Al Emondi, a DARPA neurológusa érdekes nyilatkozatot adott az MIT Review-nek: azt mondta, hogy a cél az, hogy a katonák gondolataikkal tudják irányítani a drónokat a harcmezőn, hiszen a gépeket alapvetően arra teremtették, hogy ilyen gyorsan lehessen őket mozgatni. A kutató a DARPA Következő Generációs Nem Sebészeti Neurotechnológiai Programjában szerepel, amit tavaly indítottak azzal a céllal, hogy olyan agy-számítógép interfészt tervezzen, amelyet nem kell a koponyába ültetni sebészi úton.
A program idén májusban hat kutatócsoportot díjazott az ötleteikért, mindegyik máshogy közelítette meg a témát: volt, amelyik elektromos és ultrahangos jelekkel próbálkozott, volt, amelyik infravörös fénnyel kísérletezett.
Persze ami jól hangzik, gyakorlatban nem biztos, hogy megvalósítható, és nem is feltétlenül a technikai akadályokról van itt szó: mi van akkor, ha egy katona például rossz parancsra gondol, esetleg eszébe jut egy, amit nem akar mégsem végrehajtani? Vagy ha az ellenfél megkaparintja az eszközt, és a maga hasznára fordítja? Ráadásul azzal is számolni kell, hogy a katonai fejlesztések előbb-utóbb a mindennapi életbe is beszivárognak, ami megint egy sor újabb kérdést vet fel a módszer biztonságosságával kapcsolatban.
A Futurism szerint egyébként a technológia jól hasznosítható lehetne az okosotthonokban, az okoseszközökkel, vagy akár az egészségügyben is – utóbbinál a járásképtelenek számára lehetne megváltás egy ilyen eszköz.
Egy biztos: ha már a DARPA is dolgozik a projekten, nem kell sokat várni, hogy a technológia megszülessen, és a gyakorlati etikai problémákról kelljen ötletelnünk.
