Az új energiapolitikai koncepció irányvonalat jelöl ki az elkövetkező 12 évre, nem pedig részletes programként szolgál – mutatta be a hazánk energiaellátását 12 évre meghatározó programot a GKM a Parlamentben. A bemutatott dokumentumot ellenzéki és kormánypárti képviselők is bírálták.
zöld
Ha a légszennyezés egy évben 35 napon át eléri az egészségügyi határértéket, a fővárosnak cselekednie kell. Idén már csak két nap „hiányzik”. Hagyó Miklós szerint messze vagyunk még a szmogriadótól, de a főváros számos intézkedése szolgálja a légszennyezés mérséklését. Ezt zöldszervezetek is elismerik, de kevésnek tartják. Vasárnap civilszervezetek élhetőbb Budapestért demonstráltak.
A felhagyott mészkőbányába befalazott szennyező anyagok eltávolítása után a környezetvédelmi miniszter védetté nyilvánította a bükki Bélkő-hegyet. A terület egyes fajok egyetlen magyarországi élőhelye.
Az adófizetők egy százalékos felajánlásaiból idén csaknem 246 millió forint jut közterületek megtisztítására. A zöldtárca pályázata maximum ötmillió forinttal támogatja az önkormányzatok és civilszervezetek munkáját.
Már csaknem 500 méteres szakaszon fenyeget leszakadással a dunaszekcsői löszfal: újabb 14 épület került veszélybe. A hajóforgalom még zavartalan, és a település vízellátása sincs még veszélyben. Mint a Figyelőnet többször megírta, a természeti jelenség megállíthatatlan.
Látványos felvonulással és petícióátadással szeretnék cselekvésre bírni a zöldszervezetek a Fővárosi Önkormányzatot Budapest levegőszennyezettségének csökkentése érdekében.
Zöld zóna kialakítását tervezik Budapesten, és bevezetik a szállópor küszöbértékét. A Levegő Munkacsoport nagy előrelépésnek tekinti mindkét bejelentést. Demszky és Fodor is egyetért, bár a főpolgármester szerint a káros anyagok Budapest levegőjében még messze vannak az egészségügyi határértéktől.
Még nem stabil a dunaszekcsői löszfal, de a csúszás lassult: a teljes kőtömeg napok alatt ereszkedik a Duna árterébe. A rendezésről még korai beszélni, de feltehetően a most leomló anyag felhasználásával kell majd megtámasztani a partfal maradványait.
Szerda délelőtt csontváznak öltözött Greenpeace-aktivisták nukleáris hulladékot szimbolizáló hordókon dobolva vonultak fel a Képviselői Irodaháznál. A 2020-ig tervező magyar energiapolitika ellentmondásos és elfogadhatatlan, az atomenergia térnyerését pedig a magyar lakosság többsége ellenzi – állítja egy friss felmérésre hivatkozva a zöldszervezet.
A génmódosított növények termesztése a növényvédő szerek felhasználásának ugrásszerű növekedéséhez vezetett, nem eredményezett termésnövekedést, és a bolygónkon tapasztalható éhezésre és szegénységre sem nyújtott megoldást - derül ki a Föld Barátai által kiadott tanulmányból.
A „klímatudatosság" erősítését kívánja elérni a közigazgatásban és a nagyvállalatoknál Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter.
Keddre virradó éjszaka megindult dunaszekcsői löszfal. A Várhegy és a János-hegy érintett részei életveszélyesek, ezért a vízi rendőrség már lezárta a Dunának ezt a szakaszát. A FigyelőNetnek nyilatkozó geológus szerint nem kell árvíztől, szökőártól tartani.
Szakértők szerint már a mai technológiával is kizárólag napenergiával lehetne fedezni Magyarország teljes energiaigényét. A minisztériumok szerint azonban ez túl drága lenne, inkább más megújulók részarányának növelésére koncentrálnak. A zöldek viszont a pazarlás folytatásától félnek: rossz a fatüzelésű erőművek hatásfoka, az energia 70 százaléka elvész.
A környezetvédelmi után az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága sem találta általános vitára alkalmasnak az ország új energiapolitikai koncepcióját.
A FigyelőNet egy zöldszervezetet és a GKM-et is megkérdezte arról, 2020-ig a teljes energiafelhasználás hány százalékát állítjuk majd elő megújuló energiából, és hogy a magyar kormány valóban a megújulás ellen lobbizott-e az unióban. A válaszok egymásnak ellentmondanak, mi pedig nem tudjuk, kinek higgyünk.
Magyarországon évente mintegy 65 ezer autót bontanak szét illegálisan, amivel nemcsak a törvényesen működő cégeknek okoznak kárt, hanem több ezer tonnányi szeméttel, veszélyes hulladékkal terheli a környezetet – írja a Népszabadság.
Egyelőre nem jelent veszélyt a környezetre az a török teherhajó, amely szerda délután gyulladt ki az Adriai-tengeren, a horvát Rovinj közelében. Ha a hajótest megsérül, több száz tonna szennyező anyag kerül a tengerbe.
A kutatók a kerecsensólyommal azonosítják a turult: a „legendás ősről” szóló leírások több pontban tökéletesen egybeesnek a kerecsensólyom tudományos megfigyelésének eredményeivel. A „turul” annyira veszélyeztetett faj, hogy január végén expedíció indult egyetlen bajba került példány megmentésére.
A környezeti elemek károsítása miatt emeltek vádat 51 gyanúsítottal szemben, akik 191 hektáron irtották ki az erdőt Bács-Kiskun megyében.
Magyarország megelégelte a Rába szennyezését: a környezetvédelmi miniszter a habzásért felelős osztrák bőrgyárak termelés-visszafogását, átmeneti leállítását kezdeményezte.
Várhatóan hétfőn hozzák nyilvánosságra a magyar és az osztrák vízmintavizsgálatok eredményeit, melyekből kiderülhet a Rába habzásának oka.
A zöldtárca vezetője a bőrgyári szűrők beépítéséig a gyárak csökkentett üzemmódú működését, szükség esetén működésük átmeneti felfüggesztését kezdeményezi osztrák kollégájánál, amennyiben a jövő hétre elkészülő részletes vízminőségi elemzések azt mutatják, nem javult a Rába állapota. A miniszter egyúttal a bőrgyári szűrők beépítésének felgyorsítását is kezdeményezi az osztrák félnél.
A vizes élőhelyek megőrzése nem csak a természeti értékek megóvása szempontjából fontos, hanem a létfontosságú ivóvízbázisok megmentéséhez is. Február 2. a vizes élőhelyek világnapja, védelmük azonban nem csak ezen a napon fontos – figyelmeztet a WWF.
A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szerint a tervezett bátaapáti atomhulladék lerakó ügyében nem történt olyan változás, ami környezeti kockázattal jár, és a környezetvédelmi engedély felülvizsgálatát indokolná.
