Tech

Egyre többen fizetnek azért, hogy a saját filterezett szelfijükre hasonlítsanak

Amerikai plasztikai sebészek aggódnak amiatt, hogy a szoftverrel manipulált fotók irreális elvárásokat keltenek az emberekben. Tavaly tovább nőtt a plasztikai műtétek száma, egyre többen húznának filtert a valódi arcukra is. A jelenségnek már neve is van: Snapchat diszmorfia.
Korábban a témában:

A plasztikai műtétek stigmatizálása enyhülőben van, többek közt azért, mert egyre több híresség vállalja fel, hogy átesett már valamilyen beavatkozáson, többek közt Kaley Cuoco, Lisa Kudrow, Robin Wright, Jillian Michaels vagy Christine Brinkley. A hírességek sokszor a közösségi médiában beszélnek a témáról, döntésük okáról, vagy éppen edukációs céllal a kockázatokról. Az is elmondható, hogy az ember szabad döntése, hogy elvégeztet-e magán valamilyen módosítást, és más a helyzet egy mellrákon vagy mellamputáción átesett nő esetében, mint egy sokadik popsifeltöltésnél.

Kibontakozóban van ugyanakkor egy olyan jelenség, ami aggodalomra ad okot: az olyan vizualitásra támaszkodó platformok, mint az Instagram és a Snapchat egy új trendet indítottak az elmúlt években,

egyre többen fekszenek azért kés alá, mert a legjobb formájukban szeretnének tündökölni az interneten közzétett szelfiken.

Az Amerikai Arcplasztikai és Rekonstruktív Sebészeti Akadémia (AAFPRS) 2017-es felmérésében arról számolt be, hogy a sebészek 55 százalékának volt már olyan páciense, aki kifejezetten a szelfik miatt szeretett volna valamilyen műtétet, és ez a szám egy évvel korábban még csak 13 százalék volt. A szakemberek szerint a legtöbben az orrukkal, a tokájukkal, a szemöldökükkel és a szemhéjukkal elégedetlenek, főleg ezeket a területeket szeretnék esztétikusabbá, vagy legalábbis a jelenlegi szépségnormáknak megfelelővé varázsolni. Az invazív beavatkozást nem igénylő kozmetikai eljárások közt a botox és a lézeres bőrkezelések vezetik a listát.

Az akadémia szerint egyértelmű, hogy a közösségi médiának szerepe van abban, hogy összességében is megnőtt a kereslet a műtétek iránt. 2019-es jelentésük szerint 6 százalékkal több arccal és 39 százalékkal több bőrrel kapcsolatos műtétet végeztek az amerikai szakemberek, mint a megelőző évben, az amerikaiak pedig egész évben 16,5 milliárd dollárt költöttek plasztikai műtétekre, ami rekordnak számít. Az ügyfelek 72 százaléka vallotta be, hogy jobban szeretne kinézni a szelfijein, de 84 százalék egyetért azzal is, hogy a hírességek is mérsékelt vagy nagy befolyással bírnak ilyen téren.

Videók a témában:

A torzított képek nyomása

A felhasználók kismillió mobilappot tölthetnek le, hogy pár suhintással érdekesebb és vonzóbb külsőt varázsoljanak a fotóikra. A megosztás után pedig érkezhetnek a reakciók, amik arról adnak visszajelzést, mások mennyire látnak minket szemrevalónak – vagy épp ellenkezőleg. De felmerül a kérdés, hogy miért is fotózzuk ennyit magunkat, sokszor annyira megszállottan, hogy akár az életünkbe kerül.

Nem csak mi halhatunk bele az ész nélküli szelfizésbe
A szelfikultúrában az egót előrébb helyezzük a felelősségnél, ennek pedig komoly ára van.

Egy 2017-es tanulmány kimondottan a megszállott önfotózás kérdését vizsgálta, ami mögött a szakemberek szerint számos motiváció húzódhat: a szociális megerősítés, a depresszív gondolatok elhessegetése, vagy éppen egy emlékezetes pillanat megörökítése. Egy másik tanulmány szerint szelfit sokan maguknak készítenek, nem teszik közzé. Azt is meg kell említeni, hogy mivel ma már az online felületeknek meghatározó a szerepük az álláskereséstől a randizásig, ezért sokan szükségét érzik, hogy megfelelően, jó minőségű fotókkal prezentálják magukat. És ma már nem kell külön stúdióba menni egy fotózásért a telefonok egyre jobb minőségű kameráinak köszönhetően.

Már a filterek nélküli, natúr szelfiknek is megvannak a maga veszélyei. Egyrészt a mobilok előlapi és hátlapi kamerái, sőt az eltérő típusú telefonok is más minőségű és részletességű képeket lőnek, és az sem mindegy, milyen távolról készül a felvétel.

