Tech

Az Apple egészen addig mintacég, amíg nem kell megfelelnie Kínának

A technológia korában a hírek példátlan gyorsasággal terjednek: akinek okostelefon van a kezében, az akár pillanatok alatt értesülhet egy, a világ túlsó oldalán zajló eseményről. Ez komoly kihívást jelent a diktatúrák és az olyan illiberális demokráciák számára, mint amilyen Kína. Úgy tűnik azonban, hogy az ázsiai országnak végül sikerül a technológiai újításokat az ellenőrzés fokozására fordítania, ehhez pedig meglepő helyről, az amerikai techcégektől kap segítséget.
Korábban a témában:

A múlt héten komoly botrány kerekedett abból, hogy az Activision Blizzard játékipari óriáskiadó kizárta 2020-as Hearthstone-ligájából Ng „Blitzchung” Vaj Csungot, és a korábban kiérdemelt nyereményét is letiltotta, miután a játékos élő közvetítésében kiabálta a hongkongi tüntetéssorozat jelszavát, utalva a városállamban hónapok óta zajló Kína-ellenes tiltakozásokra.

Már a Blizzard is benyalt Kínának
Bojkottot hirdettek az Activision Blizzard ellen, miután kitiltott egy játékost.

A döntés miatt bojkott szerveződött a Blizzard ellen, és bár a cég utóbb félévesre csökkentette a versenyző eltiltását és a nyeremény visszatartását is eltörölte, az eset még így is bizonyítja, Kína jelentős hatással van az amerikai techcégekre.

Már a játékok is megfigyelnek

A hírre egy másik amerikai játékfejlesztő, az Epic Games azonnal reagált: mint írták, a vállalat senkit nem büntet majd politikai véleménynyilvánítása miatt. Hogy tartani tudják-e ígéretüket, az kérdéses, hiszen az Epic Games 45 százalékát (és egyébként a Blizzard 10 százalékát) a világ egyik legnagyobb technológiai cége, a kínai Tencent birtokolja.

És az nem kétséges, hogy a vállalat elkötelezett az állampárt mellett.

Amikor október elején Daryl Morey, az NBA-ben szereplő Houston Rockets ügyvezető igazgatója a Twitteren állt ki a hongkongi tüntetők mellett, az amerikai kosárlabda-bajnokság közvetítési jogát 1,5 milliárd dollárért öt évre megvásárló Tencent egész egyszerűen felfüggesztette a streamelést.

A hűséget igazolja a PlayerUnknown’s Battlegrounds (PUPG) esete is. A mamutvállalat korábban sikeresen vezette be Kínában a népszerű battle royale mobilos változatát, utóbb azonban a politikai nyomásra megszüntették a játékot. Végül egy békésebb, hazafias programmal álltak elő, ami már a döntéshozóknak is megfelelt. A Game of Peace a PUBG Kínára szabott verziója, amely egy antiterrorista gyakorlat közegében játszódik. A játékban nincs vér, a kilőtt felhasználók pedig a földön fekve integetnek, hogy jelezzék: minden rendben.

Kínában lecserélték a világ egyik legnépszerűbb játékát
Kínában a Game for Peace váltotta a népszerű PUPG Mobile-t.

Előfordul ugyan, hogy egy-egy játék bizonyos országokban cenzúrázva jelenik meg, Ausztráliában például rendszerint a teljes meztelenséget, a túlzott erőszakot és az illegális szereket emelik ki a programokból, de a PUPG-éhez hasonló teljes átszabásra nagyon ritkán akad példa.

Az amerikai játékipar egyéb módon is kiszolgálja a kínai politikát. A Tencent által 93 százalékban birtokolt Riot Games (amely többek közt a napjainkban igen népszerű League of Legendset, azaz a LoL-t fejlesztette) a többségi tulajdonos kérésére olyan rendszert hozott létre, ami felméri, hogy az egyes felhasználók mennyi időt töltenek LoL-ozással. Azon kiskorúakat, akik napi két óránál többet játszanak, eltiltják. Az ellenőrzés célja az addikció elkerülése, az eljárással viszont ellehetetlenítik a fiatal esportolók fejlődését. A Blizzard is hasonló rendszert készített a World of Warcrafthoz.

A Kínai Köztársaság nem létezik

Az ázsiai ország befolyása nem csak az amerikai játékipari cégeket érinti, időről időre egyéb techóriások is meghajlanak a kínaiak akarata előtt. A Kínai Köztársaság (Tajvan) zászlajának emojija nem érhető el az Apple termékein Kínában, illetve az ország két különleges közigazgatási területén, Hongkongban és Makaóban. Tajvan politikai státusza meglehetősen vitatott, a Kínai Népköztársaság egyik tartományának tekinti a térséget, míg a Kínai Köztársaság önálló államként hivatkozik magára.

Az Apple azt a térképes alkalmazást, a HKmap.live-ot is megszüntette, amit a hongkongi tüntetők használtak akcióik koordinálásához. Tim Cook szerint a döntés hátterében nem politikai okok álltak, csupán arról volt szó, hogy az appot rendőrtisztek megtámadására és rongálására is felhasználták. A kínai App Store-ból egyébként a Quartz alkalmazását is eltüntették, mivel a híroldal átfogóan beszámolt a hongkongi eseményekről. A Quartz weboldalát is blokkolták,

így megy ez egy olyan országban, ahol már nemcsak a South Park, hanem Micimackó is vállalhatatlan a hatalom szemében.

