a platformra végül regisztrált Sir David Attenborough, aki rekordot döntött azzal, hogy 4 óra és 44 perc alatt érte el az egymillió követőt,
  • a legtöbbet használt hashtag a #hotdoglegs, ami alatt virslire hasonlító barna combokat posztolnak a hölgyek hesszelés közben,
  • 1,2 millió dollár (körülbelül 367 millió forint) – ennyit kér Kylie Jenner egyetlen szponzorált posztért.

Az Instagramot az akkor 27 éves Kevin Systrom és a 25 éves Michel Krieger indította útnak 2010. október 6-án azzal a célkitűzéssel, hogy a fotók megosztása gyors, egyszerű és ingyenes legyen mindenkinek.

Persze nem rögtön az Instagram névvel indultak. Az első prototípus a Burbn nevű webes app volt, ami kicsit hasonlított a Foursquare-hez: adott volt a bejelentkezés, a posztolás, a fotómegosztás. Ez még Systrom projektje volt, akihez később csatlakozott Krieger, hogy kifejezetten mobilos fotózással kezdjenek el foglalkozni. Tanulmányozták a sikeres appokat, például a Hipstamaticot, ami többek közt a különböző filterek miatt volt népszerű – viszont nem voltak közösségi funkciói.

Systrom és Krieger nagy ötlete az volt, hogy összekeverik a Hipstamatic és a Facebook népszerű funkcióit.

Közösen átalakították a Burbnt, átnevezték Instagramra az „instant” és a „telegram” kifejezésekből, és elkezdtek a fotómegosztó funkciókra fókuszálni. A cél az volt, hogy a felhasználó minél egyszerűbben és minél kevesebb lépéssel készíthessen és oszthasson meg jól kinéző képeket, amikre mások visszajelzéseket adhatnak. Első körben csak az iOS-es app rajtolt el, de már egy nap alatt 25 ezren regisztráltak maguknak fiókot.

Már a kezdetekkor látszott, miből lesz nagy trend: a kezdésnek feltöltött képek egyike Systrom kiskutyáját ábrázolta, és ma is népszerű a szőrös kedvencek mutogatása. Ugyanígy megmaradtak a kajafotók is, amik egyben hajtóerejévé váltak az éttermek, ételmárkák, egészséggel foglalkozó közösségek népszerűsítésének szerte a világon, míg az Instagram előtti világban csak a profi étteremkritikusok véleménye számított. Aztán jöttek a motivációs idézetek, a napi outfitek (#OOTD), az agyonhashtagelés, a kötelező utazós képek – mint a kézzel megtartott pisai ferde torony.

Amikor pedig 2011-ben Justin Bieber is csatlakozott, első posztja valósággal kiütötte a szervereket: mindenkit érdekelt, milyen a világ a popsztár szemén keresztül, és merre jár. Nyolc hónappal később az énekes lett az első, akinek a profilja elérte az egymillió követőt.

Persze, hogy kellett Zuckerbergnek

A világ 2012-ben megkapta Kim Kardashian első posztját is, ami a celeb jól felépített énmárkájának markáns előfutára volt. Kardashiannal egyébként érzékeltethető, mi is az Instagram létjogosultsága: minden felhasználónak megvan a maga közönsége, feléjük közvetíti az életét – akár a Kardashianok. A megegyező méretű, életünk pillanatait négyzetekbe szorító profilunk minket is hírességgé tehet. Az Instagramon a mi szelfink is ugyanakkora, mint mondjuk Gwyneth Paltrow-é.

Kardashian megjelenése mellett 2012 egy másik meghatározó pillanatot is hozott: a Facebook felvásárolta az Instagramot.

Mindkettő az Instagram monetizációjának kulcsfontosságú mozzanata, mivel a platformnak addig nem volt különösebb üzleti modellje. A közösségi óriás egymilliárd dollárt csengetett ki a képmegosztóért, és ez több szempontból is jó döntésnek bizonyult. Akkoriban sem a Facebook, sem a Twitter nem támaszkodott ennyire a vizualitásra, és az időzítés is remek volt, hiszen épp eltalálta azon generáció képviselőit, akiknek természetessé vált, hogy online léteznek. És ekkor jelent meg az iPhone 4 is, aminek már egészen jó kamerája volt, sokak kedvét hozva meg a mobilfotózáshoz.