Az alany arcától körülbelül 30 centiméterről készített képek például optikailag 30 százalékkal nagyobbnak láttatják az ember orrát,

de a végeredményen torzításában más tényezők is szerepet játszhatnak: a fények vagy éppen a smink. Sokszor már ez elég ahhoz, hogy valaki elkönyvelje magában, hogy elégedetlen egy adott testrészével.

Filter a valóságban

Az Instagram és a Snapchat említhetők a főbb, vizualitásra támaszkodó platformként, amik a fiatal nők körében népszerű szépítő szűrőket is kínálnak. Ezek az eszközök simább bőrt, kontúrosabb arccsontokat, teltebb ajkakat varázsolnak mindenkire, ami már alapból egyfajta elfogultságot tükröz a mai kor szépségideáljával szemben, és hogy milyennek kellene lenni a vonzó jelző eléréséhez.

Már külön neve is van a jelenségnek, mikor fiatal nők a valóságban is a digitális, filterekkel módosított énjükhöz akarnak közelíteni, és ehhez műtétekre is hajlandóak: ez a Snapchat diszmorfia.

A fogalommal először Tijion Esho, az Esho klinika alapítója és sebésze állt elő. Ő figyelt fel rá, hogy míg régen emberek főleg hírességek fotóit vitték magukkal a plasztikai sebészekhez, mostanában már a saját maguk szoftverrel feljavított verziójával érkeznek.

A cél, hogy ugyanúgy nézzenek ki a valóságban, mint a filterezett képeken. Sok esetben viszont egyáltalán nem reálisak ezek a célkitűzések.

Az amerikai JAMA Facial Plastic Surgery szerint a filterezett képek elmossák a határokat a valóság és a képzelet közt, ami az arra hajlamosak esetében akár testdiszmorfiás zavarhoz (BDD), vagyis olyan állapothoz vezethet, mikor a beteg valósággal szenved attól a képzettől, hogy valamilyen deformitás van a testén, és ez tölti ki szinte minden gondolatát. Lehet szó akár egy igen apró szépséghibáról, az is elviselhetetlennek tűnhet számára. Ha valaki szűrőkkel kezdi el módosítani saját vonásait, kialakulhat benne az a képzet, hogy valójában a képen látható módon kellene kinéznie.

A több millió aktív felhasználóval bíró FaceTune gyakorlatilag a laikusok számára is elérhető közelségbe hozta azt, amit a képzett grafikusok elvégeznek retusálás címén a magazinokban megjelenő fotókon. Az app fejlesztője, a Lightricks ráadásul ebből nem csinál lelkiismereti kérdést: mindenki tudja, hogy mindenki használja, a szupermodellektől kezdve a hétköznapi emberekig.

Az emberek viszont csak a manipulált képek 60-65 százalékát tudják megkülönböztetni. Ezért a közösségi tér lassan egy irreális elvárást kezdhet közvetíteni arról, hogy mi számít normálisnak, így csökkenhet azok önbizalma, akik egyáltalán nem javítják fel a képeiket.

A közösségi média manapság egyenlő azzal, mintha folyamatosan egy tükörrel a kezedben sétálgatnál

– gondolja Andrew Jacono sebész.

Az Allure portálnak nyilatkozó Ashley Gordon plasztikai sebész szerint gyakran megesik, hogy a páciensek Instagram-posztokkal érkeznek hozzá, hogy megmutassák, milyen melleket, ajkakat, orrot szeretnének. Ugyan ez megkönnyíti a kommunikáció az elérni kívánt eredményről, de a pácienseket rendszerint emlékeztetnie kell arra, hogy a legdekoratívabbnak tartott személyek jó eséllyel Photoshopot, Facetune-t vagy más filtereket használtak.

A szakértők szerint a közösségi média magát a piacot is megváltoztatta, többek közt azt is, hogy a felhasználók miként választanak maguknak sebészt. Előnyös fordulat ugyanakkor, hogy már edukáló posztok is megjelennek például arról, hogy egyes beavatkozásoknak akár árnyoldalai és kockázatai is lehetnek, még a kevésbé invazív feltöltéseknek is.

A Rush University Medical Center szakemberei, Amir Dorafshar sebész és Monica Argumedo pszichiáter célként tűzték ki, hogy a témáról komolyabb párbeszéd induljon. Kiemelik, hogy minden műtéten gondolkodónak érdemes észben tartani, hogy a test folyamatosan alakul, ahogy a szépségideál is. Érdemes többet foglalkozni önismerettel és korlátozni a közösségi média használatát, ha valaki azon kapja magát, hogy túl sokat foglalkozik a külsejével és szorong a szelfijei miatt.

Persze nem csak az egyén felelőssége, hogy ne akarjon magának irreális arcot, tágabb körben is körvonalazódnak intézkedések: a szépészeti beavatkozások piacán például egyre többen szorgalmazzák, hogy beavatkozások előtt a páciensek mentális egészségét és magukhoz való viszonyát is szakember vizsgálja, és előírnának valamilyen korlátozást, mielőtt az appok még jobban arra sarkallnák az embereket, hogy a valóságban is átalakítsák a testünket.

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.