A geomérnöki kutatásokat mindig vegyesen fogadja a tudomány és a közvélemény is, olyannyira, hogy a Globális Kihívások Alapítvány (Global Challenges Foundation) idei, a Földet leginkább fenyegető katasztrófákat felsoroltató jelentésében ez is helyet kapott. A tanulmány főként a szolármérnöki projekteket emeli ki, ezek olyan tervek, amelyek aeroszol részecskéket lövellnének a légkörbe, hogy lehűtsék a földfelszínt. Ezekkel a tervekkel azonban az a baj, hogy beláthatatlan mellékhatásaik lehetnek, destabilizálhatják a klímát, és lehűlés helyett akár nagyon gyors globális felmelegedést is okozhatnak.
Na, ezt próbálja ki jövőre a Harvard egyik kutatócsapata.
A Szoláris Geomérnöki Kutatóprogram (Solar Geoengineering Research Program) már 2019-ben megkezdheti munkáját, és elindíthatja a Sztratoszferikus Szabályozott Perturbációs Kísérletet (Stratospheric Controlled Perturbation Experiment, SCoPEx), aminek célja az, hogy a kutatók kipróbálják: képesek-e minden más mellékhatás nélkül aeroszolt permetezni a légkörbe ahhoz, hogy a nap fényét elhalványítsák. A kísérlet hárommillió dollárba kerül, és ha minden jól megy, már jövőre elkezdődik.
Míg a legtöbb ilyen jellegű kutatás számítógépes modellekre épül, addig a SCoPEx tényleg élesben fog futni, de csak egy nagyon kis területen: a Harvard kutatói nagyjából 20 kilométeres magasságban kalcium-karbonátot eresztenek majd a levegőbe, ami körülbelül egy kilométeres területen fog szétszóródni, száz méter vastagon. A kutatók felküldenek egy ballont is, ami 24 órán keresztül a kalcium-karbonát felhőben fog keringeni, és minden adatot visszajuttat a földre a kutatócsoportnak.
A veszélyek azonban elég komolyak: beláthatatlan következményekkel járhat, ha belenyúlunk a Föld klímájába, többek között az időjárási jelenségek, a mezőgazdaság vagy az ózonréteg esetében is. A kutatók éppen az utóbbi miatt választották a kalcium-karbonátot a kísérlethez, ez a legbiztonságosabb ugyanis a korábbi kutatások szerint a sztratoszféra kémiai elemei között.
A Harvard kutatói szerint ez a legbiztonságosabb módja annak, hogy kipróbáljuk, milyen hatásokkal jár egy ilyen geomérnöki munka, hiszen csak annyi aeroszolt fognak a levegőbe juttatni, amely egy percnyi kereskedelmi repülés során is belekerül, ráadásul sokkal reakcióképesebb anyagokból.
Persze még akkor sem ez a megoldás a globális felmelegedésre, ha a kísérlet sikerrel jár: elsősorban a károsanyag-kibocsájtásunkat kell csökkentenünk ahhoz, hogy a klímaváltozást enyhíteni tudjuk. A geomérnöki munka már csak tüneti kezelés lenne, az a legfontosabb, hogy a probléma okát szüntessük meg.