2012-ben lett androidos Instagram is, ami még nagyobb lökést adott a szolgáltatásnak: a megjelenés napján több mint egymillióan töltötték le az appot a Google rendszerét futtató mobilokra. Ugyanezen év novemberében elkészült az asztali böngészős változat is, de korlátozott funkcionalitással. Decemberben pedig egy sokak által kritizált lépést tettek az üzemeltetők, amikor a felhasználói szerződésben kikötötték, hogy joguk van a felhasználók feltöltött képeit külsős cégeknek továbbítani kompenzáció és értesítés nélkül. A felháborodás után az Instagram ugyan visszakozott, de már jól látszott, hogy Zuckerbergék a képmegosztóval is hasonló irányt vesznek, mint a nagy kék közösségi oldallal.

2013-ban pedig megjelentek az első hirdetések, méghozzá úgy, hogy hétköznapi posztoknak tűnve beleolvadtak a hírfolyamba.

Systrom ezzel lényegében a Vogue magazint másolta, ahol a márkák a lapot is készítő fotósokkal és modellekkel dolgoznak együtt, így láthatatlanul olvad össze a reklám és az egyedi tartalom.

Bár a regisztrációk száma a Facebook felvásárlásával nagyot ugrott, a fejlesztők relatíve kevés változtatást hajtottak végre az idők során, ragaszkodva az intuitív és egyszerű felhasználói élményhez. Idővel persze megérkeztek a legfontosabb funkciók: a képekhez rendelhető hashtagek és helyszínek, a felhasználó preferenciája szerint beállítható nyilvános vagy privát profil, böngészés a felkapott tartalmak között. Direct néven aztán megjelentek a privát üzenetek, és egyszerre már több képet is fel lehet tölteni egy poszthoz. A jelenleg legtöbbet használt formátum pedig a 24 óra után eltűnő sztori.

2020-ban naponta 500 millió felhasználó tölt fel instasztorikat.

Hozzá kell tenni, hogy ezt a funkciót azért vezették be Zuckerbergék, mert megirigyelték a Snapchat népszerűségét. Ez volt ugyanis az első olyan szolgáltatás, ami bevezette a 24 órás, átmeneti tartalmakat. És ők voltak azok is, akik visszautasították Mark Zuckerberg három milliárd dolláros ajánlatát, és nem adták oda a fejlesztésüket a közösségi óriásnak – ezek után érthető volt, hogy savanyú a szőlő.

A másolni nem szégyen elve azóta is a Facebook-birodalom egyik alaptézise, hiszen idén például elindult az Instagram Reels, ami a hirtelen óriási népszerűségre szert tévő TikTok sajátosságát kopizza: a 15 másodperces, szerkeszthető zenés videókat. Mindebből jól látszik, hogy a Facebook nem engedi, hogy bármilyen trend elmenjen mellette.

Egyre abszurdabbá vált, ami folyik

A kifejezetten mobilra szánt Instagram volt az első olyan közösségi platform, ami egyértelműen felismerte, mennyire szorossá kezd válni a felhasználók kapcsolata a telefonjukkal.

Fotó: Mohos Márton /24.hu

Ebben szerepet játszanak azok a mechanizmusok, amiket a Facebook kapcsán is említeni lehet: az emberi agy egy többezer éves hardver, és a belénk kódolt vágyakat nem tudjuk megváltoztatni: szükségünk van a másokkal való kapcsolódásra, a visszajelzésekre, a figyelemre. Ezen gyengeségeinket használják ki azok a szolgáltatások, amelyek értesítésekkel, felbukkanó csetablakokkal, lájkokkal érik el, hogy megkapják a figyelmünket. A figyelmünk pedig érték, így kerül elénk több hirdetés, hiszen az adatkapitalizmusban maga a felhasználó a termék.

A figyelem pedig kitermelte a maga sztárjait: az influenszereket. A celebek idővel pénzt kértek a márkáktól azért, hogy termékeket promózzanak, de még azok is nagy közönséget tudtak maguknak toborozni, akik alapból nem voltak hírességek, de a tartalmuk azzá tette őket.