Úgy tűnik, az Apple mellett a Google is igyekszik megbékélni a kínai kormánnyal. A keresőoldalt a 2000-es években komoly cenzúra érte, 2010-ben pedig az Aranypajzs-projekt (azaz a kínai nagy tűzfal) keretében tiltást kapott. A Google számos szolgáltatása jelenleg sem érhető el Kínában, legfeljebb VPN-nel, azaz virtuális magánhálózatokkal játszható ki a rendszer, a kínai kereséseket így Hongkongba irányítják. 2018 augusztusában viszont kiderült, hogy a vállalat egy Kína-kompatibilis, cenzúrázott verzió fejlesztésébe kezdett.

Örülj, hogy netezhetsz, mert máshol nem tudnál
Sorra vettünk négy olyan országot, ahol teljesen mást látnak az emberek a világhálóból, mint mi.

Ez volt a Dragonfly-projekt, amit végül a Google dolgozóinak, a helyi politikusoknak és a közvéleménynek a felháborodása miatt leállítottak. A Google egyébként az amerikai IBM informatikai cég, illetve a szintén amerikai chipgyártó Xilinx mellett annak a mikroprocesszornak a fejlesztésbe is becsatlakozott, melyet a kínai Semptian jelenleg is internetes megfigyelésre és a cenzúra fokozására használ fel.

A Semptian által létrehozott tömeges megfigyelőrendszer, az Aegis ma a kínai telefonos és internetes hálózatokat ellenőrzi, e-mailek, hívások, üzenetek adatait gyűjti, és nagyban hozzájárul az emberi jogi aktivisták, demokrácia-támogatók és a rezsim kritikusainak nyomon követéséhez.

Pénz, pénz, pénz

Naiv kérdés, hogy a demokratikus értékek mellett rendszeresen kiálló amerikai techcégek miért tesznek ilyen elhanyagolhatónak semmiképp nem nevezhető gesztusokat Kína felé.

A válasz nem túl meglepő: a pénzért.

Kína közel 1,4 milliárd lakosával egyszerűen megkerülhetetlen a globális piacon. Az ország a világ második legnagyobb játékipari piacát jelenti (az Egyesült Államok csak a közelmúltban előzte meg), és a 800 millió internet-felhasználó is komoly motivációt jelent a külföldi technológiai vállalatok számára. A piac már most is kolosszális méretű, és úgy tűnik, a növekedése belátható időn belül nem áll meg.

Ez az oka annak, hogy az Apple és a Google egyaránt igyekszik a rezsim kedvében járni, és ezért tárgyalt hosszú időn át a Facebook Pekinggel. A legnagyobb közösségi oldal ráadásul 2018-ban 5 milliárd dolláros reklámbevételre tett szert a kínai székhelyű vállalatoktól. Mark Zuckerberg közösségi hálója ugyan nem érhető el az országban, de Kína így is a második legnagyobb reklámpiacot adja a cégnek.

Nem ritka az sem, hogy a kínai óriások, ahogy ezt a Tencent és az Epic Games esetében is láthattuk, bevásárolják magukat amerikai cégekbe. Ezzel az adott vállalat előtt lehetőség nyílik a kínai piac elérésére, illetve a cég történetében példátlan fejlesztések kivitelezésére is. Az Epic Games a Tencenttől befolyt összeget ingyenesen játszható, de a mikrotranzakciók miatt jövedelmező programok fejlesztésére fordította, ilyen volt a vállalat igazi áttörését elhozó Fortnite is. A folyamat nem csupán a játékipart érte el: a Grindr, a világ egyik vezető LMBTQ társkeresőjének 60 százaléka a kínai Beijing Kunlun Teché.

Technológiai hidegháború zajlik

Részben a fentiek is hozzájárultak a technológiai hidegháborúként elhíresült konfliktus kialakulásához. Míg a kínai cégek sokáig viszonylag egyszerűen vethették meg a lábukat az Egyesült Államokban, addig az amerikai vállalatok csak komoly szigorítások mellett vagy egyáltalán nem kapcsolódhattak be a kínai piacra. A Facebook és a Google, illetve leányvállalataik mellett többek közt az Instagram, a Twitter, a Reddit és a Snapchat sem érhető el az országban.

Bár a technológiai hidegháború küzdelmeinek legismertebb példája a Huawei és Donald Trump szembenállása, valójában kisebb vállalatok is érintettek. 2019 márciusában a Kunlun kezdte el árusítani a már említett Grindrt, miután az amerikai beruházási bizottság arra jutott, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ha az alkalmazást egy kínai cég birtokolja.

Ezért nem akarja Amerika, hogy a kínai Huawei uralja az 5G piacát
Az Egyesült Államok mindent megtesz azért, hogy elérje: szövetségesei hozzá hasonlóan tiltsák ki a kínai vállalatot a következő generációs, 5G-s mobilhálózatok fejlesztéséből.

Egyelőre lehetetlen megjósolni, hogy pontosan mi lesz a technológiai hidegháború vége. Egyes szakértők szerint a kínai vállalatok többsége globális szinten nem lesz méltó vetélytársa az amerikai cégeknek, de fontos kiemelni, hogy rendkívül komplex folyamatról van szó.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.