Beszédes, hogy egy 2019-es felmérés szerint ötből egy brit 11–16 év közötti fiatal szeretne influenszer lenni. A hagyományos definíció szerint az influenszer olyan ember, aki valamilyen hatással, befolyással van másokra. Ám ennek a szerepnek is vannak árnyoldalai: 2015-ben Essena O’Neill, egy 18 éves, több mint félmillió követővel bíró ausztráliai influenszer egyik napról a másikra törölte a profilját, mivel szerinte annak „nem volt más célja, csak az önreklám”. Utána egy YouTube-videóban is elmagyarázta, mennyire kikészítette a pózolás, és az, hogy folyamatosan a közösségi oldalakon keresett önigazolást.

Ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni – előtérbe is került szerencsére – az arról szóló diskurzus, hogy az Instagram-világ nyomasztó is lehet. A Royal Society for Public Health 2017-es felmérése szerint a 14–24 év köztiek mentális egészségére ez a platform bír a legnegatívabb hatással, mivel szorongást és depressziót idézhet elő, e mellett megoldandó probléma a kiberzaklatás, illetve a FOMO érzése (a kimaradástól való félelem) is ránehezedik a felhasználókra.

És talán meg sem kell említeni, hogy a szelfikultúra kialakulása is elsősorban ehhez a platformhoz köthető, amivel kapcsolatban pedig évről évre egyre hajmeresztőbb jelentések kerülnek napvilágra arról, hányan is haltak bele abba, hogy „csak egy képet” akartak készíteni magukról. 2011 októbere és 2017 novembere között legalább 259-en haltak meg szelfikészítés közben, miközben mindössze 50-en cápatámadás miatt. A figyelmetlen szelfizésnek egyébként az állat- és növényvilág is áldozata lehet.

A politika is megjelent, de azért a szép emberek győznek

És eljött 2020, a világjárvánnyal és egy új helyzettel. Amikor az Instagram sava-borsát jelentő életstílusfotókban és utazgatós képekben szűkölködni kezdett a platform. A partik, nyaralások és esküvők hiánya miatt az Instagram is kicsit lecsendesedett, helyüket átvették a banánkenyerek, valamint a koronavírussal kapcsolatos edukáció a felelősebb véleményvezérektől.

Majd június másodikán, egy héttel George Floyd megölése után útnak indult a rasszizmus és a rendőri brutalitás elleni tiltakozó kollektív akció, a #BlackoutTuesday hashtag, ami alatt 28 millióan posztoltak ki az Instagram-profiljukra elfeketített négyzeteket. A fiatal felhasználók elkezdtek szolidaritást mutatni a felületen, ahol felnőttek, az Instagram pedig furcsa tükörré vált, megmutatva, hogy a személyes és politikai tér is találkozhat,

és ma már nem számít furcsának egyik nap szelfit posztolni, másnap pedig a rasszizmus ellen kiállni.

Ez az időszak volt az, amikor a politikai tartalom olyan mértékben árasztotta el az Instagramot, amire korábban még nem volt példa. A Black Lives Matter mozgalomban az Instagramnak kiemelt szerepe lett. Civiljogi szervezetek arról számoltak be, hogy a követőtáboruk jelentősen megduzzadt, az egyik legrégebbi és legbefolyásosabb polgárjogi szervezetnek számító NAACP fiókját például egy hónap alatt egymillióan kezdték el követni. A Black Lives Matter Los Angeles-i fiókjára 150 ezren iratkoztak fel, amivel túllépte az 55 ezer követős Facebook-oldalt. Míg a Facebook felhasználói bázisa öregedik, addig az Instagramon egyre aktívabb a fiatalabb korosztály, méghozzá politikailag is.

Nem olyan meglepő, hogy az Instagramon egyre több a politika, ha azt nézed, hogy kik használják. Ez generációs dolog. Akik az elmúlt években jellemzően tüntettek és szerveződtek – a milleniálok és a Z generációsok – fenn vannak az Instagramon

mondta a trendről Nicole Carty aktivista a Recode-nak.

Igaz, az aktivizmus és a közösségi média kapcsolata nem új, de az igen, hogy az Instagramon a szépségrutinok és mémek közt egyre markánsabban van jelen ez is – és talán a jövőre vetítve árulkodhat arról, hogy történhetnek még váratlan és érdekes dolgok a platformon.

Kiemelt kép: Rafael Henrique /SOPA Images /LightRocket /Getty Images

Ajánlott videó

Olvasói sztorik